2021. július 21.
Az FTC olimpiai bajnokai 22. rész: Sike András
Sorozatunk 22. részében következik a szöuli olimpián aranyérmes birkózó, Sike András története.

Olimpia. A szó, amely a földkerekség legnagyobb sportrendezvényét jelenti. Azt a sporteseményt, amelyet négy évente az egész világ vár, amelyre az egész világ figyel. Így teszünk most is, a világjárvány miatt egy évvel halasztott tokiói olimpiához egyre jobban közeledve. Az olimpiai játékokon győzni minden sportoló álma, amely azonban nem mindenkinek, sőt csak nagyon keveseknek adatik meg. Most induló sorozatunkban azokat a bajnokokat mutatjuk be, akiknek ez a hatalmas dicsőség úgy adatott meg, hogy közben a Ferencvárosi Torna Club sportolói voltak. Eddig 24-en vannak, összesen 29 olimpiai bajnoki címük van.

A moszkvai olimpia után, amelyet a nyugati országok többsége bojkottált sajnos ugyanez történt az 1984-es Los Angeles-i olimpiával is, ahol a Szovjetunió nyomására a szocialista országok, így hazánk sem vett részt. Nem úgy 1988-ban Szöulban, ahol a Fradi sportolói közül Sike András szerepelt a legjobban, olimpiai bajnok lett.

 Sike András Egerben született, 1965. július 18-án. A várostól 38 kilométerre egy kis faluban, Szentdomonkoson nőtt fel. Leginkább a futball érdekelte, a pályákon a Cruyff becenevet kapta, ami azt mutatja, nem lehetett rossz barátságban a labdával. A „labdás kaland” nyolc éves koráig tartott, mert miután Egerbe költöztek, az egri labdarúgócsapatnál alacsony termete miatt kirostálták. A bátyja ekkoriban ment egy birkózóterembe, ahová András is vele tartott. A kis Andrison hamar meglátszott a tehetség. 17 évesen, 1982-ben került a fővárosba, ahol egyből a Fradiba igazolt és hamarosan már a juniorok között Európa- valamint világbajnoki érmeket szerzett. Az egyik után Egerben ünnepelt és belekeveredett egy verekedésbe, aminek eltiltás lett a vége, féléves kihagyással. Sokan féltették, de ő az eredményeivel mindenkit gyorsan megnyugtatott, 1985-megnyerte első felnőtt magyar bajnoki címét, bekerült a felnőtt válogatott keretbe. Az Európa-bajnokságról egy hatodik hellyel tért haza. 1987-ben jött egy kisebb rövidzárlat, amikor a bajnokságon csak hatodik lett, de ez olyan dacot váltott ki belőle, hogy a 88-as májusi Eb-n megszerezte első felnőtt érmét. Ilyen előzmények után indult el Szöulba, ahol nem számított esélyesnek.

Az olimpián nem kapott rossz sorsolást, a japán Nakadomét 6-0-val intézte el. A kínai Jang Csang következett, akitől alaptalanul féltették, mert már 8-1-re vezetett, amikor megkontrázta ellenfelét, és kétvállra fektette. A világbajnoki címvédő francia Patrice Mourier megsérült, ez a kezére játszott, a vb-ezüstérmes német Yildiz várt rá, akit az Eb-n nagy csatában 2:1-re vert meg. A szöuli meccsükön eldobta három pontért, de a folytatásban a német is csinált egy pontot. Amikor már kezdett fáradni ellenfele, megint levitte, 5-1-es vezetésénél pedig a bírók megelégelték az ellenfele passzivitását és leléptették Yildizt. Sikére még várt egy rutinfeladat, az iraki Szala ellen villámgyorsan csinált 16 pontot, a technikai tus még inkább megnövelte az önbizalmát. Nem volt könnyű éjszakája, mert alig tudott aludni és a döntőre csak délután került sor, holott ő a csoportmeccseket már előző nap délelőtt befejezte. De ő jól kezelte a lelkileg nem könnyű helyzetet. A bolgár Sztojan Balov, 1985 világbajnoka várt rá a döntőben. Sike másfél perc alatt egy igazi akciódús, látványos meccsen lerendezte az arany sorsát, a bolgár többet volt a levegőben, mint a szőnyegen. Eldobta, megpörgette, eldobta, megpörgette, így jött ki a 9-0-s előny. Duzzadt az erőtől, amikor az első három perc után pihenőre tértek. A folytatás rövid lett, mert a 38. másodpercben Balov a térdére mutatott, nem akarta folytatni a kilátástalan küzdelmet.

Sike András öröme felejthetetlenné vált, megcsókolta a szőnyeget, majdnem kiugrott a kapitány, Hegedűs Csaba karjaiból.

Az olimpia után a sportágban jelentős szabályváltoztatások történtek, megszüntették a térdelő helyzetet, ami meglehetősen kellemetlenül és hátrányosan érintette Sike Andrást, akinek ez korábban jelentős taktikai fegyvere volt. Még így is szerzett két világbajnoki bronzérmet, és az 1990-es Európa-bajnoki címet akár neki is adhatták volna, de a bírók nem őt hozták ki győztesen a döntetlen után. Az 1992-es olimpián az első mérkőzésén megsérült a könyöke, a címvédésről rögtön le kellett mondania. Becsületből végigbirkózott, a tizedik hely lett az övé. Nemsokára abbahagyta, és elkezdte edzői pályát, hol másutt, mint a Fradiban. Tanítványa, Bácsi Péter megszerezte az ő pályafutásából hiányzó világ- és Európa-bajnoki aranyakat, Fodor Zoltánt pedig olimpiai ezüstéremig jutott. Jelenleg a magyar kötöttfogású birkózó válogatott szövetségi kapitánya.

Kitüntetései közül meg kell említeni az 1988-ban kapott Magyar Népköztársaság Csillagrendjét, amelynek nyilván köze volt az olimpiai győzelemhez.

Az FTC olimpiai sétányán található mellszobrát Mihály Gábor készítette.

FTC Múzeum

Felhasznált irodalom és weblapok:
http://birkozoszov.hu
http://www.olimpia.hu
hu.wikipedia.org/wiki/Sike_András
https://index.hu/sport/alapvonal/2020/05/23/sike_andras_birkozas_1988_aranyerem_szoul/
www.kozterkep.hu

Cikkajánló

Az FTC olimpiai bajnokai 24. rész: Székely Bulcsú

Olimpiai bajnokainkat bemutató portrésorozatunk 24. részében Székely Bulcsú vízilabdázóról olvashatnak.

Az FTC olimpiai bajnokai 23. rész: Kósz Zoltán

Portrésorozatunk 23. részében a 2000-es olimpián aranyérmet nyert vízilabdakapust, Kósz Zoltánt mutatjuk be.

Az FTC olimpiai bajnokai 21. rész: Magyar Zoltán

Sorozatunk 21. részében következik a két olimpián is aranyérmes tornász, Magyar Zoltán története.

Az FTC olimpiai bajnokai 20. rész: Gerendás György

Sorozatunk 20. részében következik a montreali olimpián aranyérmes vízilabdázó, Gerendás György története.

Az FTC olimpiai bajnokai 19. rész: Hesz Mihály

Sorozatunk 19. részében következik a mexikói olimpián aranyérmes kajakos, Hesz Mihály története.

Az FTC olimpiai bajnokai 18. rész: Juhász István

Sorozatunk 18. részében következik a negyedik mexikói olimpiai bajnok FTC-labdarúgó története.

Az FTC olimpiai bajnokai 17. rész: Szűcs Lajos

Sorozatunk 17. részében a VVK-döntős Fradi és a válogatott labdarúgó legendájáról olvashatnak.

Az FTC olimpiai bajnokai 16. rész: Páncsics Miklós

Portrésorozatunk 16. részében egykori labdarúgónk, Páncsics Miklós életéről és pályafutásáról olvashatnak.

close
Facebook Youtube Instagram TikTok
Viber Spotify Linkedin
close
Fradi most
Fradi most