Szarka Éva: 50

2018. február 13., kedd 14:15 | 9 hónapja 1 napja 8 órája 44 perce
Klubunk legendás kézilabdázója, Szarka Éva ma ünnepli 50. születésnapját – INTERJÚ!
Szarka Éva: 50

Szarka Éva 1986 és 1999 között 597 mérkőzésen lépett pályára a Ferencvárosban, amellyel négy bajnoki címet és öt Magyar Kupa-győzelmet ünnepelhetett, jelenleg pedig klubunk utánpótlásában dolgozik edzőként. Korábbi klasszisunkkal 50. születésnapja alkalmából beszélgettünk.

- Melyik korosztálynál dolgozol most?

- A serdülő II-nél, amely a 2003/04-es születésű gyerekeket jelenti. Nagyon jó velük a munka, sok tehetséges, ügyes gyerek alkotja a csapatot. Vezetjük a csoportunkat, és a rájátszásba, a legjobb hat közé szeretnénk bejutni, hozzátéve, hogy azért nálunk még nem az eredmény a legfontosabb, hanem hogy jó sportolókat, jó kis embereket neveljünk. Persze a Fradi-szív miatt azért csak a győzelmet várjuk el magunktól mindig…

- Hogy áll a családon belüli utánpótlás?
- Nagyon jól. Az ikerlányok, Anna és Bori 15 évesek, a serdülő I-ben játszanak Fiedler Erikánál. Imádják a kézilabdát és a Fradit, szerintem tehetségesek is, úgyhogy az alap mindenképp adott. De az ő döntésük lesz, hogy hosszú távon is a kézilabdával akarnak foglalkozni vagy más irányba kanyarodik majd az életük.

- Hogyan emlékszel vissza saját játékos pályafutásodra?
- Két meghatározó helyszíne volt: az első a Soltvadkert, amellyel országos döntőig jutottunk, ami jelzi, milyen jó alapokat kaptam. A döntőt a Csurgó ellen vívtuk, ahol Simics Juci volt a csapatkapitány… Utána, 1985-ben kerültem a Fradihoz, őrület, hogy már 33 éve… Voltak sikeres és kevésbé sikeres időszakok, de még amikor anyagi nehézségekkel küzdött a klub, emberileg akkor is csodás volt a környezet! Nagyszerű érzés, hogy ma is itt, a ferencvárosi kézilabdában dolgozhatok, és továbbadhatom a gyerekeknek azt a tudást és Fradi-szeretetet, amit kaptam – márpedig az nem kevés! Jó tanítómestereim voltak, sokáig sorolhatnám őket. Berzsenyi Mária hozott fel mint ifiedző, illetve természetesen Németh Andrást emelném ki.

- Milyen volt 17 évesen belecsöppeni a Fradi-családba?
- Különleges. Az első pesti félévem nehéz volt, nehéz volt beilleszkedni a suliba érettségi előtt. Viszont pont a Fradi-család összetartása volt az, ami itt tartott. Hihetetlen volt, hogy bementem a székházba, és Albert Flórián előreköszönt, hogy „Szervusz Évikém, mi újság?” Szűcs Lajosékkal ma is rendszeresen találkozunk, nem lehet szavakkal leírni azt a kapcsot, ami összefog minket a Ferencvárosban.

- A korábbi fradista játékostársakkal milyen a kapcsolatod?
- A Németh András-éra csodálatos volt: jó időben, jó helyen, jó emberek. Nagy adomány az ilyen közösség, ahol építik egymást az emberek, hasonló gondolkodásúak, jót tesznek egymásért. Amikor az 1995-ös, 100%-os teljesítménnyel bajnoki címet szerző csapat 20 éves találkozója volt, Németh András azt emelte ki, hogy nem is az eredményekre a legbüszkébb, hanem hogy mind megtaláltuk a helyünket az életben, a többség ráadásul a sportág közelében maradt. A mai napig barátok vagyunk, többekkel együtt nyaralunk, a születésnapom ünneplésén pedig a csapat háromnegyede ott lesz, ahogy András is.

- Az akkori nagyszerű csapatból többen most is a Fradi kézilabda szakosztályában dolgoztok…
- Nagyon jó, hogy itt maradhattunk edzőként. Az akkori vezetés, Maglódi Lajos és Németh András visszaforgatott minket az edzői vonalra. Akkor fel se fogtam még, hogy milyen felelősség ez. Remélem, hogy megálljuk a helyünket ezen a nehéz, de szép pályán.

- Felnőtt csapatunk a bajnokságban egyelőre 100%-os, és a Bajnokok Ligájában is jó úton halad. Milyennek látod a mostani együttest?
- Nagyon pozitív érzéseim vannak a csapattal kapcsolatban! Néhány hete, az egyik győztes meccs után egy szurkoló mondta nekem, hogy olyan jó a mostani csapatot nézni, mint amilyen minket volt annak idején… Összetartottunk a pályán kívül is, a mostani együttesen pedig ugyanezt látom: nagyon jó a hangulat a csapaton belül. Elek Gábor jól terelgeti őket, érezhető a lányokon a pozitív energia, ami kell az eredményességhez. A mi időnkben a Dunaújváros összevásárolta a sztárjátékosokat, mégis mi lettünk a bajnokok, mert szívvel-lélekkel tudtunk küzdeni egymásért a pályán. Most is hasonló érzéseim vannak, nagyszerű szellemiséget képvisel a csapat!