2020. október 6.
Történelem
Az FTC atlétika szakosztályának története a kezdetektől napjainkig.

Futás, ugrás, dobás, az ember legősibb mozgásformái. Létfenntartása érdekében már az ősemberek is gyakorolták ezeket, hol a zsákmányszerzés, hol a valami elől történő menekülés okán. Ha az ősemberekben volt vetélkedési hajlam, egészen biztos, hogy ezen mozgásformákban versenyeket is tarthattak volna. Ez azonban csupán feltételezés, a biztos az, hogy az említett mozgásformákat magában foglaló atlétika kialakulása már az ókorban elkezdődött, az ősi egyiptomiak, indiaiak, kínaiak, rómaiak, valamint a görögök is űzték, ez utóbbiak az ókori olimpiák alapsportágává tették. Az atlétika elnevezés is görög eredetű, az „athletosz” szóból származik, aminek jelentése elsődlegesen olyan mozgástevékenység, amelynek végzése kemény fizikai munkával párosul. Aztán a későbbiekben minden olyan sportolóra elkezdték az atléta szót használni, akik sportágukat hivatásszerűen folytatták. Az első olimpiai játékot az időszámítás előtti 776-ban rendezték. Ekkor csupán egyetlen számból, a stadionfutásból állt a program, ahol az atlétáknak 192,27 métert kellett futniuk. Az évek során egyre több versenyszámmal gyarapodott a program. i.e. 724-től már szinte minden olimpián szerepelt egy-egy újabb sportág. A stadionfutás mellé így került műsorra a kettős futás, a hosszútávfutás és a pentatlon, amely stadionfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt.

A középkorban nem voltak olimpiai játékok, ekkor főleg a lovagi tornák, királyi udvarok ünnepségei adtak lehetőséget a versenyzéshez, egyben a nagyobb néptömegek szórakoztatásához. Az ilyen alkalmakkor különböző futó-, ugró- és kőhajító versenyeket rendeztek. A XVII. századi Angliában kialakult egy sportfesztivál, amelynek neve Cotswold Olimpick Games volt, természetesen számos atlétikai versenyszámmal, még ha azok nem is a mai fogalmaink szerinti számok voltak. A francia forradalom idején rendezték a L'Olympiade de la République nevű versengést, amely már a modern olimpiai játékok korai előfutárának is tekinthető. Ezen versenyek elsőszámú eseménye a futóverseny volt, de különféle ókori görög sportágakat is bemutattak.

A XVIII. század közepétől Angliában jelentek meg az úgynevezett "pedesztriánok", akik futva és gyalogolva, egymással fogadásból teljesítették a megadott távokat. Egy évszázad múltán pedig már versenyszerű formában indult hódító útjára az újkori atlétika. Tekintve, hogy Anglia egy világbirodalom központja volt, az angol fennhatóság alá eső területeken egyre többen kedvelték meg az atlétikát. Mindennek egyenes következménye volt, hogy a XIX. század közepére kialakult a szervezett atlétikai élet, először Angliában, majd Észak-Amerikában. Az első nyilvános atlétikai versenyt 1850-ben az oxfordi Exeter College-ben rendezték, majd 1866-ban sor került az első Angol Nemzeti Bajnokságra. Innentől kezdve nem volt megállás, hivatalosan is megindult a versengés. Ahol versengés van, azt szervezni kell, így 1880-ban Angliában megalakult az első atlétikai szövetség, az Amateur Athlete Association (AAA).

Természetes, hogy az európai kontinensre is nagyon hamar átterjedt az atlétika, mint versenysport, ott is sorra alakultak a szövetségek, rendeztek versenyeket. A gyors fejlődést látva nem csoda, hogy az 1896-os újkori olimpiai játékok programjába bekerült az atlétika, ahol 12 versenyszámban avattak bajnokot, amely legtöbb volt a sportágak között. Így az atlétika az olimpiák központi sportága lett, amely rangot a mai napig őrzi, méltán nevezik a sportok királynőjének.

Tudjuk, az FTC a legnépszerűbb magyar sportegyesület. Elképzelhető, hogy pont itt ne foglalkoznának az atlétikával? Természetesen, nem! Olyan szakosztályról van szó, amely már a klub alapításának idején komolyan foglalkoztatta a vezetőket és a sportolókat.

Persze, magának az atlétikának már jóval az FTC megalakulása előtt szép hagyományai voltak Magyarországon. Gróf Esterházy Miksa volt az, aki meghonosította, amikor 1875-ben megalakította a Magyar Atlétikai Clubot (MAC) dr Molnár Lajos segítségével, és még abban az évben versenyt is szervezett. Az atlétika gyűjtősport jellegének megfelelően a futó-, ugró- és dobószámokon kívül bokszban és birkózásban is versenyeztek. A sportág gyors fejlődésnek indult, 1895-ben már külföldi kapcsolatokkal is rendelkezett.

Ilyen körülmények voltak, amikor az újonnan alakult sportklub, az FTC sportolói is bekapcsolódtak az atlétikai életbe, már 1900 nyarán elindultak különböző versenyeken. Ebben az időben elsősorban a labdarúgók atletizáltak, ami akkoriban szinte természetes volt. Közülük meg kell említeni Borbás Gáspár, Berán József, Gabrovitz Emil és mindenekelőtt Manglitz Ferenc nevét, akik atlétikában is kiváló eredményeket értek el.

A sportolók a különböző versenyeken 1901-ben már hat győzelmet könyvelhettek el, aztán 1903-ban már bajnoki helyezést is szereztek, amikor Manglitz Ferenc az 1 mérföldes síkfutásban második lett. Ugyanebben az évben alakult meg hivatalosan is az FTC atlétikai szakosztálya, amely azonnal felvételt nyert a Magyar Atlétikai Szövetségbe.

Már kétszer leírtuk Manglitz Ferenc nevét. Nem véletlenül, hiszen ő volt a hőskor egyik nagy alakja. A labdarúgó krónikákból tudjuk, hogy 1902 és 1913 között 224 mérkőzésen szerepelt az FTC első csapatában (113 bajnoki, 59 nemzetközi, 52 hazai díjmérkőzés), négy alkalommal a válogatottban. Ezen idő alatt nyolcszoros magyar bajnok a csapattal, sőt hat alkalommal kupagyőztes csapat (Ezüstlabda, Challenge Cup) tagja is volt. Ilyen labdarúgó eredménysort nem lehetett véletlenül elérni.

Mindemellett lett háromszoros magyar bajnok atléta, mindháromszor 30 km-es gyaloglásban (1906, 1907, 1908), Ő volt a magyar gyaloglósport úttörője, külön iskolát teremtett. Pedig, ahogy feljebb már említettük, futni kezdett, később "lassult le". A csatolt kép 1906 augusztusában készült valahol a fehérvári országúton, amikor elrajtolt egy gyaloglómezőny (Manglitz a kép jobb szélén látható fehér mezben), a végén Manglitz 120 méteres előnnyel győzött.

A labdarúgók közül Gabrovitz Emil súlylökésben győzött egy FTC háziversenyen 1906-ban, majd 1907-ben az FTC által rendezett első országos méretű viadalon, ahol 17 egyesület 130 atlétája vett részt Braun Ferenc távolugrásban győzedelmeskedett.

Persze győztek olyanok is, akik a futballcsapatban nem játszottak. Közülük meg kell említeni Maros József, Szablár Péter (gyaloglók), Ladányi Miksa (440 yardos futás) vagy Palotai Ottó (1 mérföldes futás) nevét.

Ezek a sikerek pedig csak a hőskort jelentették, mert a szakosztály igazi fellendülése akkor következett be, amikor 1911-ben átadták az Üllői úti stadiont.

Az új stadionban az atléták is igazi otthonra leltek. Már az első évben több nagyszabású versenyt rendeztek itt, így a stadion a magyar atlétikai élet központja lett, átvéve ezt a szerepet a MAC margitszigeti pályájától.

Itt teljesedett ki az egy évvel korábban, 1910-ben az FTC-be igazolt Kóczán Mór pályafutása, aki nem mellesleg református lelkész volt. Már pápai diákként kiváló eredményeket ért el magas- és távolugrásban, majd Pestre kerülve ismerkedett meg a diszkosszal és mindenekelőtt a gerellyel. Első pesti egyesülete a BTC volt, innen igazolt 1910-ben az FTC-be, immáron gerelyhajító bajnokként. Az akkoriban kedvelt "végén fogásos" stílussal 1911-ben nem hivatalos világcsúcsot dobott (60,64 m), ami csak azért nem lehetett hivatalos, mert a nemzetközi szövetség csak egy évvel később hagyta jóvá először a világcsúcs-listát. Akkor pedig már bevezették a "középen fogást". Így utazott ki Kóczán Mór a stockholmi olimpiára,  ahol az FTC történetében megszerezte az első atlétikai érmet, harmadik lett 55,5 méterrel. Ráadásul úgy, hogy két alkalommal is túldobta a svéd győztest, ám a svéd bírák szerint mindkétszer kilépett.

Később is sorra aratta sikereit. 1914-ben a nagy esélyes finn bajnok előtt 58,72 méteres teljesítménnyel angol bajnok lett. Az szinte természetes, hogy 1911-től 1914-ig, majd 1918-ban itthon is legyőzhetetlennek bizonyult.

Egyházi felettesei kezdetben nem nézték jó szemmel a sportpályafutását, kifogásolták, hogy "pőrére vetkőzve dárdát hajigál a vásári nép szórakoztatására". Az eredmények hatására azonban ők is megenyhültek, a hívei pedig kifejezetten büszkék voltak a lelkészükre.

Az I. világháború után a Csallóközben telepedett le, sportkört alapított és fiatalokat nevelt, közben a Sparta Praha színeiben még aktívan sportolt. Még 1931-ben (46 évesen!) is 52 méteren felül dobott. A II. világháború után hazatelepült, Alsógöd lelkésze lett, itt élt 1972-ben bekövetkezett haláláig. A gödiek őrzik emlékét, hiszen 1999-ben Kóczán Mór vándordíjat alapítottak, reméljük, a fradisták sem felejtik el.

Az új pálya birtokbavételéig a legtöbb FTC atléta gyalogló volt. Ez nyilván Manglitz Ferenc munkásságának és eredményeinek volt köszönhető. Az 1919-ben készült képen balról jobbra: Szablár Péter, Patak János, Paskál Ignác, Róna Sándor, Ladányi Miksa.

Az Üllői úton azonban beérett Fazekas (Fischer) Dezső áldozatos szervezőmunkája, amelynek révén egyre több atléta jelentkezett az FTC-be. Olyannyira, hogy a BAK komplett atlétaszakosztálya beolvadt, mivel a sportolók itt látták biztosítva a további fejlődésüket. Ez a fejlődés el is indult, hiszen 1913-ban az FTC atlétái már nem kevesebb, mint 112 győzelmet arattak. A "húzóemberek" ekkoriban Palotai Ottó, Kováts Nándor, Toldi Sándor, Szablár Péter és Stolmár Károly voltak.

Stolmár (Solymár) Károly 1912-től 1922-ig hat alkalommal nyerte meg a 110 méteres gátfutás magyar bajnokságát és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő gátfutónak számított. Ő volt az első magyar, aki 16 mp alatt futotta le a távot, Stockholmban már 15,4 mp-et futott az előfutamban, aztán a középfutamot sérülés miatt fel kellett adnia. Ez a rekord amolyan "szakállas rekord" lett a magyar atlétikában.

Toldi Sándor diszkoszvető volt. 1912-ben, mint teológiai hallgató kezdett el versenyezni, egy év múlva már a legjobb magyar diszkoszvető lett.

1913-ban Bécsben 46,86 méterrel érte el a legjobb eredményét, amelyet aztán 15 évig egyetlen magyar sem tudott túlszárnyalni.

A szakosztály fejlődésének még az I. világháború sem tudott megálljt parancsolni, sorban tűntek fel a tehetségek, mint Némethy Jenő (középtávfutás), Brausz Mihály (magas- és rúdugrás) vagy Grósz István (hosszútávfutás).

A magyar történelmet a világháború után még egy csapás sújtotta, a 133 napos kommün kísérlete, amely a rövid idő ellenére sikeresen szétzilálta a hazai sportéletet. 1919 végén, 1920 elején az FTC-ben is a szakosztályok újjáélesztésével kellett kezdeni. A vezetők, Dr. Springer Ferenc elnök és Mattyók Aladár társelnök mindent megtettek annak érdekében, hogy a klubot azon az úton tartsák, amelyet a ferencvárosi kispolgárság célkitűzései jelöltek ki a számukra. Sokféle eszközzel éltek a közösség újbóli összekovácsolásához, például a műsoros klubdélutánok szervezésével is, ahol a kor legkiválóbb művészei léptek fel, akik szinte mindegyike természetesen "zöldvérű" volt.

A sportágak reorganizációjában nagy szerepet vállalt Mailinger Béla, aki az atlétika fejlesztésébe közvetlenül is bekapcsolódott, a szakosztály intézői tisztségét Brunner Nándorra bízta. Mailinger az a vezető volt, aki polgári állása mellett is minden délután és este az Üllői úti pályán volt, akihez bizton fordulhattak a sportolók. Szorgalmasan látogatta a labdarúgókon kívül az atléták edzéseit is.

Térjünk is át a versenyzőkre. 1920-ban a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) jelvényrendszert vezetett be. A jelvények megszerzését meghatározott teljesítményekhez, szintekhez kötötték. Ebben az évben egyetlen aranyjelvényt adtak ki, amelynek tulajdonosa klubunk atlétája, Némethy Jenő lett. Ugyanekkor ezüstjelvényt kapott Kovács János, Zsolt Géza és Szablár Péter.

1922-ben hat, 1923-ban hét országos bajnoki címet nyertek az atléták. A győztesek: Szablár Péter 5-ször (3, 10 és 30 km gyaloglás), Solymár Károly (110 m gátfutás), Gyurkó László (gerelyhajítás), Hóra Ferenc (30 km-es gyaloglás), Némethy Jenő (2-szer, 5000 m síkfutás), Toldi Sándor (2-szer, diszkoszvetés) és Újfaluczky József (hármasugrás). 1922 volt a nők bemutatkozásának az éve, színeinkben az első versenyzőnő Mekler Margit volt.

Ezekben az években túlzás nélkül kijelenthető, az FTC atlétái a magyar élvonalat jelentették.

A széria 1924-ben még tartott, Hóra és Toldi újra bajnokságot nyert. Többen azonban visszavonultak, ezért a vezetés újból kiemelt figyelmet fordított az utánpótlásra. Az első „fiatal fecske” már ebben az évben megjelent, Forbáth Sándor súlylökő volt, aki aranyjelvényt kapott.

1925-ben egy tehetséges sprinter is feltűnt a salakon Hajdú Sándor személyében, aki egy évvel később már teljesítette az aranyjelvényes szintet, amikor 100 méteren 10,6 mp-et, 200-on pedig kerek 22 mp-et futott. Egycsapásra többszörös országos és Budapest-bajnoknak mondhatta magát. Élete csúcsformáját 1927-ben érte el, amikor Európa-hírű vágtázókat utasított maga mögé. Az értékes eredményekkel társa, Papp György sem maradt adós, aki 3000 m-en futott országos rekordot.

                               Hajdu Sándor győz Fuck István előtt

1928 a kudarc éve volt, ugyanis a szakosztály nem nyert egyetlen országos bajnoki címet sem. A vezetők erre azonnal reagáltak, 1929-től kezdődően bevezettek egy új rendszert. A kerület középiskoláiból hoztak létre egy olyan tömegbázist, ahol a szakértő edzői gárda segítségével nevelték a jövő új bajnokait. Bár már voltak női versenyzők, 1929 volt az önálló női atlétikai alosztály felállításának az éve is.

1930-ra az eredmények is elkezdtek mutatkozni. Nadányi Ágnes 37,17 méteres diszkoszvető rekordját másfél évtizedig csak nézték a vetélytársak.

1932-ben írták ki az első női atlétikai bajnokságot, ahol Nadányi Ágnes magától értetődően nyert, amely címét egy évvel később megvédte.

Az 1929-ben elindított ifjúsági program 1934-ben érett be igazán, hiszen hét év után ünnepelhetett újra férfi felnőtt országos bajnokságot az FTC. Aki ezt "szállította" az Somló Lajos volt hármasugrásban. Azonban ekkor sajnálatos módon az anyagiak szóltak közbe, az egyesület nem tudott olyan erőforrásokat mozgósítani, amelyek magas szinten tették volna lehetővé a sportolást. Az idősebb versenyzők visszavonultak, a fiatalabbak más egyesületekbe igazoltak. Ismét az alapoktól kellett elkezdeni az építkezést. Talán a nagy gyalogló-hagyományoknak is betudható, hogy itt értek el újra sikert, nem is akármilyent, 1937-ben az 50 km-es gyaloglásban az első három helyet ferencvárosi atléták szerezték meg, a győztes Fehér Dezső volt.

A tartós megkapaszkodás azonban ekkor sem sikerült. Egy-egy rekordjavítás, mint Selmeczi József az 1 órás gyaloglásban, amit 1941-ben és 1942-ben bajnoki címre tudott váltani 10 km-en, ahol 1943-ban is fradista nyert Jánosik Rezső személyében. 1942-ben a magasugró Tordai Gyula is bajnok lett.

Aztán sokáig semmi jelentősebb eredmény nem született a felnőttek szintjén, az FTC atlétikai szakosztályát, mint az utánpótlásnevelés egyik műhelyét tartották számon. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a II. világháború csaknem döntő csapást mért rájuk. 1945 után olyan mostoha volt a szerelésellátottság, hogy az ellehetetlenítette a versenyzést, a sportolók végérvényesen leszakadtak az élvonaltól a második vonalban versenyeztek. Ezen az ÉDOSZ, majd a Kinizsi korszak sem változtatott. Javult ugyan az anyagi helyzet, de visszakapaszkodni nehéz volt. Talán csak azt lehet sikerként elkönyvelni, hogy az ötvenes években olyan válogatott versenyzőket neveltek ki, mint a távolugró Juhász Ilona vagy a hármasugró Németh Róbert.

Egy, csak egy legény volt a gáton, szó szerint az akadályon, aki az ifjúsági korszak után a felnőttek között is győzelmeket aratott, Simon Attila. 1961-ben 18 hosszú év után nyert újra országos bajnoki címet a Fradinak, 3000 m-es akadályfutásban. 1962-ben az ún. kismezei futásban lett bajnok, majd ezt a sort ismételte meg 1964-ben (akadály) illetve 1965-ben (mezei). Közben az 1962-es Európa-bajnokságon igen értékes ötödik helyezést szerzett 3000 m-es akadályfutásban.

1965-től sajnos újra a hanyatlás évei következtek, aminek következtében az egyesület elnöksége 1970-ben a szakosztály működését felfüggesztette. Szerencsére nem sokáig tartott ez a "holtszezon", hiszen a szakosztály ismételt felállítására már 1972-ben megkezdődtek az előkészületek, amely után a szakosztály újjáéledt. Nem is kellett sokat várni az újabb eredményekre, bajnoki címekre. 1976-ban és 77-ben Gresa Lajos nyerte a 100 méteres síkfutás országos bajnoki címét. Ő nem csak szabadban, hanem fedett pályán is remekelt. 60 m-es síkfutásban a bajnoki címein kívül arról is emlékezetes maradt, hogy 1976-ban fedettpályás világcsúcsot futott 6.44-es eredménnyel. Gondoljunk csak bele, egy magyar, egy Fradi sportoló volt a világ leggyorsabb embere! Rajta kívül a középtávfutók is remekeltek, 1977-ben és 79-ben egyaránt megnyerték a 4x800 és 4x1500 méteres csapattávot, a váltók tagjai Hrenek János, Ötvös Imre, Deák Nagy Imre, Horváth Béla, Golács Miklós voltak. Ebben az időben a hölgyek között Völgyi Zsuzsa   vezérletével nyert a szakosztály egyéni és csapat bajnoki címeket, míg a dobószámokban Armuth Edit  nyert két bajnoki címet is súlylökésben.

A nyolcvanas években a bajnoki eredményeket tekintve megint egy kis visszaesés következett, csupán két bajnoki címet számlálhattunk, 1981-ben Deák Nagy Imre révén 1500 méteres síkfutásban, míg 1982-ben Horváth Béla nyert 10 000 méteren.

Megint kisebb szünet, aztán a kilencvenes évek elejétől egészen napjainkig ível egy újabb sikerkorszak. 1992-től kezdődően újra minden évben lehet zöld-fehér bajnoki címnek örülni ez pedig az FTC atlétatörténelmében messze a leghosszabb korszak. Ráadásul, az évenkénti bajnoki címeket számláló mutatók csak a legritkább esetben álltak meg egynél, annál többször négynél, ötnél hatnál, sőt tíznél. A 2020-as esztendő e tekintetben is óriási rekordot hozott, hiszen az említett ominózus mutató a 15-ös magasságba szaladt, ennyi bajnoki címet nyertek ugyanis a Fradi atlétái. Mindez nagyon reménykeltő abban a tekintetben, hogy a történelmi lejtmeneteket követő hegymenetek ezúttal tényleg sokáig fognak tartani. Nézzük, hogyan is alakult ez a legújabbkori sikerkorszak. Az elejét, 1992-től 2000-ig a legrövidebben tán úgy lehet jellemezni, hogy voltak a gerelyhajító hölgyek és Ordina Tibor. Ugyanis ebben az időszakban ők jelentették a szakosztály bajnoki csúcsait. A gerelyhajító hölgyek közül az első időszakban Zsigmond Kinga, vitte a prímet, aki az egyéniben 6 országos bajnoki címet nyert. Amikor ő abbahagyta, volt utánpótlása, átadhatta a stafétabot helyett a gerelyt másoknak. Preisinger Ágnes egyszer, Szabó Nikolett   pedig nem kevesebbszer, mint 13-szor hajította Magyarországon mindenkinél messzebbre a sporteszközét, méltán volt a korszak hazai gerelykirálynője(a nagy korszaka 1996-tól 2009-ig tartott). Ilyen gerelyes élversenyzők mellett egyáltalán nem csoda, hogy a csapatot sem lehetett legyőzni. Abban az időben rendszeresen rendeztek a különböző atlétikai szakágakban is országos csapatbajnokságot, amelyet 1992-2003 között megszakítás nélkül 12-szer az FTC női gerelycsapata nyert meg. A csapatokban évről évre változtak a nevek, ám voltak állandónak tekinthető tagok. Antal Katalin 10-szer, Gránicz Andrea 9-szer, Preisinger Ágnes 8-szor, Zsigmond Kinga és Szabó Nikolett 5-ször, Bárány Bernadett 3-szor volt bajnokcsapat tagja.

A gerelyhajító hölgyek mellett az elején Ordina Tibor  nevét említettük. Kellett, mert ő volt az, aki jelezte, hogy a férfiak is sikeresen űzik ezt a sportágat és azért is, hogy nem csak gerellyel tudják ezt tenni. Ordina Tibor ugrásban jeleskedett, 1997-ben távol- és hármasugrásban, 1998-ban „csak” távolugrásban, 1999-ben pedig újra mindkettőben lett országos bajnok.

2001-től nyílott az olló, onnantól kezdődően jóval szélesebb lett a bajnoki sikerpaletta, már nem csak a gerelyhajító nők és Ordina Tibor tudott nyerni. 2001-ben Dóczi Orsolya 400 m-es gátfutásban, Kandár Zoltán pedig fedettpályán, 60 m-en szerzett a Fradinak bajnoki elsőséget. Ugyanezt tették a diszkoszvető hölgyek is csapatban, habár ha a nevüket leírjuk, Zsigmond Kinga, Szabó Nikolett, Gránicz Andrea, Bárány Nikolett, akkor rögtön látszik, hogy bizony a gerelyhajítók rándultak át diszkoszt vetni, bizonyították, hogy a rúd elhajításán kívül a diszkosz eldobásához is nagyon értenek.2003-ban hétpróbában nyerte első bajnoki címét Deák Katalin  , aki a későbbi években fedettpályán ötpróbában, valamint a szabadban távolugrásban is többször nyert, összesen 6-szoros magyar bajnok. 2004-ben Bódi Bernadett volt Magyarország legjobb női magasugrója, megnyerte a szám fedettpályás és szabadtéri bajnoki címét is. A férfi rövidtávfutásnak nagy lendületet adott, amikor a kor legjobb hazai sprinterei, Németh Roland és öccse, Németh Gergely a Fradiba igazoltak. 2007-ben Roland győzött a klasszikus futószámban, 100-m-en, ugyanebben az évben Gergely a fedettpályás sprintet, 60-m-en nyerte meg. Egy év múlva Gergely győzött 100-on, majd 2009-ben újra fedett 60-on. Ők ketten, 2007-ben Pásztor Gáborral és Arnhoffer Károllyal kiegészülve megnyerték a 4x100-as váltót, amely sikert 2009-ben megismételték, ekkor Arnhoffer helyett Jeleni Csaba volt a kvartett negyedik tagja. Pásztor Gábor  a váltókon kívül a hosszabb sprinttávon, 200-m-en is sikereket ért el, ő nyerte ezen szám 2008-as és 2010-es országos bajnokságát. Ordina Tibor örökségét 2009-ben Fejős Bence vette át, aki hármasugrásban lett bajnok. Ugyanebben az évben nyerte női rúdugrásban az első bajnoki címét Erős Enikő,  , aki 2016-ig még hatszor megismételte.

2010-ben már nem voltak a Németh fivérek, a Fradi sprintváltója azonban az élen tudott maradni, Pásztor Gábor mellé a csapatba került Gyömbér Zoltán, Pauer Géza és egy ifjú tehetség, Szabó László. Az ő esete tökéletesen mutatja, hogy ebben az időszakban milyen jó utánpótlásnevelés folyt a klubban. Egy-egy kieső klasszis helyére mindig előrébb tudott lépni valaki, aki hol egyszer-, hol pedig, mint Szabó László is többször a csúcson tudott maradni. Szabó László ugyanis ezen a 2010-ben megszerzett első bajnoki aranyán kívül napjainkig bezárólag még egy tucatot nyert, így már 13-szoros magyar bajnok. Az aranytermés nem csupán váltóban jött össze neki, napjaink legjobb távolugrójának tartják, e számban összesen öt elsősége van, de 200 m-es síkfutásban is nyert kétszer és hogy milyen jó csapatember azt kiválóan bizonyítja, hogy az első, 4x100-as váltóban nyert aranyán kívül négyszer volt győztes 4x400-as váltó tagja, sőt egy alkalommal a tízpróba csapattal is bajnokságot ünnepelhetett.

A roppant eredményes női gerelyhajító szakág mellett 2010-ben a férfiak, pontosabban Török Krisztián is villantott, amikor megnyerte a férfi gerelyhajítás országos bajnokságát, amely címét egy esztendővel később megvédte. Úgy tűnik, ez tiszavirág életű fellángolás volt, mert 2011-ben újra egy új női csillag született, amikor Juhász Vanda érte el első magyar bajnoki címét, amelyet az évek során még öt követett. 2011 volt az az év is, amikor férfi többpróbában is bajnoki címet ért el a Fradi, mivel Szabó Attila első lett fedettpályán a hétpróba, míg szabadtéren a tízpróba magyar bajnokságán.

2013 volt aza az esztendő, amikor újra újabb arcok és újabb szakágak jelentek meg az egyre szélesedő szakági palettán. Horváth Bálint középtávfutásban, fedettpályán 1500 m-en, Huszák János diszkoszvetésben, míg Galambos Tibor hármasugrásban szerezte meg első zöld-fehér bajnoki címét. Utóbbi kettő jelenleg is szakosztályunk versenyzője, érem-, benne aranygyűjteményét folyamatosan gyarapítja, az utolsókat éppen a 2020-as országos bajnokságon szerezve. Huszák János  a Fradi színeiben immáron 7-szeres magyar bajnok, ő volt az, aki a 2019-es atlétikai világbajnokságon 14 év után újra képviselhette a Ferencvárost. Galambos Tibor  pedig az eltelt évek alatt abszolút rekorderré lépett elő, az FTC atlétái közül a történelemben senki nem nyert még 23 magyar bajnoki címet. Elsősorban hármasugró, hiszen ebben a szakágban szerezte első. majd még 11 címét, azaz összesen 12 elsőséget számlál, emellett távolugrásban 4-szer, tízpróba egyéniben és csapatban egyarán 3-3-szor, valamint hétpróbában egyszer nyert. Páratlan eredménysor ez eddig is, aminek reméljük, messze nincs még vége, hiszen Galambos Tibor ma is szakosztályunk élversenyzője.

Az ugró szakág erejét mutatja, hogy a már említett Szabó László és Galambos Tibor mellett van még olyan sportoló, aki mellettük is, előttük is képes bajnokságokat nyerni. Virovecz Istvánról  van szó, aki 2014 óta a távolugrásban ötszörös magyar bajnok.

Feltétlenül meg kell említeni Tokodi Dávidot,  aki 2017-ben az 50 km-es gyaloglásban nyert országos bajnoki címet, követve ezzel a több, mint százéves fradista gyalogló hagyományokat.

Látható, hogy a néhány bekezdéssel feljebb említett újabb sikerkorszak valóban az, 1992 óta látványos a szakosztály lendülete, fejlődése. A felsorolt bajnokok eredménysora, a szakosztályban folyó munka újra vonzóvá tette az FTC atlétikáját. Ez megmutatkozik az utánpótlásban, ahol egyre több ifjú tehetség bontogatja a szárnyait, ér el sikereket a saját korosztályában, ami garancia lehet a további eredményes működésre. Mint ahogy az is garancia, hogy jelenleg a szakosztályba többen érkeznek, mint onnan távoznak. A történelmi visszatekintőben láttuk, több olyan korszak is volt, amikor a szakosztály élversenyzői máshol jobb feltételeket remélhettek, így távoztak. Most azonban fordított, a helyzet, egyre többen érkeznek. Az érkezők közül meg kell említeni a sokszoros magyar bajnok középtávfutó Kazi Tamást, aki 2019 óta már fradista színekben is hárommal gyarapította bajnokságai számát, mindháromszor a 4x400 méteres váltó tagjaként, ahol tapasztalatával segíti a fiatalabbakat. Fiatal tehetségek is érkeztek, mint Máté Tamás, aki a sprinttávokon tartozik az ország élmezőnyébe 2020-ban 100 méteren egyszer, 200 méteren kétszer (fedett és szabadtéri pályán is) lett magyar bajnok, a hölgyeknél pedig Csóti Jusztina és Nagy Vanessza Noémi, akik ugyancsak rövidtávú menők, 2020-ban Csóti Jusztina fedettpályán, Nagy Vanessza Noémi pedig szabadtéren nyerte meg a 200 m bajnokságát. Van tehát utánpótlás, joggal remélhetjük, hogy a sikereknek nem lesz vége, a szakosztály a jövőben is a magyar atlétika egyik ékessége lesz.

A szakosztály a kezdetektől napjainkig mindösszesen 229 magyar bajnoki címet tett le az FTC asztalára, 160-at a férfiak, 69-et a hölgyek. Sok bajnokot név szerint is említettünk, az alábbi felsorolásban azok is benne lesznek, akiket eddig nem.

A szakosztály dicsőségtáblája 
Országos bajnokok

1906 Manglitz Ferenc Szabadtér 30 km gyaloglás
1907 Manglitz Ferenc Szabadtér 30 km gyaloglás
1908 Manglitz Ferenc Szabadtér 30 km gyaloglás
1911 Kováts Nándor Szabadtér 120 yard gátfutás
1911 Kóczán Mór Szabadtér Gerelyhajítás
1912 Szablár Péter Szabadtér 10 km gyaloglás
1912 Solymár Károly Szabadtér 120 yard gátfutás
1912 Kóczán Mór Szabadtér Gerelyhajítás
1913 Szablár Péter Szabadtér 10 km gyaloglás
1913 Szablár Péter Szabadtér 30 km gyaloglás
1913 Kóczán Mór Szabadtér Gerelyhajítás
1914 Solymár Károly Szabadtér 120 yard gátfutás
1914 Kóczán Mór Szabadtér Gerelyhajítás
1915 Solymár Károly Szabadtér 110 m gátfutás
1916 Solymár Károly Szabadtér 110 m gátfutás
1916 Brausz Mihály Szabadtér Magasugrás
1916 Grósz István Szabadtér Mezei futás
1916 Grósz István, Englohner Ferenc, Ehrlich Ferenc, Gerőfi Ferenc, Szabó Sándor Szabadtér Mezei futás, csapat
1917 Róna Sándor Szabadtér 10 km gyaloglás
1917 Némethy Jenő Szabadtér 1500 m síkfutás
1917 Némethy Jenő Szabadtér 800 m síkfutás
1917 Brausz Mihály Szabadtér Magasugrás
1917 Grósz István Szabadtér Mezei futás
1917 Brausz Mihály Szabadtér Rúdugrás
1917 Grósz István, Englohner Ferenc, Kalotai Vilmos, Székely Sándor, Pirity György Szabadtér Mezei futás, csapat
1918 Róna Sándor Szabadtér 10 km gyaloglás
1918 Kóczán Mór Szabadtér Gerelyhajítás
1918 Árokszállásy Béla Szabadtér Távolugrás
1919 Szablár Péter Szabadtér 10 km gyaloglás
1919 Szablár Péter Szabadtér 3 km gyaloglás
1919 Szablár Péter Szabadtér 30 km gyaloglás
1919 Bezzegh Antal Szabadtér Rúdugrás
1920 Szablár Péter Szabadtér 10 km gyaloglás
1920 Szablár Péter Szabadtér 3 km gyaloglás
1920 Szablár Péter Szabadtér 30 km gyaloglás
1921 Szablár Péter Szabadtér 10 km gyaloglás
1921 Solymár Károly Szabadtér 110 m gátfutás
1921 Némethy Jenő Szabadtér 1500 m síkfutás
1921 Szablár Péter Szabadtér 3 km gyaloglás
1921 Szablár Péter Szabadtér 30 km gyaloglás
1922 Szablár Péter Szabadtér 10 km gyaloglás
1922 Solymár Károly Szabadtér 110 m gátfutás
1922 Szablár Péter Szabadtér 3 km gyaloglás
1922 Szablár Péter Szabadtér 30 km gyaloglás
1922 Némethy Jenő Szabadtér 5000 m síkfutás
1922 Toldy Sándor Szabadtér Diszkoszvetés
1923 Szablár Péter Szabadtér 10 km gyaloglás
1923 Hóra Ferenc Szabadtér 3 km gyaloglás
1923 Szablár Péter Szabadtér 30 km gyaloglás
1923 Némethy Jenő Szabadtér 5000 m síkfutás
1923 Toldy Sándor Szabadtér Diszkoszvetés
1923 Gyurkó László Szabadtér Gerelyhajítás
1923 Újfaluczky József Szabadtér Hármasugrás
1924 Hóra Ferenc Szabadtér 30 km gyaloglás
1924 Toldy Sándor Szabadtér Diszkoszvetés
1925 Brausz Károly Szabadtér Rúdugrás
1926 Hóra Ferenc Szabadtér 10 km gyaloglás
1926 Hajdú Sándor Szabadtér 200 m síkfutás
1927 Hóra Ferenc Szabadtér 10 km gyaloglás
1927 Papp György Szabadtér 5000 m síkfutás
1932 Nadányi Ágnes Szabadtér Diszkoszvetés női
1933 Nadányi Ágnes Szabadtér Diszkoszvetés női
1934 Somló Lajos Szabadtér Hármasugrás
1937 Fehér Dezső Szabadtér 50 km gyaloglás
1941 Selmeczi József Szabadtér 10 km gyaloglás
1942 Selmeczi József Szabadtér 10 km gyaloglás
1942 Tordai Gyula Szabadtér Magasugrás
1943 Jánosik Rezső Szabadtér 10 km gyaloglás
1961 Simon Attila Szabadtér 3000 m akadály
1962 Simon Attila Szabadtér Kis mezei futás
1964 Simon Attila Szabadtér 3000 m akadály
1965 Simon Attila Szabadtér Kis mezei futás
1975 Gresa Lajos Fedett 60 m síkfutás
1976 Gresa Lajos Szabadtér 100 m síkfutás
1976 Völgyi Zsuzsa Szabadtér 3000 m síkfutás női
1976 Pfeffer Ottó, Báthori Gábor, Horváth Béla, Hrenek János, Hazai Balázs Szabadtér 5000 m síkfutás, csapat
1976 Gresa Lajos Fedett 60 m síkfutás
1976 Sárközi András, Sarudi Károly, Fülöp Péter Szabadtér Távolugrás, csapat
1977 Gresa Lajos Szabadtér 100 m síkfutás
1977 Völgyi Zsuzsa Szabadtér 3000 m síkfutás női
1977 Hrenek János, Ötvös Imre, Deák Nagy Imre, Horváth Béla Szabadtér 4x1500 m síkfutás
1977 Hrenek János, Ötvös Imre, Deák Nagy Imre, Horváth Béla Szabadtér 4x800 m síkfutás
1977 Völgyi Zsuzsa, Fessler Zsuzsa, Pólya Éva, Pomázi Irén Szabadtér 4x800 m síkfutás női
1977 Horváth Béla, Pfeffer Ottó, Deák Nagy Imre, Szatmári Sándor, Bikszády György Szabadtér 5000 m síkfutás, csapat
1977 Völgyi Zsuzsa, Fessler Zsuzsa, Pomázi Irén Szabadtér Futócsapat női
1977 Völgyi Zsuzsa, Pólya Éva, Fessler Zsuzsa Szabadtér Mezei futás csapat női
1977 Armuth Edit Szabadtér Súlylökés női
1978 Pfeffer Ottó, Horváth Béla, Brenner Pál, Deák Nagy Imre, Hrenek János Szabadtér 5000 m síkfutás, csapat
1978 Gresa Lajos Fedett 60 m síkfutás
1978 Armuth Edit Fedett Súlylökés női
1979 Golács Miklós Szabadtér 10000 m síkfutás
1979 Hrenek János Szabadtér 1500 m síkfutás
1979 Hrenek János, Ötvös Imre, Golács Miklós, Deák Nagy Imre Szabadtér 4x1500 m síkfutás
1979 Hrenek János, Deák Nagy Imre, Ötvös Imre, Golács Miklós Szabadtér 4x800 m síkfutás
1979 Armuth Edit Szabadtér Súlylökés női
1981 Deák Nagy Imre Szabadtér 1500 m síkfutás
1982 Horváth Béla Szabadtér 10000 m síkfutás
1992 Zsigmond Kinga, Preisinger Ágnes, Antal Katalin, Guti Réka Szabadtér Gerelyhajítás csapat női
1992 Zsigmond Kinga Szabadtér Gerelyhajítás női
1993 Zsigmond Kinga, Preisinger Ágnes, Antal Katalin, Szécsényi Hajnalka Szabadtér Gerelyhajítás csapat női
1993 Zsigmond Kinga Szabadtér Gerelyhajítás női
1994 Zsigmond Kinga, Preisinger Ágnes, Antal Katalin, Zselenyánszky Olga Szabadtér Gerelyhajítás csapat női
1994 Zsigmond Kinga Szabadtér Gerelyhajítás női
1994 Zsigmond Kinga Szabadtér Téli gerelyhajítás női
1995 Zsigmond Kinga, Preisinger Ágnes, Antal Katalin, Gránicz Andrea Szabadtér Gerelyhajítás csapat női
1995 Zsigmond Kinga Szabadtér Gerelyhajítás női
1995 Zsigmond Kinga Szabadtér Téli gerelyhajítás női
1996 Preisinger Ágnes, Szabó Nikolett, Gránicz Andrea, Antal Katalin Szabadtér Gerelyhajítás csapat női
1996 Preisinger Ágnes Szabadtér Gerelyhajítás női
1996 Szabó Nikolett Szabadtér Téli gerelyhajítás női
1997 Szabó Nikolett, Preisinger Ágnes, Antal Katalin, Gránicz Andrea Szabadtér Gerelyhajítás csapat női
1997 Szabó Nikolett Szabadtér Gerelyhajítás női
1997 Ordina Tibor Fedett Hármasugrás
1997 Ordina Tibor Fedett Távolugrás
1998 Szabó Nikolett, Gránicz Andrea, Szabó Eszter, Kocsis Orsolya Szabadtér Gerelyhajítás csapat női
1998 Szabó Nikolett Szabadtér Gerelyhajítás női
1998 Ordina Tibor Szabadtér Távolugrás
1998 Szabó Nikolett Szabadtér Téli gerelyhajítás női
1999 Antal Katalin, Kovács Eszter, Gránicz Andrea, Kocsis Orsolya Szabadtér Gerelyhajítás csapat női
1999 Szabó Nikolett Szabadtér Gerelyhajítás női
1999 Ordina Tibor Fedett Hármasugrás
1999 Ordina Tibor Fedett Távolugrás
1999 Szabó Nikolett Szabadtér Téli gerelyhajítás női
2000 Szabó Nikolett, Gránicz Andrea, Antal Katalin, Preisinger Ágnes Szabadtér Gerelyhajítás csapat női
2000 Szabó Nikolett Szabadtér Gerelyhajítás női
2001 Dóczi Orsolya Szabadtér 400 m gátfutás női
2001 Kandár Zoltán Fedett 60 m síkfutás
2001 Bárány Bernadett, Szabó Nikolett, Zsigmond Kinga, Gránicz Andrea Szabadtér Diszkoszvetés csapat női
2001 Gránicz Andrea, Antal Katalin, Preisinger Ágnes, Bárány Bernadett Szabadtér Gerelyhajítás csapat női
2001 Szabó Nikolett Szabadtér Gerelyhajítás női
2002 Szabó Nikolett, Gránicz Andrea, Bárány Bernadett, Antal Katalin Szabadtér Gerelyhajítás csapat női
2003 Bárány Bernadett, Gránicz Andrea, Széphegyi Kitti, Nagy Xénia Szabadtér Gerelyhajítás csapat női
2003 Szabó Nikolett Szabadtér Gerelyhajítás női
2003 Deák Katalin Szabadtér Hétpróba női
2004 Szabó Nikolett Szabadtér Gerelyhajítás női
2004 Bódi Bernadett Szabadtér Magasugrás női
2004 Bódi Bernadett Fedett Magasugrás női
2004 Deák Katalin Fedett Ötpróba női
2005 Szabó Nikolett Szabadtér Gerelyhajítás női
2006 Deák Katalin Fedett Távolugrás női
2007 Németh Roland Szabadtér 100 m síkfutás
2007 Arnhoffer Károly, Németh Gergely, Németh Roland, Pásztor Gábor Szabadtér 4x100 m síkfutás
2007 Németh Gergely Fedett 60 m síkfutás
2007 Deák Katalin Szabadtér Távolugrás női
2007 Deák Katalin Fedett Távolugrás női
2008 Németh Gergely Szabadtér 100 m síkfutás
2008 Pásztor Gábor Szabadtér 200 m síkfutás
2008 Szabó Nikolett Szabadtér Gerelyhajítás női
2008 Deák Katalin Fedett Távolugrás női
2009 Németh Gergely, Németh Roland, Jeleni Csaba, Pásztor Gábor Szabadtér 4x100 m síkfutás
2009 Németh Gergely Fedett 60 m síkfutás
2009 Szabó Nikolett Szabadtér Gerelyhajítás női
2009 Fejős Bence Szabadtér Hármasugrás
2009 Erős Enikő Szabadtér Rúdugrás női
2009 Erős Enikő Fedett Rúdugrás női
2010 Pásztor Gábor Szabadtér 200 m síkfutás
2010 Szabó László, Pauer Géza, Gyömbér Zoltán, Pásztor Gábor Szabadtér 4x100 m síkfutás
2010 Török Krisztián Szabadtér Gerelyhajítás
2010 Erős Enikő Szabadtér Rúdugrás női
2010 Erős Enikő Fedett Rúdugrás női
2011 Török Krisztián Szabadtér Gerelyhajítás
2011 Juhász Vanda Szabadtér Gerelyhajítás női
2011 Szabó Attila Fedett Hétpróba
2011 Erős Enikő Szabadtér Rúdugrás női
2011 Juhász Vanda Szabadtér Téli gerelyhajítás női
2011 Szabó Attila Szabadtér Tízpróba
2012 Juhász Vanda Szabadtér Gerelyhajítás női
2012 Juhász Vanda Szabadtér Téli gerelyhajítás női
2013 Horváth Bálint Fedett 1500 m síkfutás
2013 Juhász Vanda Szabadtér Gerelyhajítás női
2013 Galambos Tibor Szabadtér Hármasugrás
2013 Huszák János Szabadtér Téli diszkoszvetés
2013 Juhász Vanda Szabadtér Téli gerelyhajítás női
2014 Galambos Tibor Szabadtér Hármasugrás
2014 Galambos Tibor Fedett Hármasugrás
2014 Erős Enikő Szabadtér Rúdugrás női
2014 Virovecz István Szabadtér Távolugrás
2014 Szabó László Fedett Távolugrás
2014 Galambos Tibor Szabadtér Tízpróba
2014 Galambos Tibor, Szabó László, Prekli Zoltán Szabadtér Tízpróba, csapat
2015 Galambos Tibor Szabadtér Hármasugrás
2015 Kiss László Fedett Hétpróba
2015 Galambos Tibor Szabadtér Távolugrás
2015 Virovecz István Fedett Távolugrás
2015 Huszák János Szabadtér Téli diszkoszvetés
2015 Galambos Tibor Szabadtér Tízpróba
2015 Galambos Tibor, Bakos Tamás, Galambos Zsolt Szabadtér Tízpróba, csapat
2016 Galambos Tibor Fedett Hármasugrás
2016 Erős Enikő Szabadtér Rúdugrás női
2016 Virovecz István Szabadtér Távolugrás
2016 Galambos Tibor Fedett Távolugrás
2016 Huszák János Szabadtér Téli diszkoszvetés
2016 Galambos Tibor, Szász Bence, Galambos Zsolt Szabadtér Tízpróba, csapat
2017 Szabó László Szabadtér 200 m síkfutás
2017 Farkas Gábor, Szász Bence, Kárász K. Zakariás, Szelley Áron Krisztián Szabadtér 4x800 m síkfutás
2017 Tokodi Dávid Szabadtér 50 km gyaloglás
2017 Csomor Erika, Csáki Enikő, Szász Imola Szabadtér Félmaraton csapat női
2017 Galambos Tibor Szabadtér Hármasugrás
2017 Galambos Tibor Fedett Hármasugrás
2017 Virovecz István Szabadtér Távolugrás
2017 Virovecz István Fedett Távolugrás
2017 Huszák János Szabadtér Téli diszkoszvetés
2017 Botka Levente József, Katona Norbert, Vágó András Szabadtér Tízpróba, csapat
2018 Szabó László Szabadtér 200 m síkfutás
2018 Galambos Tibor Szabadtér Hármasugrás
2018 Galambos Tibor Fedett Hármasugrás
2018 Szabó László Szabadtér Távolugrás
2018 Galambos Tibor Fedett Távolugrás
2018 Huszák János Szabadtér Téli diszkoszvetés
2019 Szabó László Fedett Távolugrás
2019 Szabó László, Fekete Gábor, Kazi Tamás, Varga Dániel Fedett 4x400 m síkfutás
2019 Szabó László Szabadtér Távolugrás
2019 Szabó László, Fekete Gábor, Pozsgai Dániel, Varga Dániel Szabadtér 4x400 m síkfutás
2019 Galambos Tibor Szabadtér Hármasugrás
2020 Galambos Tibor Fedett Hétpróba
2020 Galambos Tibor Fedett Hármasugrás
2020 Csóti Jusztina Fedett 200 m síkfutás, női
2020 Szabó László Fedett Távolugrás
2020 Máté Tamás Fedett 200 m síkfutás
2020 Szabó László, Tarlukács Ádám, Varga Lőrinc Mihály, Kazi Tamás Fedett 4x400 m síkfutás
2020 Huszák János Szabadtér Téli diszkoszvetés
2020 Galambos Tibor Szabadtér Tízpróba
2020 Máté Tamás Szabadtér 100 m síkfutás
2020 Huszák János Szabadtér Diszkoszvetés
2020 Galambos Tibor Szabadtér Távolugrás
2020 Nagy Vanessza Szabadtér 200 m síkfutás, női
2020 Máté Tamás Szabadtér 200 m síkfutás
2020 Galambos Tibor Szabadtér Hármasugrás
2020 Tarlukács Ádám, Kazi Tamás, Enyingi Patrik, Szabó László Fedett 4x400 m síkfutás

 

Az összeállítást készítette:

FTC Múzeum

A szerkesztés lezárva 2020.09.27-én.

 

Felhasznált irodalom és weblapok:
Nagy Béla: Zöld-fehérben
Nemzeti Sport archív számok

Magyar Atlétikai Szövetség hivatalos honlapja (atletika.hu)

Sportszertár, az atlétika sportágtörténete (https://sportszertar.wordpress.com/atletika_tortenet/)

Fradi honlap (fradi.hu/atletika)

Wikipedia bejegyzés Kóczán Mórról

Magyar atlétika bajnokai (kerszoft.hu/szepesi/atletika)

http://www.huszadikszazad.hu

close
Facebook Youtube Instagram TikTok Viber Linkedin
close
Fradi most
Fradi most