Az 1900-as évek
Egyre nagyobb igény mutatkozott, hogy megalakuljon a labdarúgó-szövetség. Ennek egyik kezdeményezője az FTC volt. Az alakuló közgyűlésre 13 sportegyesület részvételével 1901. január 19-én az István Főherceg Szálló különtermében került sor. A 13 klub (FTC, BAK, BEAC, Bp. SC, BTC, Budai Ganzgyár, Ganz Vagongyár, 33 FC, MAC, Magyar FC, MUE, Műegyetemi FC, Postás) képviselői megalakították a Magyar Labdarúgó Szövetséget. Első elnöke Jász Géza (MFC), a főtitkár pedig a ferencvárosi Horváth Ferenc lett. A Szövetség azonnal kiírta az első labdarúgó-bajnokságot. Az első osztályba öt együttes került: az FTC, a BTC, a MUE, a Bp. SC és a Műegyetemi FC, amely aztán a bajnokság közben visszalépett. A második vonalba nyolc csapatot osztottak, köztük a később jelentkező UTE-t. Érdekesség, hogy a másik patinás ellenfelünk, az MTK nevével csak az 1902-es bajnokságban találkozhatunk először, természetesen akkor is csak a másodosztályban.
Az első hivatalos bajnoki mérkőzésre 1901. február 10-én került volna sor az FTC és a BTC csapatai között, azonban mivel a találkozót nem jelentették be, a szövetség nem ismerte el bajnoki meccsnek. Egyébként a BTC 5-1-re nyert. Így egy héttel később került sor az első hivatalos bajnoki találkozóra, most viszont már a Fradi nélkül: a BTC a BSC-vel mérkőzött meg. Csapatunk első hivatalos meccsét 1901. március 25-én játszotta, de nem a bajnokság keretein belül, hanem egy külföldi ellenféllel, az osztrák Cricketerrel. A találkozóra Bécsben került sor és a hazaiak 9-0-ra diadalmaskodtak.
Íme az FTC összeállítása: Rapos Béla – Berán József, Soóky János – Horn Lajos, Békés Géza, Fekete Leó – Procskó Mihály, Malaky Mihály, Pokorny József, Kovács Géza, Borbás Gáspár.
Április 13-án a svájci Servette együttesét fogadtuk a Soroksári úti pályán, és megszületett az első döntetlenünk, 4-4-re végződött a mérkőzés. Az első góllövőnk Malaky Mihály volt. Rajta kívül Kovács Géza, Gabrovitz Kornél és Pokorny József talált még a svájciak hálójába.
Az FTC április 21-én kezdte meg a szereplését az első osztályban a MUE ellen. A fiatal csapat 5-3-as vereséget szenvedett. Első bajnoki gólunkat Borbás Gáspár szerezte. Nem sokat kellett várni az első pontra és győzelmekre sem. Május 5-én a bécsi Old Cricketer volt a mieink vendége a Soroksári úton, 5-0-ra nyertek a zöld-fehérek. Ez az FTC első nemzetközi diadala! Június elsején a Műegyetem ellen 2-2-re végzett az FTC, megszerezve ezzel az első bajnoki pontját. Az első bajnoki győzelmünket június 16-án arattuk, ekkor a Bp. SC-t 5-1-re ütöttük ki. Góljainkat Fekete 3 és Borbás 2 szerezték.
Az első bajnokságot a BTC nyerte, az FTC bronzérmet szerzett. A mieink nyolc mérkőzésükből hármat megnyertek, négyet elveszítettek, egyen döntetlen született. A gólarányunk: 20-28. Azonban közben a Műegyetemi FC visszalépett a bajnokságból, így a 3. pozíció egyben az utolsó előtti helyet is jelentette, ezért osztályozóra kényszerültünk. Ellenfelünk a másodosztály ezüstérmese a Rákosszentmihály volt. A jóval nagyobb játékerőt képviselő ferencvárosiak 10-2-re nyertek, így az első osztály tagjai maradtak.
1901 december 1-jén játszott egymással először a két csapat. Az akkori szabályok szerint azon egyleteknek, amelyek felvételüket kérték a szövetségbe, meg kellett mérkőzniük egy másik csapattal. Az FTC 5-1-re nyert, de a vereség ellenére, az MTK a következő bajnokságban a másodosztályban szerepelhetett, ahonnan rögtön fel is jutott.
1901 december 8-án jelent meg először az újságban a Fradi-címer grafikája, amelynek kliséjét Vajda Károly alelnök a saját pénzén készíttette el.
1902. október 12-én, Bécsben játszotta le a magyar válogatott első hivatalos mérkőzését a szomszédos Ausztria ellen. Az FTC-t hárman képviselték Berán József (így ő az első válogatott labdarúgónk), Koltai József és Pokorny József. Magyarország 3-0-s félidő után, 5-0-ra kikapott a sógoroktól, így az első győzelemre és gólra még várni kellett egy keveset. A nemzeti tizenegy második hivatalos mérkőzésére nem egész fél évre rá került sor. 1903. április 5-én a Millenárison fogadtuk Csehországot. Ekkor már öt FTC-s labdarúgó lépett pályára: Berán József, Koltai József, Gorszky Tivadar, Braun Ferenc és dr. Borbás Gáspár.
Utóbbi sporttörténelmet írt, hiszen ő szerezte a magyar válogatott első gólját! Negyedóra elteltével az MTK-s Károly átadását értékesítette a ferencvárosi Borbás, ezzel lett 1-1. A második félidőben a BTC-s Minder is betalált, kialakítva ezzel a 2-1-es végeredményt, azaz Magyarország megszerezte az első győzelmét!
Az 1902-es bajnokságot is a BTC nyerte, ám az FTC eggyel előrébb lépett a tabellán és ezüstérmet szerzett. Még márciusban egy negatív rekord született: a mieink az Oxford együttesét fogadták a Margitszigeten, és az angolok 16-0-ra ütötték ki a zöldeket. Mindmáig ez a legnagyobb arányú vereségünk!
1903-ban beérett a munka, ugyanis, ha kalandos úton is, de végül bajnok lett a Ferencvárosi Torna Club focicsapata. Előbb, még március 1-jén megrendeztek az első örökrangadót, vagyis az FTC – MTK mérkőzést. A kék-fehérek egy évnyi másodosztályú szereplés után feljutottak az első ligába, és a harmadik fordulóban találkozott egymással a két csapat. Az FTC Braun 2, és Kovács góljaival 3-1-re nyert, és ez a két pont is szükségeltetett a későbbi bajnoki címhez.
Év végén az FTC a BTC-t két ponttal megelőzve első helyen végzett. Azonban ekkor óvások sorozata indult el. A 33 FC a zöld asztal mellett kezdte el gyűjtögetni a pontokat. Megóvták az FTC és a BTC elleni vesztes meccsük eredményét. Mindkét esetben igazat adtak nekik, így az eredeti sorrend nem változott, azaz a Fradi immáron jogerősen bajnoknak vallhatta magát.
Az első bajnokcsapat tagjai:
Fritz Alajos, Oláh Aladár, Weinber I József – kapusok
Berán József, Manglitz Ferenc, Gorszky Tivadar, Bródy Sándor, Lissauer Lipót, Braun Ferenc, Novotny Géza, Pokorny József, Kovács Géza, Borbás Gáspár dr., Weisz Ferenc, Koltai József, Deutsch Béla, Pákay Ágost, Scheibel József – mezőnyjátékosok
A bajnoki cím mellé az FTC begyűjtötte az első magyar vándordíjat, az Ezüstlabdát is. A döntőben a 33 FC-vel előbb 1-1-re végeztek a mieink, majd a megismételt fináléban 3-0-ra diadalmaskodtunk.
Természetesen nemcsak a labdarúgást űzték a sportolni vágyó fiatalok az FTC keretein belül, hanem az atlétikát, a tornát, az úszást, a kerékpározást is. Szükségszerű volt tehát új szakosztályok indítására. 1902-ben megalakul a kerékpár-, 1903-ban az atlétika-, 1904-ben a torna-, az úszó- és a vízilabda-, 1905-ben a vívó-, 1907-ben a tenisz-szakosztályunk. E sportok mindig sokkal előbb meghonosodtak az egyesületen belül, több háziversenyt is rendeztek, ám a hivatalos megalakulásukra csak ezekben az években kerülhetett sor.
A ferencvárosi szimpatizánsoknak nem sokat kellett várni az első egyéni bajnoki címre sem. A labdarúgócsapat kitűnő hátvédje, Manglitz Ferenc nem csak a futball-pályán jeleskedett, hanem egy másik sportágban is, méghozzá atlétikában. Jól futott, de sikerszáma a gyaloglás volt. Itthon és külföldön rengeteg versenyt nyert 30 km-es gyaloglásban. 1906. szeptember 8-án az országos bajnokságon is győzött, így ő lett az FTC első egyéni bajnoka! Eredménye: 3:18:10.6 Egy évvel később, majd újabb egy esztendőre rá meg is védte bajnoki címét. Manglitz labdarúgásban nyolcszoros, míg atlétikában háromszoros bajnoknak vallhatta magát!
A Magyar Atlétikai Szövetség 1904-ben írta ki az első vízilabda-bajnokságot. (Ekkor még hozzájuk tartozott a vízilabda!) A mienk két meccset játszottak, a Balatoni UE ellen 12-0-ra, míg a Budafoktól 4-3-ra kaptak ki. Az első csapat tagjai voltak: Vargha Ferenc – Róna Zsigmond, Erdős Miksa, Nágelbach Mihály, Horváth Károly, Váczi (Waizner) Imre, Horn Lajos. Sajnos az első góllövőink nevei nem maradtak fent. Az FTC a 4., utolsó helyen végzett a bajnokságban. A következő évben is két nagyarányú vereséget szenvedtünk, és ismét a 4. helyen zártunk, így egy időre a szakosztály szüneteltette a működését.
Az 1904-es és 1905-ös bajnoki címek is a zöld asztal mellett születtek. Előbbit az MTK, utóbbit az FTC nyerte. 1904-ben az MTK óvott, és a megítélt két pontnak köszönhetően megelőzte a mieinket. A csapat kárpótolva a szurkolókat újból elhódította az Ezüstlabdát. Úgy tűnt, hogy az utánpótlás sorsa is rendeződik, ugyanis a Szövetségi díjat (ekkor így hívták az utánpótlás bajnokságot) az FTC nyerte. Ennek a bajnok együttesnek tagjai lettek az alapjai a későbbi, 1910-es évek aranycsapatának.
1905-ben a bajnok Postástól vontak le pontokat játékos vesztegetések miatt, így jobb gólkülönbségének köszönhetően most a Fradi ölébe hullott a bajnoki cím. Ehhez az évhez tartozik még egy jeles esemény. 1905. február 19-én rendeztek először FTC – UTE mérkőzést. A mieink Weisz két góljával 2-0-ra nyertek.
Az 1906. február 25-én a Postás ellen bemutatkozott egy alig 16 éves fiatalember, a karikalábú Schlosser Imre, becenevén Slózi, az FTC első világhírű játékosa. 1889. október 11-én született Budapesten. Testvérei az FTC-ben fociztak, ők hívták fel Malaky János figyelmét a későbbi sztárra, akit 1905-ben le is igazolt a Fradi. Az első csapatba kerülése után szinte azonnal állandó tagja lett az FTC-nek. Tehetségére a válogatottnál is felfigyeltek, hiszen ez év októberében, még 17 éves sem volt, amikor Csehország ellen bemutatkozott a nemzeti tizenegyben. Hírnevét a balösszekötő posztján érte el. A labdarúgás fanatikus szeretete jellemezte őt. A közönség csodálta cseleit, hihetetlen gólerős játékát. Hét alkalommal volt gólkirály az FTC-ben! A Schlosser – Borbás balszárny játéka élményszámba ment. Gyors, erőteljes támadásvezetésük az angolok stílusára hasonlított. 1915-ben az FTC vezetősége és Schlosser összekülönbözött, és Slózi átigazolt a nagy rivális MTK-hoz, amely óriási háborút indított el a két egyesület között. 1923-tól külföldön edzősködött, majd 1926-ban visszatért szeretett klubjához a Ferencvároshoz, amellyel újabb bajnoki címet nyert, immáron a hetediket! 1927-ben, 38 évesen húzhatta magára utoljára a címeres mezt. Visszavonulása után sem szakadt el a labdarúgástól, rendre felbukkant a pályák szélén. 1959. július 19-én Budapesten hunyt el. Sírja a Farkasréti Temetőben van.
SCHLOSSER IMRE – csatár
(1889. október 11. – 1959. július 19.)
Első mérkőzése:
1906. február 25. Millenáris: FTC – Postás 0-1
Az első korszak utolsó ferencvárosi mérkőzése:
1915. október 24. Üllői út: FTC – 33 FC 3-1
A második igazolás első mérkőzése:
1926. augusztus 29. Hungária krt.: Budai 33 – Ferencváros 2-6
Utolsó ferencvárosi mérkőzése:
1927. július 17. Bukarest: Bukarest Amatőr – Ferencváros 0-3
Mérkőzésszáma: 344 (143 bajnoki, 114 nemzetközi, 11 MK, 76 hazai díjm.)
Góljai: 482 (225 bajnoki, 135 nemzetközi, 12 MK, 110 hazai díjm.)
Bajnokcsapat tagja: 1906-07, 1908-09, 1909-10, 1910-11, 1911-12, 1912-13, 1926-27
Magyar Kupa: 1913, 1927
Ezüstlabda: 1906, 1908, 1909
Challenge Cup: 1909
Gólkirály: 1907-08 (21 gól holtversenyben), 1908-09 (30 gól), 1909-10 (19 gól) 1910-11 (38 gól), 1911-12 (34 gól), 1912-13 (33 gól), 1913-14 (21 gól)
Jubileumi mérkőzései:
100. bajnoki: FTC – MTK 2-2 (1912)
100. FTC díjm.: FTC – BAK 3-0 (1909)
200. FTC díjm.: FTC, BAK – Tottenham 2-2 (1912)
300. FTC díjm.: FTC – MAC 9-3 (1915)
A magyar válogatottban 68 (FTC: 49, MTK:18, Wiener AC: 1) alkalommal szerepelt.
Olimpiai vigaszdíj: 1912
Az FTC örökös bajnoka: 1974
Újjáalakul a vízilabdacsapat
A vízipólósok az 1905-ös a bajnoki döntőben elszenvedett 14-1-es vereség után egy időre szüneteltették tevékenységüket. Egy húszas éveit taposó fiatalembert, Speisegger Ernőt azonban nem olyan fából faragtak, aki könnyen feladja, és újjászervezte a vízipóló-csapatot. 1908-ban a mieink a MUE tornáján ismét medencébe szálltak, és végre megszerezték az első győzelmüket: a BAK ellen 13-1-re diadalmaskodtak. Egy évre rá nemzetközi szintéren is bemutatkoztak, hiszen a bécsi Austriát fogadták a Császár uszodában. Az osztrákok 2-0 arányban győztek. A bajnokság mindössze egy mérkőzésből állt, amelyet a mieink még elveszítettek 7-5 arányban a MUE ellen, de akárcsak a focipályán, a medencében is kezdett kialakulni az aranycsapat.
Kialakulóban az első aranycsapat
A szövetség úgy döntött, hogy átáll a őszi-tavaszi rendszerre, így 1906 tavaszán nem rendeztek bajnokságot. A következő, 1906/07-es pontvadászatot ismét az FTC nyerte, megvédve ezzel a bajnoki címét. Ehhez az idényhez fűződik a mai napig fennálló legnagyobb arányú bajnoki győzelmünk: FTC – Typographia 15-0. Góljaink: Weisz F. 6, Koródy 5, Schlosser 2, Braun 2. Az igazi aranykor kezdete viszont 1908-tól datálódik. Az FTC zsinórban öt bajnokságot nyert, rendre Schlosser Imre volt a gólkirály. A Polónyi Géza által felajánlott Ezüstlabdát 1906 és 1909 között még háromszor nyerte el a Fradi, így az végleg az egyesület birtokába került. A trófea a mai napig a Fradi Múzeum féltett kincse.
Az FTC nemzetközi porondon is letette a névjegyét. Előbb tavasszal megnyerte az első nemzetközi Húsvéti Tornát, amellyel jogot szerzett arra, hogy a Challenge Cup fináléjának egyik résztvevője legyen. Az FTC hatalmas sikert elérve, Bécsben 2-1-re győzött a Wiener SC ellen, így első külföldi csapatként megnyerte a Challenge Cup-ot, a későbbi Középeurópai Kupa ősét. 1909-ben tehát mindent begyűjtött a Fradi, amit lehetett: magyar bajnoki cím, Ezüstlabda, Challenge Cup, Corinthian-díj, Húsvéti Torna-győzelem.
Bajnoki döntő vidéki csapat ellen
Már 1908-ban lehetősége volt a legjobb vidéki csapatnak, hogy megmérkőzzön az első osztály aranyérmesével az országos bajnoki címért. Erre először 1909. október 3-án került sor a Millenárison. Az FTC ellenfele a Kassai AC volt. A két csapat azonban hatalmas tudásbeli különbség mutatkozott, és a mieink Weisz F. 4, Koródy 4, Rónay, Szántó I., Schlosser góljaival 11-0-ra nyertek. Ezután a vidéki csapatok hosszú ideig nem játszották le a döntőket.
Az 1900-as évek mérlege
Az 1900-as években nyolc labdarúgó-bajnokságot rendeztek, az FTC mindig a dobogón végzett: 4-szer bajnok lett, 3-szor ezüst, 1-szer bronzérmes! 5-ször nyerte meg az Ezüstlabdát (amivel az végleg a birtokába került), 2-szer a Húsvéti Serleget, 2-szer a Corinthian-díjat és természetesen a legnagyobb sikerünk a Challenge Cup elhódítása volt.
Manglitz Ferenc révén megszületett az első egyéni bajnoki címünk, méghozzá atlétikában, amit még kettő követett.
Elmondható, hogy a focicsapat első bajnoki címe, azaz 1903 óta, egy esztendőt kivéve, az 1904-es évet, a ferencvárosi sportolók a mai napig minden évben nyertek legalább egy bajnoki címet valamilyen sportágban!
Zsiga László
(FTC Múzeum)
