Péntek este, szinte telt ház előtt játszhattuk az alapszakasz utolsó hazai mérkőzését. Talán kijelenthetjük, hogy az idei évad egyik, ha nem a legfontosabb meccse volt. Negyedszer találkoztunk a Linz csapatával: a hazai összecsapást megnyertük, a két idegenbelit elveszítettük.

I. HARMAD

A mérkőzés a helyzethez képest nyugodtan kezdődött, a csapatok nem estek egymásnak. Mindkét együttes többször betört a támadózónába, ám igazán komoly lehetőség nem alakult ki. Néhányszor forgalmat tudtunk generálni Tirronen kapuja előtt, de komolyabb veszély nélkül. A hatodik percben egy gyors átmenet végén megszerezték a vezetést a vendégek: Jonathan Oschgan lőtt nagy gólt a rövid felsőbe Brian Lebler átadása után (0-1). A nyolcadik percben rövid időre megállt a játék, miután az egyik vonalbírót eltalálta a korong, így kapitányunk, Brady Shaw rögtönzött eligazítást tartott a társaknak. Kevés lövést dolgoztak ki a csapatok, 4-2-re vezettünk a kapura lövések számában. A 12. percben adódott egy nagy lehetőségünk, de az utolsó pillanatban inkább passzoltunk a lövés helyett. Ezt követően Bálizsnak többször is védenie kellett, bravúrjaival tartotta meccsben a csapatot. Az utolsó percben Tammela előtt adódott még nagy helyzet, de Tirronen hárított, így egygólos hátránnyal vonultak szünetre a csapatok.

II. HARMAD

A második játékrész első percében ismét Tammela villant, finn légiósunk hatalmas kapuvasat ütött. A 22. percben emberhátrányba kerültünk, Hudecet fogásért állították ki. A vendégek szinte végigtámadták a két percet, Bálizsnak bravúrt bravúrra halmozva kellett védenie, ráadásul egy kapuvasat is lőttek. A játékvezetők videózás után helyesen döntöttek: nem született gól.

Ezt követően igyekeztünk nyomás alatt tartani a Linzet, jól járattuk a korongot a zónájukban, de a minőségi lövések elmaradtak. Egy komolyabb próbálkozásunk volt, azt Tirronen védte. A mérkőzés feléhez érve a Linz kétszer annyit lőtt kapura (7-15), de ez a játék képe alapján nem tükrözte a különbséget. Mindkét csapatban benne volt a gól, mégis inkább kevés gólos csatának tűnt az összecsapás. Shaw, Tammela és Horváth Milán is veszélyeztetett, a legnagyobb lehetőség mégis Bengtsson előtt adódott, de egyik helyzet sem végződött góllal; Tirronen remek napot fogott ki.

A 34. percben Graham Knott akasztott, így először kerültünk emberelőnybe. Antonen és Tammela előtt is adódott lehetőség, a fór végén Laskawy járt közel a gólhoz, de Tirronen ismét hárított. Az előny lejárta után Galajdát állították ki, ismét nehéz két perc következett, ám komolyabb helyzet nélkül lepergett az emberhátrány. Érdemi esemény már nem történt a harmad végéig, maradt az egygólos vendégelőny.

III. HARMAD

A záró harmad elején Gordie Greent állította ki a játékvezető, mert leesett a sisakja, és nem azonnal korcsolyázott le, hanem felvette a jégről, majd tovább játszott. A két perc eseménytelenül telt el. Az ezt követő 5-6 percben alig akadt kapura lövés, a mezőnyjáték inkább a Linznek kedvezett, hiszen gyorsan teltek a percek. Az 51. percben Green és kapitányunk előtt is nagy helyzet adódott, de egyik sem hozott gólt. Öt perccel a vége előtt már az időkérésen és a kapus lehozatalán kellett gondolkodnunk, amelyre az 57. percben sor is került. Fél percen át bent tartottuk a korongot a támadóharmadban, Tammela is veszélyeztetett, majd a vendégek felszabadítottak. Még adódott lehetőségünk, de nem sikerült egyenlíteni, végül ők szerezték meg az üres kapus gólt, így rendes játékidőben 2-0-s vereséget szenvedtünk a Steinbach Black Wings Linz ellen.

Az ICEHL alapszakaszának utolsó mérkőzését egy magyar rangadóval zárjuk a székesfehérvári MET Arénában, ahol legutóbb a Magyar Kupa-döntőjében legyőztük a Hydro Fehérvár AV19 gárdáját. A szezonban viszont már háromszor kikaptunk a Volántól, így jó lenne egy győzelemmel zárni csapatunk első szezonját az osztrák bázisú jégkorong-bajnokságban, főleg abban a tudatban, hogy egy rendes játékidős győzelemmel miénk lenne a rájátszás-kvalifikációt érő 10. hely.