Olimpia. A szó, amely a földkerekség legnagyobb sportrendezvényét jelenti. Azt a sporteseményt, amelyet négy évente az egész világ vár, amelyre az egész világ figyel. Így teszünk most is, a világjárvány miatt egy évvel halasztott tokiói olimpiához egyre jobban közeledve. Az olimpiai játékokon győzni minden sportoló álma, amely azonban nem mindenkinek, sőt csak nagyon keveseknek adatik meg. Most induló sorozatunkban azokat a bajnokokat mutatjuk be, akiknek ez a hatalmas dicsőség úgy adatott meg, hogy közben a Ferencvárosi Torna Club sportolói voltak. Eddig 24-en vannak, összesen 29 olimpiai bajnoki címük van.

Sorozatunkban eddig három nagy bajnokról emlékeztünk meg. Következzék a negyedik: Novák Éva, aki 1952-ben, Helsinkiben, a magyar sport aranyolimpiáján szerzett dicsőséget hazánknak és klubunknak.

Bajnoki cím 14 évesen, olimpiai arany 22 évesen

Novák Éva 1930. január 8-án, Budapesten született. Már 10 éves korában kitűnő úszónak tartották, igazolt versenyző azonban csak két évvel később, 1942-ben lett, a MUE (Magyar Úszó Egylet) színeiben. Nagyon fiatalon, 14 évesen nyerte első országos bajnoki címét 200-m-es mellúszásban. 1948-ben igazolt a Fradiba, itt vált világklasszis úszóvá.

Érdekes párosítású úszásnemekben volt világklasszis, mellen és gyorson. Ma azt mondják, ez a kettő kizárja egymást. Ő több, mint hetven éve bebizonyította, hogy igenis lehetséges. Már 18 évesen országos bajnok volt 200 m mellen, amely számban a londoni olimpián is harmadik lett, és 100 m gyorson. 1949-ben a két mellúszó számban lett bajnok, 1950-ben "csak" 200 mellen.

Ezek után természetes, hogy a helsinki olimpián is mindkét úszásnemben számoltak vele. Nem is okozott csalódást. Úgy 200 mellen, mint 400 m gyorson ezüstérmes lett. Mindkét esetben magyar versenyzőé lett az arany is, 200 mellen Székely Éváé, 400 gyorson Gyenge Valériáé. Novák Évának így már volt olimpiai ezüst- és bronzérme is, csak az arany hiányzott. Nem sokáig.

Tagja volt ugyanis a 4x100 m-es női gyorsváltónak. Ez a váltó az olimpia előfutamában a Littomeritzky Mária, Novák Ilonka, Novák Éva, Szőke Kató összeállításban úszta be magát a döntőbe. A döntőben aztán Littomeritzky Mária helyén Temes Judit úszott. Sorrendben Novák Ilona kezdett, majd Temes Judit, őt Novák Éva váltotta és Szőke Kató Fejezte be az úszást. Mindannyian fantasztikusak voltak, eredményük fergeteges világcsúcs lett (4.24,4), a helsinki olimpián az egyetlen úszó világcsúcs.

Fantasztikus életút Helsinkitől Brüsszelig

A helsinki olimpia nem csak az aranyról lett emlékezetes az életében. Titokban itt kötött házasságot Pierre Gerard belga sportújságíróval. Az egész úgy kezdődött, hogy Novák Éva 1950-ben úszott világcsúcsa után a brüsszeli Les Sports újságban megjelent cikk kétségbe vonta, hogy egyáltalán képes lehet ilyen eredményre. Novák Éva válaszolt a lapnak, amely utána meghívta Brüsszelbe egy bemutatóversenyre, ahol találkozott a korábbi cikket író, "hitetlen" Pierre Gerarddal. Az ellentétből aztán szerelem lett, amely Helsinkiben a belga követségen házassággá lett. Titokban indult szerelmük és házasságuk később a sírig tartott. Igaz, az olimpiáról még külön-külön tértek haza, a feleség Budapestre, a férj Brüsszelbe.

Novák Éva 1953-ban itthon a gyorsúszószámokban nyert még bajnokságot 200 és 400 méteren, majd Brüsszelbe emigrált, mert nem törődött bele, hogy nem élhet a férjével. Történt, hogy találkozót kért Rákosi Mátyástól, aki fogadta is. Már ez is kisebb csoda volt, az meg különösen, hogy útlevelet kapott és a férje után utazhatott Belgiumba. Ott fejezte be orvosi tanulmányait, pályafutása befejezése után szemsebészként dolgozott. Az úszáshoz sem lett hűtlen, hiszen többszörös belga bajnok is lett, sőt belga színekben 1956-ban részt vett a harmadik olimpiáján is.

Az aktív sportolást 1958-ban fejezte be. 1973-ban beválasztották az Úszó Hírességek Csarnokába.

Szülőhazáját sosem tagadta meg, sőt! A kilencvenes évektől – miután özvegy lett – egyre gyakrabban jött haza és mind hosszabb időt töltött itthon. Brüsszelben hunyt el 2005. június 30-án.

Novák Éva emlékezete

Végakaratának megfelelően hamvait Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Az FTC népligeti olimpiai sétányán természetesen az ő mellszoba is látható, amelyet 1999-ben Csontos László készített.

Emlékét a többi nagy bajnokhoz hasonlóan tiszteljük és őrizzük.

Szerző: FTC Múzeum

(Címlapkép: MTI)