Győzelemre nem volt esély, de becsülettel helytálltunk

2019. január 2., szerda 20:00 | 15 napja 8 órája 28 perce
A mérkőzés egészében kézben tartotta az irányítást az ETO, de az újjá alakuló csapatunk ennyi hiányzóval is megmutatta, milyen sok van benne.
Győzelemre nem volt esély, de becsülettel helytálltunk

Nem állítjuk, hogy Danick Snelderrel, Djurdjina Maloviccsal, Bobana Klikovaccal és Hornyák Dórával kiegészülve a Ferencváros lett volna az esélyes a Győri Audi ETO otthonában, de hogy a négy hiányzóval csökkentek az esélyeink, az aligha kérdéses. Ebben a felállásban aztán különösen igaznak tűnt az a sokak által használt megfogalmazás, hogy a magyar válogatott kezdő sora néz szembe a világválogatottal – míg nálunk csupán Nerea Pena képviselte a nemzetközi vonalat, addig a hazai oldalon kilenc külföldi kézilabdázót (franciát, románt, hollandot, norvégot, dánt és brazilt) nevezett meccskeretébe Danyi Gábor vezetőedző.

Így vagy úgy, legyen látszólag bármekkora is a különbség a jelen Fradija és Győrje között, ez mégis rangadó volt, és ezt a körítésből már a kezdődobás előtt tudni lehetett. Hónapokkal ezelőtt elkelt minden jegy, a győriek még további széksorokat állítottak az egyik kapu mögé, és a vendégszektor ötszázötven belépője is maradéktalanul elfogyott. Rég volt ilyen, a Fradi szurkolók egy jelentős része együtt vonult a vasútállomástól és különösen nagy egységet mutatva szurkolt, támogatta a csapatot. Amely egyébként nem kezdett rosszul, védekezésben kellően stabil és kemény volt, Bíró Blanka pedig jó ütemben hozta a védéseket (6-3-as hátránynál), így negyed óra játék után döntetlenre álltunk (6-6). Nagyon vártuk Klujber Katrin első gólját, lövését, betörését, de eleinte kissé megilletődöttség látszódott rajta – épp olyan volt, mint aki tizenkilenc esztendős, és élete első mérkőzését a Fradi mezében épp a világ legjobbja ellen vívja.

A játékrész második felére Amandine Leynaud sajnos nagyon elkezdett védeni, ráadásul a friss szerzemény, a hegynyi méretű Crina Pintea is jól szállt be a padról, így ötöt kaptunk zsinórban. Nálunk Faluvégi Dorottya jött frissítésképp és két góljával hozta vissza a reményeket. Nem jött jól ekkor Háfra Noémi kiállítása, újra öttel húzott el az ETO, ismét szelet fogott, következésképp csak annyit remélhettünk a szünetig, hogy lőtávolon belül maradunk. Görbicz Anita időn túli hetesével alakult ki a 18-11-es félidei állás, s ez, látva a két csapat közötti óriási fizikai különbséget, sajnos soknak tűnt.

A második játékrészt azonban kiváló lendülettel kezdtük, Lukács Viktória parádésan teljesített, Klujber Katrin is két gyönyörű betöréssel próbálta elhitetni mindenkivel, hogy mintegy fél óra alatt vagy kettő évet öregedett, és háromra zárkóztunk. A szélsőink Vicán kívül is kiváló napot fogtak ki, Schatzl Nadine ugyanúgy könyörtelen volt, mint ahogy Márton Gréta, Faluvégi Dorottyát pedig említettük már feljebb. A 45. percig, pontosabban - nézőpont kérdése - Pintea második érkezéséig bírtuk, a román beálló méreteire és erejére ezúttal sem volt ellenszer. Az utolsó tíz percre ezzel együtt is 30-26-os állásnál fordultunk, és erre feltétlenül, a végkifejlet ismerete nélkül büszkék lehettünk!

Kettős emberelőnybe kerültünk, a vendégszektor teli torokból énekelte, hogy "Szívünk zöld-fehér, mindennél többet ér", a győriek pedig akármekkora zajt próbáltak teremteni füttyel, dudával, akkor is a mi énekünk volt a hangosabb. Nem tudtunk sajnos élni a fórral, vagyis, amikor kiegészült az ETO, épp labdát szerzett, és Görbicz ötre növelte az előnyt. Jana Knedlikova gólja döntötte el a két pont sorsát (35-30), de Elek Gábor még időt kért négy perccel a vége előtt, elvégre volt miért küzdeni.

Nem sikerült közelebb jutni, 39-33-ra kikaptunk a mérkőzést végig kézben tartó Bajnokok Ligája- és bajnoki címvédő otthonában, de az újjá alakuló csapatunk ennyi hiányzóval is megmutatta, milyen sok van benne. Büszkék vagyunk a lányokra, büszkék vagyunk a végig mögöttünk álló szurkoló táborra, amely a lefújást követően is méltón éltette a Ferencvárost. Az már más kérdés, hogy a hazai szurkolók milyen indíttatásból fütyülték ki az ekkor felcsendülő Ria, Ria, Hungária rigmust...


NŐI KÉZILABDA NB I
GYŐRI AUDI ETO KC–FTC RAIL CARGO HUNGARIA 39–33 (18–11)
Győr, 5322 néző. Vezette: Andorka M., Hucker
GYŐR:
Leynaud – Bódi 1, V. Kristiansen 2, Groot 7, Brattset 2, E. Amorim, Görbicz 9 (4).
Csere: Kiss É., Grimsbö (kapusok), A. Hansen 2, S. Oftedal 7, Pintea 8, Knedlíková 1.
Edző: Danyi Gábor
FTC-RAIL CARGO HUNGARIA: Bíró B. – Lukács V. 6, Klujber 3, Kovacsics 4, Mészáros R. 1, Háfra N. 4, Schatzl Nadine 4.
Csere: Szemerey, Szikora (kapusok), Horváth D., Klivinyi, Pena 5 (2), Faluvégi D. 2, Márton G. 4.
Edző: Elek Gábor
Az eredmény alakulása. 7. perc: 3–3. 10. p.: 6–3. 14. p.: 6–6. 20. p.: 11–6. 27. p.: 15–10. 34. p.: 19–16. 40. p.: 22–19. 47. p.: 29–24. 53. p.: 33–28. 56. p.: 35–30
Kiállítások: 8, ill. 2 perc
Hétméteresek: 4/4, ill. 2/2
MESTERMÉRLEG
Danyi Gábor:
– Nagyon jó, színvonalas mérkőzést játszottunk a kitűnő Ferencvárossal, amelyik az első félidő után sem adta fel a mérkőzést, és egészen a befejezésig jó tempót tudott diktálni. Nekünk a szünet után volt egy kis visszaesésünk, de nagyon örülök, hogy ekkor több ízben jól meg tudtuk játszani új beállósunkat, akinek nagyon sikeres volt a bemutatkozása. Nagyon reméljük, hogy a mérkőzés elején sajnálatos sérülést szenvedő Eduarda Amorim hamarosan újra rendelkezésünkre állhat.
Elek Gábor: – Teljesen megérdemelt az ETO győzelme, a mérkőzés pozitívumokat és negatívumokat egyaránt hozott szempontunkból. A védekezésünkre rányomta bélyegét, hogy még keveset tudtunk együtt dolgozni, a támadójátékunk a második félidőre feljavult, és ekkor eredményesen játszottunk. Ereje csapatomnak, hogy az ellenfél sebességét fel tudta venni, csupán mindkét játékrész hajrájában volt jobb az ETO. Teljesen elégedettek nem lehetünk, de sok biztató jelet tapasztaltam csapatom produkciójában.