Az 1920-as évek

2012. szeptember 21., péntek 10:47 | 6 éve 2 hónapja 23 napja 5 órája 1 perce
Folytatódik a Ferencvárosi Torna Club csodálatos történelmét bemutató sorozatunk az FTC Múzeum jóvoltából.
Az 1920-as évek

A labdarúgócsapat helyzete a 20-as évek elején


A Fradiban új csapat volt kialakulóban. Bemutatkoztak olyan fiatalok, mint Furmann Károly, Schwarz Ernő, Matkovich József, vagy Hungler II János. Az 1919-20-as bajnokságtól megkezdődött a nagy hármas, vagyis az FTC, az MTK és az UTE versenyfutása a bajnoki címért. Tehát a mieink továbbra is rendre a dobogón végeztek, ám a kor legerősebb együttesét, az MTK-t, amely ekkortájt zsinórban 10 bajnoki címet nyert, nem sikerült megszorítani. Három idényt leszámítva 1940-ig rendre ez a trió végzett a dobogón. A fradisták a külföldi túrákon, nemzetközi mérkőzéseken viszont remek sikereket értek el. 1920-ban az osztrák-német-svájci portyán 12 meccsből 2 döntetlen mellett mindössze egyszer szenvedtek vereséget. Egy évre rá Németország és Dánia volt az irány, a Ferencváros most is csak egy alkalommal kapott ki. 1922-ben a Fradi Olaszországban, majd tavasszal Svédországban vendégszerepelt, de csak háromszor hagyta el vesztesen a pályát! 1923-ban spanyol túrán vett részt az FTC. A zöld-fehérek számára a Barcelona túl nagy falatnak bizonyult, ám a Real Madrid otthonában 2-2-t értek el, míg a Racing Santandert kétszer is sikerült legyőzni!

Meghal az alapító elnök dr. Springer Ferenc


1920. október 30-án súlyos veszteség érte a klubot. Hosszú betegség után elhunyt dr. Springer Ferenc, az FTC alapító elnöke. Életének utolsó két évtizedét teljesen a Ferencváros szolgálatának szentelte. Többek között neki köszönhetjük, hogy kétszer is pályához jutott az egyesület, előbb a Soroksári, majd az Üllői úton. Halála után az elnökség úgy döntött, hogy egy időre az elnöki tisztség betöltetlen marad, és, hogy dr. Springer Ferenc emlékének szoborral fognak adózni.

Nagy Károly, műugró
Nagy Károly, műugró

Az első bajnoki cím műugrásban


1921. július 30-31-én az Újpesti uszodában rendezték az országos úszó és műugró bajnokságot, amelyen kitűnő ferencvárosi sikerek születtek. A nyitó napon a férfi 4 x 200 méteres gyorsváltónk lett első helyezett. A csapat tagjai (Keserű Alajos, Serény István, Wenk János, Vértessy József) mindannyian vízilabdázók voltak! Másnap Nagy Károly révén megszületett az FTC az első bajnoki címe műugrásban.

Másodszor is megnyeri a Magyar Kupát a focicsapat


Az FTC 1913-ban megnyerte a Magyar Kupát, ám a következő kiírásban nem indult el. 1914 után hét évig nem is rendeztek Magyar Kupa-mérkőzéseket. 1921-ben az MLSZ újból felélesztette a kupát, a Fradi azonban csak 1922-ben, a negyeddöntőben kapcsolódott be a sorozatba. Rögtön sporttörténeti találkozóra került sor: a mieink a Győri ETO-val kerültek szembe, ugyanis ekkor már vidéki csapatok is részt vehettek az MK-ban. A Rába-parti együttes számára túl nagy falatnak számított a Fradi, 7-0-ra ütöttük ki a győrieket. Csapatunk ezután a III. kerület legyőzésével bejutott a fináléba, ahol az UTE várt a mieinkre. A döntőben 2-2-es döntetlen született, így a kiírás szerint újra kellett játszani a meccset. Erre két hónappal az első találkozó után, augusztus 20-án került sor. Az FTC sérülések miatt rendkívül tartalékosan állt fel, ráadásul tíz emberrel kezdtük el a mérkőzést, majd az ifista Wágner Károlyt küldték fel a pályára, s milyen jól tették, hiszen végül az ő fejesgóljával győztünk 1-0-ra, így labdarúgóink másodszor nyerték meg a Magyar Kupát.

Felavatják a Springer-szobrot


A klub elnöksége nem sokkal dr. Springer Ferenc halála után eldöntötte, hogy szobrot állít az alapító elnök emlékére. Az avatásra eredetileg 1922 augusztusában került volna sor, ám azt végül szeptember 24-ére halasztották. Az atlétát ábrázoló szobor, melyet a pálya déli kapuja mögötti fordulójában állítottak fel, Mátrai Lajos szobrászművész alkotása. A talapzatán Berán Lajos dr. Springer Ferencet ábrázoló domborműve látható. A szobor, azonkívül, hogy emléket állít az FTC első elnökének, az egészséget és a testnevelést szimbolizálja. Az ünnepélyes avatón beszédet mondott többek között Mattyók Aladár, az FTC ügyvezető alelnöke, majd a szövetségek és egyesületek helyezték el koszorúikat. A ünnepség után került sor az FTC és a BEAC között a Corinthian-díj döntőjére, melyet a mieink 3-1-re nyertek meg.

Megszületik az első ferencvárosi bajnoki arany ökölvívásban


1923. február 26-án a régi képviselőházban rendezték az ökölvívók országos bajnokságát. Váltósúlyban a ferencvárosi Pakurár Szilárd és Szabó a III. kerületből jutott a döntőbe. Izgalmas küzdelemben végül a 23 éves zöld-fehér öklöző nyert, így ő az FTC első ökölvívóbajnoka.

Gschwindt Ernő
Gschwindt Ernő

Új elnököt választ az FTC


1923. március 24-én az FTC közgyűlése új elnököt választott. Az eseményre az Üllői úti pálya tornatermében került sor. Először az elhunyt elnök fia, ifj. Springer Ferenc dr. főtitkár olvasta fel jelentését a klub működéséről, majd következett a választás. A közgyűlés egyhangúlag Gschwindt Ernő nemzetgyűlési képviselőt szavazta meg új elnöknek, aki hangsúlyozta, első fő feladata a pálya teljes kiépítése lesz.

A vízipólósok megnyerik az először kiírt Magyar Kupát


A labdarúgó Magyar Kupa sikerét megirigyelve a vízilabdázók is megrendezték az első Magyar Kupát. A fináléra 1923. szeptember 8-án került volna sor az FTC és a III. kerület között, ám a bírók késtek, az óbudaiak pedig már nem voltak hajlandóak kiállni. Végül 1924. június 9-én pótolták a döntőt, amely rendkívül nagy csatát hozott. 0-0-s félidő után, a második felvonásban a Fradi szerzett vezetést Wenk révén, a Kerület ugyan egyenlített, de egy sarokdobás után Keserű belőtte az FTC második, egyben győzelmet jelentő gólját. Szeptemberben lejátszották az 1924-es Magyar Kupa döntőt is, ekkor az FTC 4-0 arányban diadalmaskodott a MAC felett. Ritka rekord, hogy egy csapat néhány hónap leforgása alatt két Magyar Kupát is nyerjen.

Keresztúri Kamilla, úszó
Keresztúri Kamilla, úszó

Az első női bajnokunk


Egyre több hölgy is kezdett sportolni az FTC berkeiben. Közülük elsőként Keresztúri Kamilla, úszó ért fel a csúcsra. 1923. augusztus 29-én rendezték meg a folyamúszó bajnokságot, melyen három ferencvárosi aranyérem született. A nők mezőnyében Keresztúri Kamilla lett az első, míg csapatban az FTC (Keresztúri Kamilla, Szántó Katalin, Szász Katalin). Tehát a Ferencvárosi Torna Club első női bajnoka: Keresztúri Kamilla. Nem csak a lányok, hanem a fiúk is jól szerepeltek a bajnokságon, ugyanis a Nagy Lajos, Szántó István, Szubota Béla, Vértessy József, Wenk János összetételű gárda ugyancsak első helyen ért célba.

A Fradi első bajnoki címe teniszben


A tenisz-szakosztály 1921-ben kezdett újra éledezni és három évvel később már egy ferencvárosi hölgy meg is szerezte az egyesület első bajnoki címét. 1924. március 25-én a Városligeti Iparcsarnokban rendezték a fedett pályás tenisz bajnokságot, és egyesben az FTC teniszezőnője, Wienerné Soós Jolán győzött.

A párizsi olimpia


12 év után szerepeltek újra az olimpián az FTC versenyzői. A Párizsban megrendezett ötkarikás játékokra 7 ferencvárosi sportoló utazhatott ki. Közülük Badó Raymund birkózó bronzérmet szerzett, négy vízilabdázónk (Keserű, Wenk, Vértessy, Fazekas) pedig 5. helyen végzett. Toldi Sándor diszkoszvető a 9. helyen zárt. A labdarúgók nem szerepeltek valami fényesen, nekik csak a 10. hely jutott. Az FTC-t Eisenhoffer József képviselte, aki az olimpia első gólját szerezte!

Felveszi végleges formáját az Üllői úti stadion


Régi igény mutatkozott az Üllői úti stadion bővítésére. A pálya alkalmas volt a fejlesztésre, csak elő kellett venni Mattyók Aladár eredeti terveit, ám hiányzott a pénz. Végül egy bank bocsátotta rendelkezésre az összeget az egyesület számára, azzal a feltétellel, hogy öt év alatt kell visszaadni az új tribün felépítésére kölcsön kapott pénzt. Az Üllői úti oldalon lévő kisebb lelátót lebontották, ennek helyén kezdődtek meg az építkezések. Végül 1924. augusztus 28-án adták át az FTC stadion új, B tribünjét. Az aréna így 37 000 fő befogadására lett alkalmas. A lelátó avató három nappal később volt, a magyar – lengyel barátságos mérkőzésen, melyet a válogatottunk 4-0 arányban nyert meg.

Eigner Jenő, kerékpározó
Eigner Jenő, kerékpározó

A kerékpározók is hallatnak magukról


A kerékpáros-szakosztály már a klub alapítása óta létezett. Rengeteg versenyen részt vettek a ferencvárosi bicajosok, de az első bajnoki címre 1925-ig kellett várni. Július végén rendezték a pályabajnokságot, amelyen Eigner Jenő a repülőversenyben lett országos bajnok. Ettől kezdve szinte minden évben legalább egy bajnoki címet nyertek a Fradi kerekesei. 1927-ben ismét Eigner lett a repülőbajnok, majd a helyét Győrffy Imre vette át, aki ugyancsak ebben a számban ért el szép sikereket.

Első Európa-bajnokaink, a vízipólósok


Az első vízilabda Európa-bajnokságot Budapesten rendezték, mindössze négy csapat részvételével. A magyarok magabiztosan győzték le a németeket és a belgákat. Az utolsó fordulóban a svédek következtek, s úgy alakult, hogy ez a mérkőzés döntött az aranyéremről. Hatalmas csatában dőlt el az első hely sorsa. A magyarok végül 3-2-re diadalmaskodtak. A Fradit négyen képviselték: Fazekas Tibor, Keserű Alajos, Vértessy József és Wenk János. Ők négyen a Ferencvárosi Torna Club első Európa-bajnokai!
Egy évvel később Bolognában már komolyabb mezőny gyűlt össze a vízilabda EB-n, ám a magyar csapat ezúttal sem talált legyőzőre. Anglia és Belgium után a fináléban Franciaországgal kellett megküzdeni az aranyéremért. Magyarország 3-1-re diadalmaskodott, megvédve ezzel az előző évi elsőségét! A csapat ferencvárosi tagjai ugyanazok voltak, mint egy évvel korábban, vagyis Fazekas Tibor, Keserű Alajos, Vértessy József és Wenk János, akik így kétszeres Európa-bajnokok lettek!

Badó Raymund, birkózó
Badó Raymund, birkózó

Badó Raymund, az FTC első egyéni Európa-bajnoka


A birkózó-szakosztály 1920-ban éledt újjá. Egy évvel később a ferencvárosi szurkolók egy új névvel ismerkedtek: Badó Raymundéval, aki egyre nagyobb sikereket ért el, és nem csak itthon! 1924-ben a párizsi olimpián nehézsúlyban bronzérmet szerzett. Egy évvel később ismét letette a névjegyét a nemzetközi porondon. Az első hivatalos kötöttfogású EB-n ezüstérmes lett. 1927-ben, a következő Európa-bajnokságon már nem talált legyőzőre. Budapesten rendezték az EB-t, a nehézsúlyúak november 6-án léptek szőnyegre. A ferencvárosi Badó bejutott a döntőbe, ahol svéd ellenfelét 20 perces küzdelem után pontozással győzte le. Tehát Badó Raymund lett az FTC első egyéni Európa-bajnoka. 1928-ban ismét kijutott az olimpiára, melyet Amszterdamban rendeztek. Itt végül a 6. helyen végzett. Közben itthon is megszerezte a birkózók első bajnoki címét. 1926-ban ő lett a nehézsúly bajnoka kötöttfogásban, és 1931-ig, egy évet leszámítva, rendre ő végzett az élen ebben a súlycsoportban.

Az első próbálkozások férfi és női kosárlabdában


Egy új sportág próbált meghonosodni az FTC berkein belül: a kosárlabda. E sportot atléták és vízilabdázók űzték a téli hónapokban. A férfiak 1926 januárjában már tornát rendeztek a Szentkirályi utcai tornateremben, amelyen a mieink 2. helyen végeztek, rosszabb gólkülönbségünknek köszönhetően. Érdekesség, hogy ekkor még nem „kosarat”, hanem „gólt” dobtak! Egy évvel később az FTC – VAC meccset már a bajnokság döntőjének hirdették meg. A Fradi majdnem meglepetést okozott, végül 12-11 arányban maradt alul, így ezüstérmet szerzett. Valójában még nem létezett hivatalos kosárlabda-szövetség, így a bajnokság sem lehetett hivatalos. A lányok sem sokat tétlenkedtek, akik 1929. március 23-án játszották első nyilvános mérkőzésüket az MTE ellen, amely 14-4-re győzött az alakuló FTC felett. Az év végén a főleg atlétalányokból álló Fradi már saját tornát rendezett a Váci úton!

Bajnoki cím 13 év után


Schlosser Imre MTK-ba való átigazolásával, majd az I. világháború kitörésével alaposan meggyengült a labdarúgócsapat. Sokan a fronton vesztették életüket, vagy súlyos sebesüléseket szereztek, így az MTK hosszú évekre kibérelte az első helyet a bajnokságban. Az FTC rendre a dobogón végzett, de a Hungária körútiak befoghatatlannak bizonyultak ezekben az években, akik legalább 4-5 pontot vertek rá a mieinkre. Így volt ez egészen 1925-ig. A húszas évek közepétől azonban egyre jobb gárda formálódott az Üllői úton. A kapuban Huber, Takács I és Hungler II hátul, középen Furmann, Sándor, Blum, elöl pedig Mácsai, Varga I, Pataki M., Stecovits, Tóth-Potya, vagy Kohut riogtatta az ellenfél kapusait. Az 1925/1926-os bajnokságban a Fradi már fordulókkal a pontvadászat vége előtt bebiztosította az első helyét, még az is belefért, hogy az utolsó négy fordulóban nem sikerült nyernünk. A bajnokság lezárultával következtek az országos döntők. Az elődöntőben a Fradi a Szeged együttesével került szembe, melyet magabiztosan győzött le 3-0-ra. A finálé is inkább hasonlított edzőmeccsre, mint egy bajnoki címet eldöntő találkozóra. A vidéki csapatok ekkor még nem képviseltek olyan játékerőt, hogy fel tudják venni a versenyt a budapesti egyletekkel. Az FTC 4-0-ra nyert, és ezzel 13 év után ismét bajnoki címet szerzett. A kilencediket…

Bevezetik a profizmust a labdarúgásban


A húszas évek közepétől kezdve egyre többen hangoztatták, hogy Magyarországon is be kell vezetni a profizmust a labdarúgásban. Végül erre 1926 nyarán került sor, ekkor alakult meg a hivatásos labdarúgás hazánkban. Ennek létrejöttében oroszlánrészt vállalt az akkori nagy hármas: az FTC, az MTK és az UTE. A csapatok, megkülönböztetve a hivatásos profi és amatőr futballt, új neveken indultak a profi bajnokságban. A Fradi vezetősége hosszas gondolkodás után, Mailinger Béla indítványára, a Ferencváros FC név mellett döntött. Az UTE Újpest, míg az MTK a Hungária nevet vette fel. Természetesen e nevek csak a profi focira vonatkoztak. Az amatőr csapat, illetve a többi szakosztály továbbra is FTC néven szerepelt a különböző bajnokságokban, versenyeken. Az első profi-bajnoki meccset 1926. augusztus 29-én rendezték: a Budai 33 a Ferencvárost fogadta a Hungária körúton. A mieink 6-2-re diadalmaskodtak. Góljainkat Kohut 3, Schlosser 2, valamint Stecovits szerezték. Az első ferencvárosi profi gól Stecovits László nevéhez fűződik.

Tóth-Potya István
Tóth-Potya István

Tóth-Potya István, a focisták első trénere


Tóth-Potya István 1891-ben Budapesten született. Tóth előbb a BTC, majd a Nemzeti játékosa volt. A tehetséges csatárra a válogatottnál is felfigyeltek, 17 évesen mutatkozott be a nemzeti tizenegyben. 1912-ben igazolt át az FTC-be, rögtön bajnok és Magyar Kupa-győztes lett a csapattal. Kitűnő erőnlétben volt, ami ragyogó technikával párosult, remekül cselezett, mindkét lábbal kitűnően lőtt, kapáslövései élményszámba mentek. Specialitása volt, hogy a szögletet érintés nélkül csavarta az ellenfél hálójába. 1926-ban újabb bajnoki címet nyert az FTC-vel, s ekkor hagyta abba aktív pályafutását. Már ez alatt is foglalkozott a csapat trenírozásával, s mikor 1926-ben a magyar labdarúgásban bevezették a profizmust, őt nevezték ki a Ferencváros első hivatásos edzőjének. 1930-ig töltötte be ezen tisztségét, 202 meccsen ült a kispadon. Hihetetlen sikereket ért el ezalatt. Kétszer lett bajnok a csapattal, kétszer nyert Magyar Kupát, s 1928-ban a KK-t is elhódította az általa vezetett Ferencváros. A legnagyobb sikert a következő évben érte el, amikor a legendás dél-amerikai túrán a zöld-fehérek hazai pályán győzték le a későbbi világbajnok Uruguayt. Sikereinek titka talán az volt, hogy megelőzte korát: megtervezte az edzéseket, edzésnaplót vezetett és téli alapozást is tartott a csapatnak. Nem sokkal a második világháború befejezte előtt mártírhalált halt, ugyanis tagja volt annak az ellenállási mozgalomnak, amely a budapesti hidakat próbálta megmenteni. A nyilasok 1945 februárjában ölték meg. Az Üllői úti stadionban 1975 óta márványtábla őrzi emlékét.

Schlosser Imre visszatér a Fradiba


A profizmus hajnalán több labdarúgó is hazatért, felhagyva a légiósélettel. Köztük volt a nagy ferencvárosi kedvenc, Schlosser Imre, aki ekkor a 37. évéhez közelített. A szurkolók nagy szeretettel fogadták Slózit, aki abba a klubba tért vissza, ahonnan elindult fényes karrierje. Az első bajnoki meccsen rögtön két góllal jelezte, hogy még nem szabad leírni őt. Végül remek szezont tudhatott maga mögött, hiszen 37 évesen bekerült a válogatottba, megnyerte a bajnokságot és a Magyar Kupát is a Ferencvárossal. Pályafutása befejeztével több helyen, köztük az FTC amatőrcsapatánál is edzősködött.

Természetjárás a Fradiban


A természetjáró-szakosztály 1927-ben alakult meg, és két évvel később már tevékenyen részt vett a Kelet-Mátra útjelzés hálózatának elkészítésében. 1931-ben létrehozták a szigetmonostori vizitanyát, amitől fellendült a szakosztályi élet. Nem sokkal később túraevezés és sírészlege is volt már a szakosztálynak, amely végül 1967-ben szüntette be a tevékenységét.

Lezárul egy dicsőséges fejezet a vízilabdázók történetében


A húszas években végre beindult a pólóélet, már nem csak két csapat mérkőzése jelentette a magyar bajnokságot, hanem egyre több együttes kapcsolódott be a pontvadászatba. Az UTE, az MTK és a III. kerület is megalapította a vízilabdacsapatát. Természetesen ezen klubokban korábban is létezett vízilabda, de csak rövid ideig, nem tartósan. Tehát végre megpezsdült az élet a medencékben. A fradisták ennek ellenére tovább gyűjtögették a bajnoki címeiket, egészen 1927-ig. Az FTC ekkor nyerte a 12. aranyérmét, míg a Magyar Kupában három diadalnál tartottak a mieink. Közben a ferencvárosiak közül négyen kétszer is Európa-bajnoki címet szereztek. 1928-ban még ezüstérmes lett a csapat a Kerület mögött, de ezt követően rendkívül meggyengült a Fradi. Többen eligazoltak, illetve visszavonultak, ráadásul Speisegger Ernő a szövetségbeli elfoglaltsága miatt nem vállalta tovább a szakosztály irányítását. Habár a nemzetközi túrákon szépen szerepelt az FTC, elmondható, hogy 1940-ig csak vegetált a vízilabda a Ferencvárosban.

Remek sikerek az ökölvívó csapatbajnokságokon


Már a húszas évek elején hallattak magukról boxolóink, hiszen 1923-ban Pakurár Szilárd, majd egy évvel később Borbély Ferenc szerzett bajnoki címet. 1926-tól viszont Kocsis Antal volt évekig egyeduralkodó a könnyűsúlyban. 1926-ban írták ki az első ökölvívó csapatbajnokságot, ahol az FTC a TTC mögött rögtön ezüstérmet szerzett, és csak az utolsó fordulóban a terézvárosiak elleni meccsen dőlt el a bajnoki cím. Fél évvel később a következő csb-n még közelebb kerültünk az aranyhoz. Ezúttal is a záró körben dőlt el az első hely sorsa, a Fradi és a TTC között. Ezen a mérkőzésen a Terézváros 13-6-ra győzött, így az első három helyen pontegyenlőség alakult ki az FTC, a TTC és a BTK között. Hármójuk közül a TTC mérkőzés aránya volt a legjobb, így övé lett az aranyérem, a Ferencváros megint ezüstérmet szerzett. A harmadik bajnokságon, ha lehet, még ennél is nagyobb harc alakult ki az első helyért. Az egyik főszereplő ismét a Fradi volt, míg ebben a szezonban a BTK lett a mieink nagy riválisa. A két csapat meccsén az FTC már 8-2-re is vezetett, végül mégis 8-8-as döntetlennel zárult a rangadó. A bajnoki címet tehát egy újabb mérkőzésen kellett volna eldönteni a feleknek, ám a megismételt meccsen megint 8-8-ra végzett a két csapat. Ezután a szövetség mindkét gárdát bajnoknak nyilvánította. Csapatunk olyan kitűnő nevekből állt, mint Kocsis Antal, Szigeti Lajos, Széles János, Réti Sándor vagy Molnár Károly. Közülük Kocsis, Szigeti és Széles nemsokára a nemzetközi színtéren is hallatott magáról.

Majdnem megalakult a női kézilabda-szakosztály


1928. április 1-jén egy újsághír látott napvilágot, miszerint az FTC megalakította női kézilabda-szakosztályát, és az edzéseket Vanderer Ilonka vezeti. Végül a próbálkozásból nem lett semmi, s így még évtizedeket kellett arra várni, hogy a sportág meghonosodjon a Ferencvárosban.

1927/28. évi bajnokcsapat
1927/28. évi bajnokcsapat

Óriási nemzetközi diadal: a labdarúgók először nyernek KK-t!


A húszas évek közepén született meg az ötlet, hogy úgynevezett Közép-európai bajnokságot rendezzenek magyar, német, osztrák, és csehszlovák csapatok számára. Aztán a tervet finomították, miszerint az adott országok kupadöntős csapatai kieséses rendszerben küzdjenek meg a Közép-európai Kupáért. Végül a jugoszláv csapatok is részt vehettek a kupa küzdelmeiben. A serleg a cseh miniszterelnök adománya volt. A KK első kiírására 1927-ben került sor, amelyen – hiába volt az alapítók között – a Ferencváros nem vehetett részt. Történt ugyanis, hogy Magyarországról a pünkösdi torna első két helyezettje indulhatott el a KK-ban, de ezen a mieink a 3. helyen zártak. A második Közép-európai Kupa indulói között már ott találjuk a Ferencváros nevét. A Fradi az első körben a jugoszláv Beogradski együttesét kétszer is legyőzték, összesítésben 13-1-es gólaránnyal jutottunk az elődöntőbe. Itt az osztrák Admira következett. Bécsben 2-1-re, az Üllői úton 1-0-re győzött a Ferencváros, amely először indult a KK-ban, és rögtön a döntőbe jutott. A fináléban a mieink ellenállhatatlanul játszottak az elődöntőben a Hungáriát búcsúztató bécsi Rapid ellen, amelyet 7-1 arányban ütöttünk ki. Góljainkat Takács II 3, Kohut 2 és Szedlacsik 2 szerezték. A második meccs tehát puszta formalitás maradt. Az osztrákok azonban nagyon szerettek volna visszavágni a vereségért. A második félidő elején már 5-2-re vezetett a Rapid, de ekkor elfáradtak a bécsiek, és a Takács I kiállítása miatt emberhátrányban játszó Fradi még szépíteni is tudott. A kupát tehát 10-6-os gólaránnyal a Ferencváros nyerte. A KK gólkirálya holtversenyben Takács II és Turay lett 10-10 találattal. Az udvariatlanul viselkedő házigazdák nehezen viselték a vereséget, és egy fészerben adták át a győztesnek a serleget és az érmeket!

Kocsis Antal, ökölvívó
Kocsis Antal, ökölvívó

Első olimpiai bajnokunk, Kocsis Antal


1928-ban Amszterdamban rendezték meg az ötkarikás játékokat, amelyre öten vívták ki a részvétel jogát: két vízilabdázó, két ökölvívó és egy birkózó. Széles János boxoló 8., míg Badó Raymund birkózó a 6. helyen végzett. Pólósaink az olimpia döntőjébe jutottak, ott viszont Németországtól kikaptak, így ezüstérmet szereztek. A csapat ferencvárosi tagjai voltak: Keserű II Alajos és Vértessy József. A legfényesebb érmet Kocsis Antal ökölvívó szállította. Az utolsó előtti napon, augusztus 11-én rendezték meg a könnyűsúly döntőjét, amelybe meglepetésre Kocsis jutott. Vele szemben a francia Appel állt a ringben. Kocsis lerohanta ellenfelét, aki a második menetben ugyan magára talált, ám a harmadik menetben csak a gong mentette meg a kiütéstől. Kocsis Antal, első ferencvárosiként, olimpiai bajnok lett.

Megalakul a jégkorong-szakosztály, az első hivatalos mérkőzés


A húszas évek végéig az úgynevezett bandy, vagyis a jéglabda hódított Magyarországon, a jégkorongot kevesebben ismerték. Európában azonban egyre jobban terjedt a kanadai hoki, azaz a jégkorong. A Ferencváros vezetői is felismerték az új sportban rejlő lehetőségeket, és eldöntötték, hogy a bandyről áttérnek a korongjátékra. 1928. október 28-án tartotta alakuló közgyűlését a jégkorong-szakosztály. Első elnöke a sokoldalú Mailinger Béla lett. A csapat a Műjégen kapott edzési lehetőséget. A gárda hamar lejátszotta első hivatalos mérkőzését. A BKE a Városligetben ötcsapatos tornát rendezett. A első mérkőzésünkre 1929. február 18-án került sor az MHC ellen. A mieink a Tímár – Hoffmann, Reitzner, Farkas, Grimm, Kemény összeállításban léptek jégre, csereként szóhoz jutott még Beck és Morvay. Grimm György szerzett vezetést, de az MHC fordítani tudott, s végül 2-1 arányban nyert. A Fradi minden meccsét elveszítette a tornán, és az utolsó helyen végzett, azonban a mieink játéka nem okozott csalódást. Az első győzelemre közel egy évet kellett várni. 1930-ban január elején a Fradi rendezett tornát, amelyen 5-1-re nyert a MAFC ellen. A jégkorongnak azonban még hosszú évekig nem volt szövetsége, és a bajnokságot is csak a harmincas évek második felében írták ki először.

Atlétika: megalakul a női részleg


1928. december 18-án megalakult az FTC női atlétika-szakosztálya. Az első jelentkezők a TF-en végzett tanárnők voltak, mint Kovácshegyi Erzsébet, Lukács Éva, Szabó Emília, majd nemsokára későbbi diszkoszvető bajnokunk Nadányi Ágnes. Egy évvel később Lukács és Kovácshegyi tagja volt az első hivatalos mérkőzését játszó kosárlabda csapatunknak is!

Elkészül a turulmadaras címer


1929-ig a Ferencváros tagjai is a régi FTC jelvényt viselték. A vezetőség Manno Miltiades tervei alapján elkészítette a Ferencváros saját jelvényét. A főmotívum egy bronz sas, amely karmaiban egy labdát szorongat. E körül zöld-fehér pajzs látható, benne a Ferencváros felirattal. A jelvényt csak a Ferencváros tagjai és pártoló tagjai vehették meg, tagsági igazolványuk bemutatása mellett!

Tunyogi József, birkózó
Tunyogi József, birkózó

Tunyogi József, birkózó Európa-bajnok lesz


1929 áprilisában Dortmundban rendezték meg a birkózó Európa-bajnokságot. Tunyogi először egy osztrák versenyzőt tussolt, majd egy csehszlovák, egy dán, végül egy német ellen pontozással nyert. Az elődöntőben a világ egyik legjobbja, a finn Kokkinenn várt a fradis birkózóra. Tunyogi kétszer csípődobással próbálkozott, de mindkétszer kiestek a szőnyegről. Végül a bíró ismét pontozással hozta ki jobbnak a ferencvárosit, így következhetett a finálé. A svéd elleni mérkőzés éjjel egy órakor kezdődött! Tunyogi hatalmas küzdelemben tussolta ellenfelét, és ezzel Európa-bajnok lett!

A gyeplabdázók első hivatalos meccse


Gyeplabdázóink is lejátszották első hivatalos meccsüket. A Fradi nem az első bajnokságra, hanem a Szövetségi díjra nevezett be. Az első találkozón, 1929. április 14-én az FTC 1-0-s vereséget szenvedett az MHC II-től. Egy héttel később már az első győzelmünket arattuk. Az LHC ellen 4-0-ra nyertünk, góljainkat Farkas dr. 3, és Karácsonyi szerezték.

Megalakul a motorkerékpáros szakosztály


1929. május 28-án a Széchenyi Kávéházban tartotta alakuló közgyűlését a motorkerékpáros szakosztály. Minden egyesület nélküli, az FTC-vel szimpatizáló versenyzőt meghívtak a gyűlésre. Később a birkózó Badó Raymund is látogatta a szakosztály edzéseit. Miután a sportág igencsak költséges volt, így az igazi sikerekre még a harmincas évek elejéig várni kellett.

A legendás dél-amerikai túra


A profizmus természetesen sok pénzbe került, ezért a csapatok megpróbáltak minél több külföldi túrát lekötni, amellyel jelentős bevételhez juthattak. A Ferencváros 1929-ben Dél-Amerikába kapott meghívást. A fradisták három hónapon keresztül voltak távol otthonuktól. A csapat egy hosszú hajóút után érkezett meg Brazíliába, ahol megkezdődött a dicsőséges túra. Az első mérkőzésre június 30-án, az utolsóra augusztus 17-én került sor. A Ferencváros ez alatt 14 meccset játszott három országban, s megmérkőzött azok válogatottjai ellen is. Az első találkozót Sao Paolo válogatottja ellen játszottuk. A Fradi 2-1-re nyert, ezzel a brazilok 14 éves veretlenségi sorozatát törte meg. Ezután a mieink nem győzték fogadni a meghívásokat, még Chilében is vendégül szerették volna látni a zöld-fehéreket, ám oda csak évtizedekkel később jutott el a csapat. A dél-amerikai magyarság hatalmas szeretettel fogadta a Ferencvárost, a helyi lapok nem győzték dicsérni a zöld-fehér fiúkat. Közben itthon az MLSZ sürgette a csapat hazatérését, mondván az eredeti túratervhez képest a Ferencváros újabb és újabb engedély nélküli mérkőzéseket játszott le. Végül a szövetség fel is függesztette a Fradi játékjogát. Miután a csapat hazaérkezett természetesen az MLSZ visszaadta a játékjogot, sőt, a csehek ellen a teljes Ferencvárost szerette volna kiállítani válogatottként. Tóth-Potya edző ezt sérülésekre és fáradtságra hivatkozva lemondta, pedig történelmünk egy érdekes epizódjaként emlegethetnénk, ha a válogatott minden tagját a Fradi adta volna.

Összeáll a T-betűs csatársor


A dél-amerikai túra első, Sao Paolo elleni mérkőzésén állt össze a legendás T betűs csatársor: Táncos Mihály, Takács II József, Turay József, Toldi Géza és Kohut Vilmos, neki a neve végén van a T betű. A kitűnő ötösfogat 1929 és 1933 között ontotta a gólokat a Ferencvárosban. Többek között nekik köszönhetjük az 1932-es 100%-os bajnokságot, hiszen ők öten 90 gólt szereztek a 105-ből! (A 100%-os bajnokságot 105-18-as gólaránnyal nyertük meg.)

Uruguay – Ferencváros 2-3


A Ferencváros az egyik legfényesebb nemzetközi sikerét ezen a túrán érte el. A mieink Brazília után Uruguay felé vették az irányt, ahol elsőként Uruguay nemzeti tizenegyével mérkőztek meg, amely ekkor kétszeres olimpiai bajnok volt. Legutóbb egy évvel korábban, 1928-ban nyerték meg az ötkarikás játékokat. A Ferencváros összeállítása a következő volt: Amsel – Hungler II, Papp L. – Furmann, Bukovi, Obitz – Rázsó, Takács II, Turay, Toldi, Kohut. Harmincezer néző taps- és hangorkánja közepette kezdődött a találkozó. A ferencvárosi fiúk azzal a tudattal léptek pályára, hogy Uruguay még sohasem kapott ki hazai pályán! Eddig a mérkőzésig! Ugyanis a Fradi a 39. percben már 3-0-ra vezetett. A 6. percben Rázsó nyitotta a góljaink sorát, majd Takács II kétszer volt eredményes. A második félidő elején a hazaiak nagy elánnal támadtak, eredménytelenül. A meccs hajrájában Turayt hosszan kellett ápolni, ezt a válogatott ki is használta. A meccs végén a bíróban felülkerekedett az uruguayi vér, mert teljesen indokolatlanul öt percet hosszabbított, majd egy ártatlan szituációban büntetőt ítélt a nemzeti tizenegy javára, amit értékesítettek is, kialakítva a 2-3-as végeredményt. A Ferencváros 1929. július 21-én Montevideoban érte el a világra szóló diadalt. Érdekesség, hogy Uruguay a következő évben megnyerte az első ízben kiírt világbajnokságot!

Az 1920-as évek mérlege


1920 és 29 között labdarúgócsapatunk mindig a dobogón végzett. 1926-ban 13 év után nyert ismét bajnokságot, majd a következő két esztendőben is a Ferencváros lett az első. Ezenkívül 4 alkalommal ezüst-, 3-szor bronzérmet szereztünk. A húszas években háromszor nyertünk Magyar Kupát! 1928-ban a csapat először hódította el a Közép-európai Kupát! Kétszer lettünk a Húsvéti serleg győztesei, egyszer a Corinthian díjé. 1920 és 1929 között több mint 200 nemzetközi mérkőzést játszott az FTC, majd a Ferencváros!
A vízilabdázók 6 bajnoki címet nyertek és 3 Magyar Kupát!
Egyre több sportágban szereztek a ferencvárosi sportolók bajnoki címet: atlétikában, birkózásban, kerékpárban, ökölvívásban, teniszben és úszásban.
Megszülettek a Ferencvárosi Torna Club első olimpiai és Európa-bajnoki aranyérmei: Kocsis Antal ökölvívó olimpiai és Európa-bajnok lett, míg a pólósok, a birkózó Tunyogi József, valamint Badó Raymund az EB-n állhatott fel a dobogó legfelső fokára.

Zsiga László
(FTC Múzeum)