Erre már lehet építeni

2017. március 6., hétfő 9:32 | 8 hónapja 16 napja 23 órája 1 perce
Zácsik Szandra vitathatatlanul a csapatunk egyik legjobbja volt a Thüringer ellen, és nemcsak azért, mert hat gólt szerzett. INTERJÚ!
Erre már lehet építeni

A vártnál jóval nehezebb mérkőzést játszott a Fradi női kézilabdacsapata a Thüringer ellen a Bajnokok Ligája középdöntőjének ötödik fordulójában. Ahogy azt elemző írásunkban olvashatták, a németek öt perccel a lefújás előtt még négy góllal vezettek, tizenhárom másodperccel a vége előtt azonban Kovacsics Anikó hetesből egyenlített és döntetlent ért el. Együttesünk rögtön az összecsapás után haza indult, így a repülőtéren készültek az értékelő interjúk. Elsőként a Thüringer ellen hat gólt szerző, számos gólpasszt kiosztó, az utolsó percekben hetest is kiharcoló Zácsik Szandrával.

Szani ezúttal húzóember volt

Minden további előtt: hogy van a térded?
Zácsik Szandra:
Úgy érzem, nincs komoly baja, ha mostanáig nem dagadt be, akkor talán később sem fog. Rosszul fogtam talajt, a lábam kicsúszott, és kicsit túlfeszült a térdem, ettől fájt. Hétfőn pihenő, kedden pedig remélem, hogy nem akadályoz már a mozgásban.

És a kezed? Bár ez csak a múlt miatt lehet kérdés…
Z. Sz.
Szerencsére nagyon jól, de le is kopogom gyorsan. Mióta először sikerült maximálisan elereszteni egy lövést, és éreztem, hogy nem fáj semmi, elillant a fejemből a félelem. És lassacskán kezd visszajönni a sebesség, illetve a dinamika is.

A Győr, illetve főképp most, a Thüringer ellen már a csapat húzóembere voltál.
Z. Sz.
Azért ez talán kicsit túlzás, de tény, hogy tudtam segíteni, ami azért nem meglepetés, mert a többiek jóval több meccset játszottak már a szezonban, tehát törvényszerű, hogy én valamelyest frissebb vagyok náluk.

A németek elleni hat gól annak tükrében is remek, hogy a szombati edzésen finoman fogalmazva sem ment jól a lövés…
Z. Sz. Egy ideig nagyon bosszantott, hogy se átlövésből, se ziccerből nem megy, hol a blokkot találtam el, hol a kapufán csattant a labda, aztán, amikor fejembe vettem, hogy óriási gólt dobok, erre telibe trafáltam a kapusunkat, akkor elengedtem a stresszt. Éreztem, hogy úgy sem sikerül semmi, de abban bíztam, hogy minden rosszat kilőttem magamból, és a meccsre csak a jók maradnak.