Az alapszakasz feléhez érkezve már jól kirajzolódik, hogyan állja meg a helyét a Ferencváros jégkorongcsapata az ICE Liga mezőnyében. Új liga, kőkemény tempó, komolyodó kihívások, mégis rájátszás kvalifikációt érő pozíció az év felénél. Fodor Szabolcs, együttesünk General Managere részletesen beszélt az eddigi tapasztalatokról, az erősségekről, a tanulságokról és arról is, miért nem a helyezések számítanak igazán.

Az alapszakasz felénél járva hogyan látod: mennyire sikerült alkalmazkodni az ICE Liga tempójához és fizikalitásához? Mekkorát ugrottunk tavalyhoz képest?

Én azt gondolom, hogy igen, ez egy hatalmas ugrás volt, de fontos hozzátenni, hogy új csapatként sem teljesen ismeretlen terepre érkeztünk. A légiósaink többsége már ezen a szinten játszott, sőt sokan magát a ligát is ismerték. A magyar mag esetében is hangsúlyos a
tapasztalat, hisz több játékosunk nemzetközi szinten is megmérette magát korábban, akár válogatottban, akár erősebb ligákban. Természetesen kellett egy rövid visszarázódás, de szerencsére ez viszonylag gyorsan megtörtént. Nem érdemtelenül állunk ott, ahol most állunk. Az alapszakasz több mint fele után rájátszás-kvalifikációs helyen vagyunk, és ez visszaigazolja az eddigi munkát.

A szezon elején az volt az üzenet, hogy nincs helyezésbeli elvárás, ez
még mindig így van?

Teljes mértékben, lehet, hogy tudat alatt a csapatban természetes módon megjelennek a saját magukkal szembeni elvárások, de menedzsment oldalról folyamatosan emlékeztetjük a srácokat: ez egy első, tanulóév. Ugye az új közeghez hozzá kellett szokni, de továbbra is csak annyi a kérés, hogy úgy játsszanak ebben a klubban, ahogy a Ferencváros történelme
megkívánja. Szívvel, lélekkel, mindent beleadva. Én úgy látom, hogy ezt eddig megkaptuk a srácoktól!

Hogyan látod a csapat fejlődési ívét az alapszakasz elejétől mostanáig?

A fejlődési görbe abszolút megvan. Őszintén szólva nagyon érdekes lenne látni, hogy nézne ki ez a görbe akkor, ha végig ugyanazzal a teljes kerettel dolgozhattunk volna. A sérülések komoly kihívást jelentettek, rengeteg játékos esett ki, sokszor 6–7 légióssal játszottunk, miközben tíz lehetne. Így nézve ez még inkább extra teljesítmény. A felfelé ívelő tendencia látszik, különösen a csapatjátékban, persze egy ilyen hosszú menetelésben törvényszerű, hogy nem lesz mindig teljes kereted, remélhetőleg ez a felfele mutató tendencia nem fog elapadni sérültek ide, vagy oda.

Mely játékelemek bizonyultak ICE Liga-szinten versenyképesnek, és hol van még fejlődési lehetőség?

A korongbirtoklás az egyik legnagyobb erősségünk. Amikor nem dobáljuk el a korongot, jól tudunk cserélni, akkor még irányítani is tudjuk a játékot. Ehhez társul a stabil védekezés. A védekező játékunk is nagyon rendben van, és ha mégis átjátsszák a hátsó alakzatot, a kapusaink idén rendkívül jól teljesítenek. A fejlődési pontok is egyértelműek: Talán egy kicsit több helyzetet kellene kialakítanunk, és az emberelőnyös játékunkon is van még mit javítani. Egy emberelőnyben szerzett gól ezen a szinten nagyon sokat számít. Nem mi vagyunk a liga legfizikálisabb csapata. Inkább technikás, korongbirtoklásra épülő hokit játszunk, és ezt vállaljuk.

Fizikálisan és mentálisan bírta a csapat a terhelést?

Alapvetően igen, de voltak hullámvölgyek, főleg az állóképesség terén, de ez nem a munka hiánya miatt volt, hanem azért, mert nagyon kevesen voltunk. A karácsony előtti időszak különösen nehéz volt, hiszen hat meccset játszottunk három sorral. Ez természetesen meglátszott, például a Klagenfurt elleni hazai mérkőzésen. Remélhetőleg a pihenő azonban sokat segíthetett. Bízunk benne, hogy a karácsonyi szünet alatt sikerült regenerálódni, és vissza tudunk térni a négy soros játékhoz.

Mit vársz az alapszakasz második felétől?

Azt, hogy ezt a játékot tovább tudjuk vinni. Nem szeretnék pontokról beszélni, de az eddigi teljesítmény több pontra volt elég, mint amit előzetesen vártunk. A január viszont kulcsfontosságú lesz, mivel rendkívül sűrű a program, szinte két naponta játszunk. A legnagyobb kérdés az, hogy meglesz-e a megfelelő mélységünk, és vissza tudnak-e térni a sérültjeink.

Várható erősítés a közeljövőben?

Igen, dolgozunk rajta, egy hátvéd szerződtetéséhez közel állunk, és az sem kizárt, hogy egy csatár is érkezik. Sok múlik azon, hogyan alakul a sérültek visszatérése.

Hogy telt a karácsony, és mi volt a kedvenc sütemény?

A csapatnak volt közös vacsora a Klagenfurt meccs után, másnap egy meghitt családos program volt a jégen, majd következett pár nap pihenő. Most már újra a munkára irányul minden fókusz, na és persze a januárra.

A desszertkérdésre is egyértelmű választ kaptunk: A diós-bejgliből már-már kellemetlen mennyiség fogyott!