Nagyot fordult a világ az FTC diszkoszvetőjével, Huszák Jánossal. Nehézatlétánk nemrég még Szegeden élt és készült a versenyekre, az elmúlt hónapokban azonban Szolnokra költözött, ahol együtt készül az olimpiai ezüstérmes Kővágó Zoltánnal. Janival a váltásról, az új helyzetről és edzőjéről beszélgettünk, illetve kiderült, hogy miért nem lehetett ott a nyári berlini Európa-bajnokságon annak ellenére, hogy a szövetségi kapitány felhívta, hogy csomagoljon, mert utazik.

- Az országos bajnokság után sokáig nem hallottunk felőled, az elmúlt hetekben viszont egyre többször jelentkezel be Szolnokról Kővágó Zoltánnal együtt. Véget ért a szegedi időszak?
- Sok változás történt az éltemben, de kanyarodjunk vissza egészen a nyár elejére. Az országos bajnokság után volt egy verseny Szombathelyen, ahol 62.46 méterrel kezdtem, de ott megsérült a mellizmom, gyakorlatilag részlegesen elszakadt. Volt még négy hetem, hogy összeszedjem magam az Európa-bajnokságig, tényleg mindent megpróbáltam. Egy héttel az utazás előtt kiderült, hogy mehetek Berlinbe, de a telefonhívás előtt két nappal viszont rásérültem. Tulajdonképpen kétszer szakadt el a mellizmom.

- Bocsánat, hogy közbevágok, de gyakorlatilag ott lehettél volna az Európa-bajnokságon, de a sérülés mindent keresztbevágott?
- Sajnos igen. A versenyeken folyamatosan az Európa-bajnoki kvalifikációt érő 63,5 méteres szintet üldöztem, amit végül nem sikerült megdobnom. Azonban nem telt be a 32-es mezőny, amelyet így az európai ranglistáról kellett feltölteni és én beleesetem a meghívott diszkoszvetők közé. A rangsorban az utánam kettővel álló srác is kint volt ez Eb-n, tehát ott lett volna a helyem. A szövetségi kapitány hívott, hogy mehetek, de hát előtt két nappal ugye elszakadt másodjára is a mellizmom. Aztán néztem az Eb-t, ahol 62.19 méter kellett a döntőhöz, nekem pedig 63.45 volt idén… Nehéz erre mit mondani.

- És mi történt Szegeden, ami miatt eljöttél? Pedig minden szépen alakult.
- Maradjunk annyiban, hogy közös megegyezéssel távoztam Szegedről és felkerestem az olimpiai ezüstérmes Kővágó Zoltánt, aki Szolnokon készül, illetve készíti fel a versenyzőket. Nagyon szívesen vállalta, hogy velem is foglalkozzon. Augusztus végén gyógytornával kezdtünk, most pedig már zajlik az alapozás. Fokozatosan építettük fel újra a mellizmot. Először húszkilós rúddal kezdtem a fekvenyomást, most pedig már ott tartok, hogy 120 kilóba nyomok négyszer tízet, de a tárogatás is jól megy. Nálunk nagyon fontosak a sportág-specifikus mozgások, mint például a forgatások, tárogatások és ezekben nagy szerepet játszik a mellizom és ugye a dobó, azaz a jobb karomnál levő izom.

- Aki jártas az atlétikában, az tudhatja, hogy Kővágó Zoltán igazi harcos típus, rutinos versenyző. Milyen szakembernek és magánembernek ismerted meg?
- Zoli nemcsak az edzőm, hanem az edzőtársam is egyben. Minden olyan dolgot tud, amely a diszkoszvetéshez kell. Harminc éve benne van a sportágban, jövőre 40 éves lesz és készül a világbajnokságra. Jól kijövünk egymással, pedagógiailag is nagyon egy hullámhosszon vagyunk, nagy hatással van rám. Ami nem a mellizmot terheli, azokból a gyakorlatokból nagyon sokat csináltunk. Nemrég például 230 kilóval guggoltam, ami egyéni rekordom lett.