Kocsis Botond az FTC-Telekom Jégkorong U21-es csapatának tagjaként kapott lehetőséget még októberben, hogy együtt edzhessen a zöld-fehérek Erste Ligás felnőttcsapatával. A Fodor Szabolcs vezette szakmai stábot meggyőzte a fiatal támadó játéka, és bizalmat szavaztak neki a meccskeretben is, így a novemberi, DVTK Jegesmedvék elleni bajnokin lejátszhatta pályafutása első felnőtt tétmérkőzését. A stáb ezt követően az e hét keddi, Újpest elleni Magyar Kupa-mérkőzésen ismét nevezte a játékost, aki ezen a meccsen is jó játékkal hálálta meg a bizalmat, egy nappal később, szerdán a DVTK ellen pedig feltette az i-re a pontot, alig három perccel a kezdést követően Németh Attila passzából megszerezte pályafutása első felnőtt gólját. A gól után felszabaduló érzelmekről, és a felnőttcsapatba való beilleszkedésről kérdeztük a két meccsnapot követően Kocsis Botondot.

- Éppen a DVTK-meccs előtti videós beharangozóban beszéltél arról, hogy mindent meg fogsz tenni azért, hogy a csapat jól teljesítsen. Ez olyannyira sikerült, hogy te szerezted a mérkőzés első gólját. Milyen érzések szabadultak fel benned a találat után?
- Kétféle érzés is volt bennem, egyrészről boldog voltam, hogy megszerezhettem az első felnőtt gólomat. A csapattól is rengeteg támogatást kaptam, mindenben segítettek. A másik pedig talán kicsit keserédes, hiszen pont az ellen a klub ellen találtam be először, ahol nevelkedtem. De ha őszinte akarok lenni, akkor ez is jó érzés volt, mert megmutathattam azoknak a srácoknak, akik náluk már a felnőttben játszanak, hogy én is itt vagyok már, ezen a szinten és fel tudom venni velük a versenyt.
 

- Már jó ideje együtt edzel a Fradi Erste Ligás csapatával, meccsed is volt már korábban, szóval nem annyira hirtelen lettél bedobva a mélyvízbe. Milyen érzés velük együtt dolgozni, mennyire fogadtak már be?
- Edzésről edzésre, meccsről meccsre egyre nagyobb támogatást és egyre több segítséget kapok, ami nagyon jó érzés és rengeteget jelent a számomra. Szerintem nagyon jó, hogy ilyen befogadó csapat van itt, szinte a második családomként működik.
 

- A Ferencvárosba igazolásod előtt a tengerentúlon is megfordultál. Beszélgettünk erről is már korábban, hogy talán ahhoz képest is picit nagyobb a tempó itt az Erste Ligában. Mennyire tudtad már felvenni az itteni ritmust, akár edzésen, akár meccsen?
- Igazából a tengerentúlon is megvolt a nagyobb tempó, így talán ebből a szempontból nem volt olyan nehéz dolgom. De a nálam jóval tapasztaltabb játékosok szoktak terelgetni, ellátnak tanácsokkal, hiszen nyilván több mindent láttak és éltek már meg, a taktikában például rengeteget tudnak segíteni.
 

- Említetted többször is, hogy rengeteg segítséget kapsz a csapattól. Mi az, amiben azt érzed saját bevallásod szerint, hogy a legtöbbet kell fejlődnöd és amiben talán a legtöbb segítségre van még szükséged?
- Az edzőkkel is beszéltük már, hogy a taktika elsajátítása nagyon fontos, meg kell tanulnom azokat a játékelemeket, amiket kérnek, amiket elvárnak tőlem. Egyrészről ezt mondanám, hogy még nem teljesen szoktunk össze a csapattal a taktikát tekintve. Másrészről pedig azt gondolom, hogy erőnlétben kell még fejlődnöm, hogy tudjam tartani a tempót és ott lehessek folyamatosan a felnőtt keret tagjai mellett.