A kezdetek

2012. március 16., péntek 17:53 | 6 éve 11 hónapja 2 napja 22 órája 41 perce

A Ferencváros (IX. kerület) kialakulásának története


A Ferencvárosi Torna Club 1899. május 3-án alakult, de a történet ennél jóval korábban kezdődött. A kerülettel kapcsolatos első ismert hivatalos okirat még 1699-ből datálódik, ekkor Pest város tanácsa elrendelte, hogy a városfalon kívüli Szentfalva nevű, a törökök által elpusztított települést fejleszteni kell, ugyanis a polgárságnak szüksége volt olcsó mezőgazdasági termékekre. A majorosoknak ingyen kezdtek földet osztani itt és hamarosan benépesedett a terület, megindult az élet. 1736-ban a jómódú polgárság követelésére az ingyen telekosztást megszüntették.

Az Elevátorház és a közraktárak
Az Elevátorház és a közraktárak

    A városnegyed körvonalai a XVIII. század végén alakultak ki. 1792. december 4-én a Kecskeméti kapun kívül és az attól délre eső területet, I. Ferenc császár trónra lépésének alkalmából, Ferencvárosnak nevezték el. Az új városnegyed szépen fejlődött, hiszen 1793-tól – a mai Ráday utcában – már iskolával is rendelkezett. A kisiparosok is megjelentek a Ferencvárosban, erre utalnak a mai utcaneveink, mint Ipar vagy Mester utca. A gyors fejlődést az 1795-ös árvíz állította meg, szinte az egész városrész romba dőlt. A lakosság nem csüggedt és a Dunától kissé távolabb kezdett el újra építkezni. 1796-ban lebontották a Kecskeméti városkaput. Ismét rohamos fejlődés indult a településen, de az 1838-as árvíz megint elárasztotta a Ferencvárost, amely egész Pest területén a legnagyobb károkat szenvedte el. Ekkor Pest városának tanácsa rendezett formában indítatta el az újjáépítést. A dunai oldalon telepedtek meg a kisiparosok, míg a Mester utcán túl a földművesek, virágkertészek. Az igazi fellendülés a kiegyezés után indult el a Ferencvárosban. Ipari létesítmények épültek, mint a Vegyiművek, a Fémárugyár, a Sertésvágó, több malom, amelyek vonzották a munkásokat, viszont a kisiparosokat, kistermelőket teljesen tönkretették. A XIX. század végén olyan jelentős épületekkel gazdagodott Ferencváros, mint a Fővámház, a Vásárcsarnok, vagy a Iparművészeti Múzeum.

    A központi Vásárcsarnok
    A központi Vásárcsarnok

    A sport kialakulása Magyarországon


    Hazánk már korán, a XVIII. század második felében bekapcsolódott a nemzetközi sportéletbe. A magyar sportra az angol volt hatással. A tehetősebbek, akiknek erre volt idejük, vívtak, lovagoltak, vadásztak, eveztek és úsztak. A kiegyezés után fellendült a sportélet. Egyre másra alakultak az egyesületek. Az evezés mellett népszerű lett a torna és az atlétika. Coubertin báró kezdeményezésére 1896-ban Athénban rendezték meg az első újkori olimpiát, melyen hét magyar sportoló vett részt, közülük négyen érmet szereztek! Hajós Alfréd úszó lett Magyarország első olimpiai bajnoka, két számban is a dobogó legfelső fokára állhatott.

    A labdarúgás kialakulása Magyarországon


    Már 1892-től ismerték hazánkban a labdarúgást, a „rúgósdit”. Az új játék, amely nem volt túl költséges, így mindenki számára elérhetővé vált, hamar nagy népszerűségre tett szert. Az 1896-ban Svájcból hazatérő Ray Ferenc az 1885-ben alakult BTC tornászainak mutatta meg a magával hozott futball-labdát. Hajós Alfréd, az első olimpiai bajnok is lelkes híve lett az új sportágnak. 1897. május 9-én a BTC két csapata bemutató mérkőzést játszott egymással. Fél év múlva a bécsi Cricketer is tiszteletét tette, hogy megmérkőzzön a BTC-vel. A labdarúgás vonzotta a közönséget, és a gyerekek is már ennek a sportnak hódoltak a grundokon. Legnagyobb vágyuk az volt, hogy ők is klubokban űzhessék az egyre népszerűbb sportágat.

    dr. Springer Ferenc, alapító elnökünk
    dr. Springer Ferenc, alapító elnökünk

    A Ferencvárosi Torna Club megalakulása


    Természetesen a Ferencváros fiataljait is megfogta a labdarúgás. A Mester utcai gyerekek, akiket a „Tizenegyek bandája” néven ismertek, csoportokba verődve rúgták a labdát és űztek egyéb sportokat a Tűzoltó utcában lévő Sturza gyárhoz tartozó telken. Természetesen köztük volt a három Sturza fiú, a Békés testvérek, Weisz István, Malaky János. Ekkor érkezett haza Prágából Gabrovitz Kornél, az egykori Mester utcai diák, aki megismerte az angol típusú klubéletet, ami a Slaviánál működött. Megkereste Weiszt, aki ekkor a BTC-ben volt tartalék kapus és rábeszélte, hogy alakítsanak egyesületet. Weisz felkutatta a régi társakat, de még hiányzott a pénz. Mecénásokat kellett találni, és a Ferencváros jómódú polgárai összefogtak. Először Gráf József pékmester állt az ügy mellé támogatóként, azt azonban rögtön látta, hogy nem csak anyagiak hiányoznak, hanem pálya, felszerelés is kell egy egyesület megalakításához. Gráf a jó ügy mellé állította dr. Springer Ferenc ügyvédet, fővárosi bizottsági tagot, illetve a Ferencvárosi Polgári Kör tagjainak nagy részét. Az események ekkor felgyorsultak. 1899. április15-én az Üllői út és Viola utca sarkán lévő Gutgessel Vendéglőben összehívták a kerület sportolni vágyó ifjúságát, illetve a leendő támogatókat. Itt elhatározták az egyesület megalakítását és gyorsan elnökség nélküli tisztikart választottak, melynek tagjai: Weisz István, Békés Gyula, Varsányi Gusztáv és Malaky János lettek. Az alakuló közgyűlés helyét és idejét a Bakáts téri Ferencvárosi Polgári Körbe (ma a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal van itt) 1899. május 3-ára tűzték ki. Addigra Weisz István és Keönch Boldizsár kidolgozták a születendő egyesület alapszabályát, amit a közgyűlés el is fogadott. Ebben benne foglaltatott, hogy a klub neve Ferencvárosi Torna Club (FTC) lesz, jelmondata: Erkölcs, Erő, Egyetértés. Az alapítók úgy gondolták, hogy a nemzeti lobogó színei közül választanak színeket az új egyesületnek. Miután az akkor legnépszerűbb klub, a BTC már használta a pirosat, meg a fehéret, így úgy döntöttek az FTC színe fehér-zöld lesz! (Ez az idők folyamán később zöld-fehérre változott, de hogy miért, annak nem maradt nyoma.) Az alakuló közgyűlésen megválasztották az elnökséget: az elnök dr. Springer Ferenc lett, az alelnökök: Kurfürst Miksa és Vajda Károly. Az elnökség tagjának választották még Weisz Istvánt, Schneider Istvánt és Kunzer Gyulát. Az új egyesület kezdetben csak labdarúgással kívánt foglalkozni, de nevében azért benne szerepelt a torna szó, hogy később más szakosztályokat is indíthasson. A frissen felállított elnökség legfontosabb feladata egy olyan terület szerzése volt, amely alkalmas lett volna a pálya építésére.

    A következő 1899. augusztus 24-i ülésre elkészült az egyesület jelvénye is, amit egy forintért lehetett megvásárolni. Az ülésen dr. Springer Ferenc elnök büszkén jelentette be, hogy júniusban a Székesfőváros ülésén hat évre ingyenesen átengedte az FTC részére a Soroksári úti Népiskola melletti üres telket sporttelep építése céljából. Ugyan a terület kisebb volt a szabványnál, de már legalább volt pálya! Azonban amíg nem készült el, addig a csapat grundról grundra vándorolt, hogy gyakorolhasson, magával cipelve a szétszedhető kapufákat, amelyeket a Gebauer kávéházban tároltak.

    A pályaépítés


    A Soroksári úti üres telek magában használhatatlan volt. A földmunkákat maguk a tagok végezték el. Az ácsmunkák (kerítés, lelátó stb.) Antony Tamás nevéhez fűződnek. Az öltöző az iskola mellé épült. Mosakodni a szabad ég alatt lehetett egy zuhanyrózsa alatt, amit Lányi Emil vízvezeték-szerelő készített. A Soroksári úti pálya befogadóképessége 1500 néző volt. A pályaépítés 12000 koronába került, de az összeg nagy részéről Antonyék lemondtak. 10 évvel később, mikor a pályát elhagyta az FTC, hasonló nagyvonalúsággal az önköltségi ár töredékéért adta át a területet az utód KAOE-nak.
    A Soroksári úti grund a mai napig megtekinthető, pár percre a Közvágóhídtól. Jelenleg tenisz- és műfüves kispályák találhatóak a helyén.

    Az első barátságos mérkőzések


    Végre elkészült a pálya. A csapat az első nyilvános mérkőzését 1900. március 25-én játszotta az új otthonában, közel 1500 néző előtt az Óbudai TE ellen. Az FTC ebben az összeállításban állt fel: Weisz István – Gabrovitz Emil, Gabrovitz Kornél – Taffel József, Békés Arthur, Békés Géza – Pápai Mihály, Horváth Ferenc, Malaky Mihály, Maros Ferenc, Malaky János Az óbudaiak 1-0 arányban diadalmaskodtak. Egy héttel később megszületett az első ferencvárosi győzelem is, a mieink 4-1-re nyertek a III. kerületi TVE ellen. (Sajnos ennél több adat az első győzelmükről nem maradt fent.)

    Megalakul a labdarúgó-szakosztály


    Az FTC 1900-ban összesen 12 barátságos meccset játszott, és egyre jobb eredményeket ért el. Ennek hatására nőtt az érdeklődés a csapat iránt. A fiatal gárda azzal állította maga mellé a szurkolókat, hogy nagy erőbedobással, soha fel nem adva, az utolsó pillanatig küzdött a sikerért.

    Az FTC-ben ekkor már a labdarúgáson kívül, úszással, atlétikával, tornával és kerékpárral is foglalkoztak. Az atléták például szeptember 23-án sikeres házi versenyt rendeztek, amelyen a kerékpározók is bemutatkoztak egy szám erejéig. A vezetőség felismerte, hogy a sportágak szétválása segíti az egyesület további fejlődését, ezért úgy döntött, hogy első lépésként megalakítja a futball-szakosztályt. Erre 1900. december 3-án került sor. A labdarúgók vezetője Kárpáti Béla lett, a kapitánya Horváth Ferenc.

    Az első műtermi csapatkép
    Az első műtermi csapatkép

    Az FTC ekkor már minden szövetségben képviseltette magát, véleményére mindenki adott, így a javaslat, miszerint meg kellene alakítani a labdarúgó-szövetséget és elindítani a bajnokságot, nagy tetszést aratott, s az elképzelést hamarosan tett követte…

    Zsiga László
    (FTC Múzeum)