A Ferencvárosi Torna Club atlétája, Molnár Attila mindent megtett a jó szereplésért a párizsi olimpián, amelyen 400 méteres síkfutásban mérette magát. A döntőbe nem sikerült bejutnia, összesítésben huszonhatodikként zárt. Az FTC atlétika szakosztályának vezetője, Vágóné Solti Mária maximálisan elégedett Molnár Attila ötkarikás szereplésével.

„A felkészülése nem volt tökéletes. Nagyban befolyásolta a válogatott váltók közös felkészülése. Természetesen a váltó nagyon fontos az atlétikában, mert komolyabb esélyt adhat a jobb szereplésre a versenyzőknek. Azonban a váltók kimaxolása nagyban befolyásolhatja az egyéni eredményeket. Ezt jól mutatja a holland Fremke Boll esete, akinek a váltókban való szerepeltetése jócskán meggyengítette az egyéni teljesítményeit. Azért büszkék vagyunk arra, hogy Attila nélkülözhetetlen tagja a magyar váltónak” - kezdte értékelését Vágóné Solti Mária.

„Az idei olimpián új rendszerben versenyeztek a sportolók. A selejtezők után reményfutamokat rendeztek. Személy szerint ezt nem tartom jó megoldásnak. A rövid futásoknál 100 és 200 méteren, illetve a rövid gátak esetében jó lehet, 400 méter és az a fölötti távoknál már szerintem nem igazságos. A versenyzőknek ezeken a távokon már olyan állapotban kell egy plusz futást megcsinálniuk, ami már nem a realitás. Nagyban befolyásolja a kisorsolt futambeosztás is az előfutamba jutást. Sajnos Attilának ebben nem volt szerencséje. Mind a selejtezőben, mind a reményfutamban a legerősebb futamba került, ami azt jelentette, hogy másik futamból nála gyengébb eredménnyel is elődöntőbe kerültek. A régi rendszer szerint Attila már a selejtezőben futott eredményével elődöntőbe került volna. Ennek ellenére úgy gondolom, Attila kihozta magából a maximumot. Fiatal utánpótláskorú versenyzőnk kijutása az olimpiára minden dicséretet megérdemel, és biztos vagyok benne, hogy megfelelő tapasztalatokkal a háta mögött, a következő játékokon már az ő versenye lesz” - fogalmazott Vágóné Solti Mária.