Dráma: kétgólos vereség

2018. május 2., szerda 19:06 | 7 hónapja 8 napja 21 órája 54 perce
A meccs nagy részében mi vezettünk, a végén viszont végletesen elfogytunk: az összes mérkőzés gólkülönbsége dönt majd valószínűleg a bajnoki címről!
Dráma: kétgólos vereség

Egyre csak jöttek a dudáló autók, mások az öklüket rázták a Győrbe tartó Fradi-busz felé, ezzel jelezve, hogy ők igenis a csapat mögött, mellett lesznek a rangadón – és miből merítsen erőt a sportoló, ha nem ebből?! Gyakorlatilag invázió volt, ötszáznegyven Fradi-szurkoló indult útnak, hogy győzelembe hajszolja a lányokat az év legfontosabbá avanzsáló összecsapásán, amelyről tudtuk, ha nem szenvedünk vereséget, vagy csak egyetlen góllal, akkor nagyon közel kerülünk a bajnoki címhez. Nem kétséges azonban, a túloldal is hasonló gondolatokkal várta a szerda estét, a Bajnokok Ligája- és bajnoki címvédő ETO abba kapaszkodhatott, hogy elegendő hazai pályán csupán három góllal győznie.

Szóval, kétségkívül Magyarország, és az egész világ egyik legnagyobb rangadóját rendezték.

A mieinknél sem Kovacsics Anikó, sem Nerea Pena nem volt a kezdő tagja, a belső posztokon Marija Jovanovics, Szucsánszki Zita és Laura van der Heijden próbálta meg áttörni a győriek falát, és úgy tíz percig jól is tették a dolgukat, nálunk volt az előny, a Győr csak a 12. percben tudott először vezetni – harmadszor volt már eredményes hetesből ekkor Görbicz Anita. Ezt követően a hazaiak vették kezükbe az irányítást, de annak ellenére is álltuk a sarat, hogy tíz perc alatt háromszor is emberhátrányban kellett játszanunk. Nagyon nehezen kerültünk helyzetbe ebben a periódusban, de szerencsére az ETO meg elhibázta a lehetőségeit. Az első félidőben Bíró Blanka kapuja mögött foglalt helyet a Fradi-tábor, amely végig támaszt nyújtott, alighanem ennek is jelentős szerepe volt abban, hogy átvészeltük ezt az időszakot jobbára egygólos hátrányban.

A 23. perctől aztán az őrület határára értek szurkolóink, miután a csapat a 10-9-ről 5-0-s rohamot ment, és négy gólos vezetésre tett szert. A támadásainknál felváltva raktak hozzá pluszt játékosaink, a védekezésünk pedig Hornyák Dóra pályára lépésével vált stabilabbá, de szó mi szó az sem jött rosszul, hogy a győrieket is elérték a kiállítások, kettő egészen pontosan. Az előnyből három a szünetre is megmaradt, vagyis azt kívánhattuk, bárcsak itt érne véget a meccs…

De nem ért, és a fordulás után a Győr fokozatot kapcsolt, kívülről is ijesztő volt nézni a védekezése keménységét. Mintegy tíz percen át ennek ellenére is megmaradt a három-négygólos előnyünk, Hornyák Dóra volt eredményes kétszer is, akkor azonban kis törés jött, Elek Gábornak időt kellett kérnie, hiszen egyre közeledett az ETO. A hazai szurkolók is kezdtek tűzbe jönni, főleg, miután Laura van der Heijden hetest hibázott (előtte hibátlanul lőtte őket). Hihetetlenül hullámzó volt a játék, néhány percig úgy tűnt, hogy a Győr tempója felőröl bennünket, utána meg úgy, hogy kezünkben van a kulcs - mindig az a fél kapott erőre, amelyik kevesebbet hibázott. Az 51. percben hosszú idő után újra döntetlen állt az eredményjelzőn, és az imént vázoltak szerint a hazaiak látszottak fittebbnek.

Rettenetesen szenvedtünk a támadásainknál, így az 56. percben előnybe került a Győr, 10-9 óta először. Nerea Penának félig sérülten nem ment a játék, Kovacsics Anikónak látszólag fájdalmai voltak, és a többiek ereje is elfogyott, ezért nagy-nagy kérdés volt, hogy ki tud még gólt lőni. Nem tudtunk, ellenben Bódi betalált, így 58:07-nél kettővel vezettek a hazaiak. Elek Gábor időt kért, majd hét mezőnyjátékossal küldte vissza a csapatot, de így sem ment. Egy perccel a vége előtt a közte háromért támadott a Győr, de hibázott. Egészen hihetetlen végjáték jött, mínusz kettőnél támadhattunk a végéig, de nem esett már újabb gól.

26-24-re nyert a Győr, ami azt jelenti, hogy az összes meccs gólkülönbsége dönti el a bajnoki cím sorsát, amennyiben mindkét csapat hozza papírformát. Nehéz egyelőre megmondani, hogy ez kinek kedvez, de ha kizárólag ezt a meccset elemezzük, akkor minimális hiányérzet azért lehet bennünk, mert a meccs nagyobb részében mi vezettünk a címvédő otthonában.


A 20. FORDULÓBÓL ELHALASZTOTT MÉRKŐZÉS
GYŐRI AUDI ETO KC–FTC RAIL CARGO HUNGARIA 26–24 (12–15)
Győr, 5308 néző. V: Horváth P., Marton
GYŐR:
Grimsbö – Bódi 1, Groot 3 (1), Görbicz 6 (4), Broch 2, Amorim, Puhalák 2.
Csere: Kiss É. (kapus), Oftedal 6, Hansen 3, Knedlíková 2, M. González 1, Althaus.
Edző: Ambros Martín
FTC: Bíró – Lukács 1, Van der Feijden 6 (2), Szucsánszki 1, Snelder 2, Jovanovics 2, Schatzl N. 2.
Csere: Hadfi (kapus), Szekeres, Háfra 2, Kovacsics 3, Pena 3 (1), Mészáros, Hornyák D. 2, Faluvégi.
Edző: Elek Gábor
Az eredmény alakulása. 7. perc: 2–4. 13. p.: 6–5. 22. p.: 9–9. 26. p.: 10–13. 38. p.: 14–18. 42. p.: 18–18. 48. p.: 21–23. 51. p.: 23–23. 59. p.: 26–24
Kiállítások: 4, ill. 6 perc
Hétméteresek: 6/5, ill. 5/3

Elek Gábor: Óriási mérkőzés volt, brutális csata, gratulálni tudok mindkét csapatnak és ennek a hangulatnak, amit a két szurkolótábor teremtett. Sokáig nagyon jól játszottunk, az ETO fala sajnos az utolsó 6-8 percre felőrölt bennünket, de nagyon büszke vagyok a csapatomra, mert ebben a csarnokban ilyen teljesítményre legyen képes. Ez az eredmény annak jó, hogy tovább izgulhatunk... Sajnálom, hogy ez volt egy ideig az utolsó csatánk Ambros ellen, nekem nagyon fog hiányozni, sok sikert kívánok neki Rosztovban is.

Ambros Martín: Fantasztikus meccs volt. Két ellentétes félidőt láthattunk, mindkét félidőben mindkét csapatnak volt jó és rossz momentuma. Jól kezdtünk, átvettük a vezetést, aztán elrontottuk a játékrész végét. A másodikban nagyon nehéz volt, hogy magabiztossá vált a Ferencváros játéka. Nehéz volt hideg fejjel folytatni a játékot. Megmaradt a hitünk és feljavult a védekezésünk, a játékosok pedig tudták azt hozni, amit tudnak, ha hosszabb a meccs, talán ki tudjuk harcolni a nagyobb előnyt.