Gresa Lajos 1948. november 28-án született a Fonyódtól mintegy 12 kilométerre található Lengyeltótiban. Korábbi klasszis rövidtávfutó atlétánk 60, illetve 100 méteren három és négy magyar bajnoki címet nyert, utóbbi versenyszámban hatszor javította meg az országos csúcsot. Több, mint 25 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Az 1974-es göteborgi fedett pályás Európa-bajnokságon hetedik lett 100 méteren az Európa Kupát azonban megnyerte ugyanebben a számban, de több nemzetközi versenyről is aranyéremmel térhetett haza. Gresa Lajos legemlékezetesebb sikerét az 1976. január 17-én megrendezett magyar bajnokságon aratta, amikor fedett pályán, 60 méteren 6.44 másodperces világcsúcsot futott.

Legendákkal születésnapja alkalmából beszélgettünk az atlétika iránti szeretetéről, az emlékezetes sikerekről és a világcsúcsról, illetve a rendkívül eredményes és szép emlékekkel teli ferencvárosi évekről.

- Mindig is tudta, hogy atléta lesz?
- Balatonboglárra jártam szakközépiskolába és ott a megyei bajnokságban szereplő kézilabdacsapatban játszottam. Az atlétikával a gödöllői Agrártudományi Egyetemen ismerkedtem meg. Az akkori tanszékvezető atléta volt és ő fedezett fel, miután megnyertem egy gólyáknak kiírt versenyt. Ezek után egyértelmű volt, hogy a két sprintszámra fókuszálok majd. A kettő közül a 100 métert szeretem jobban, mert akkor a futásnak már van egy jó ritmusa. Általában 30-40 méternél éri el a versenyző a futógyorsaságát és ezt körülbelül 80 méterig tartja, majd csökkenti.

- Hogyan került képbe a Ferencváros?
- A szakközépiskola befejezése után direkt olyan egyetemre szerettem volna menni, amelynek van kapcsolata a mezőgazdasággal. Elsősorban azért, mert amíg nem voltak edzőtáborok, addig a Vörös Október TSZ-ben dolgoztam. Több megkeresésem is volt például a Honvédtól, az MTK-tól, a Vasastól, de mégis a Fradit választottam. Az FTC-nél 1973-tól 1979-ig versenyeztem, utána pedig dolgoztam még a klubnál a szakosztály elnökeként és elnökhelyetteseként. Tehát az élsport befejezése után sem szakadt meg a kapcsolatom a Fradival, társadalmi munkában még sokat segítettem a klubot.

- Hogyan emlékszik vissza a fradista évekre, amikor még versenyzőként szállította a sikereket?
- Igazán remek időszak volt az a hat év. Nemcsak azért, mert fiatal voltam, hanem jó sporttársakkal edzhettem, mindig is kiváló hangulat volt a Fradinál. Sok kellemes emlék maradt meg.

- Egyértelmű, hogy pályafutása legnagyobb sikere az 1976-ban 60 méteren futott világcsúcs. Számított ilyen jó eredményre?
- Abban a szezonban 6.5 másodpercnél rosszabb időt nem futottam 60 méteren, tehát jó formában vártam az országos bajnokságot. A versenyek előtt szinte mindig aludtam. Amikor ezen a versenyen megfutottam a 6.44-et, akkor a budapesti Olimpiai Csarnokban volt még egy pihenőszoba, ahol ledőltem egy fél órára aludni, majd rajthoz álltam és világcsúcsot futottam.

- A fantasztikus világcsúcs mellett melyik kedves sikerét emelné ki szívesen?
- Mindenképpen az 1973 őszén megrendezett Európa Kupát, amelyen a magyar válogatott tagjaként a 100 méteres síkfutás B-döntőjében nyertem. Ez azért is volt nagy szó, mert a mezőnyben ott volt az olasz Pietro Mennea, aki kiváló sprinter volt és akkoriban a 200 méter világcsúcstartója, illetve a 100 métert is megfutotta 10 másodpercen belül. Ráadásul később olimpiai bajnok lett.

- Mennyire követi a jelenlegi atlétáink teljesítményét?
- A sportágat hellyel-közzel követem, a mostani fradisták eredményeivel van egy kisebb lemaradásom. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy a Fradi utánpótlása nagyon erős és nagy jövő előtt áll.

Az egész Fradi-család nevében nagyon boldog születésnapot és jó egészséget kívánunk Gresa Lajosnak!

Molnár Péter