Felnőtt férfi jégkorongozóink közel két hete nem léptek jégre tétmeccsen, azonban nem akármilyen meccsel tértek vissza a mieink. Március elején kezdetét vette az Erste Liga negyeddöntője, ahol történetesen azzal a Corona Brassóval kerültünk össze, amellyel a tavalyi döntőt játszottuk. Az idei szezonban is rendkívül parázs meccsek alakultak ki a két csapat között, ezért egy rendkívül izgalmas párharcra lehet számítani. Annál is inkább, mert a párharc első két mérkőzését a Corona Brassó otthonában kezdtük.

A szakmai stábnak ezúttal volt min törnie a fejét a sorok kialakításánál, ugyanis a régóta sérüléssel küzdő Lauri Heino, Michael Keränen és Tyson Helgesen is visszatért, igaz, nem szabad megfeledkeznünk a szezon hátralévő részére kieső Farkas Boldizsárról, Valentin Razumnyakról és David Booth-ról sem. Mellettük a pontrendszer miatt kimaradt ezúttal Bán Károly és Németh Attila is.

Ahogy arra számítani lehetett, kicsit talán álmosabban kezdte csapatunk a találkozót, azonban ahogy mentünk bele a meccsbe, úgy mozogtak egyre jobban a lábak, és úgy alakult ki egyre több ferencvárosi lehetőség. Egy Dubeau-védést követően tudtak fordulni a hazaiak, a gyors letámadás után pedig a Corona Brassó alapszakaszának pontkirálya, Radim Valchar megszerezte a vezetést (1-0). Nem sokkal később Molnárt ítélték szabálytalannak, az emberelőnyét pedig kihasználta a hazai gárda, Jeremy Welsh talált be (2-0). A harmad utolsó három percén belül voltunk már, mikor a korábban kiállított Molnár Dávidnak sikerült a kapu mellől bepiszkálnia a pakkot (2-1).

A második harmad elején közel öt percig alig tudtunk kijönni a saját harmadunkból, majd Nichol indult neki nagy lendülettel a korongnak. A sikertelen kísérlete után komoly párharcok alakultak ki a hazaiak kapuja előtt és mögött is, a játékvezetők végül három darab páros kiállítást ítéltek, ferencvárosi oldalról Kärmeniemi, Nichol és Tyni, míg a Brassótól Piche, Vasile és Rudyka kaptak két-két percet. Az utolsó másodpercben Levint is kiküldték, így két percig emberelőnyben támadhattunk. Csapatunk azonban úgy döntött, elég neki egy perc is emberelőnyben, Jake Crespi a kék vonalról ellentmondást nem tűrően bombázta a hozzáérkező korongot a hazai kapuba (2-2). Az egyenlítés meghozta a mieink étvágyát, és egyre többet támadtak kapura, aminek az eredménye is meglett. Heino igyekezett közelről bepöccinteni a korongot a hálóba, próbálkozását a Brassó hálóőre még védeni tudta, megfogni azonban már nem. A kipattanó korongra csapatkapitányunk, Adam Brady csapott le, és közelről átemelt a jégen fekvő Dubeau felett, egyenesen a kapuba (2-3).

Érezhetően feltüzelte a Fradit Brady vezetést jelentő gólja, igaz, a folytatásban a hazaiak lőttek többet kapura, helyzet kihasználásban azonban mi voltunk eredményesebbek. Aku Kestilä szerzett korongot a semleges harmadban, lehagyva üldözőit egészen a hazaiak kapujáig menetelt, és tovább növelte az előnyünket (2-4). Egy hazai letámadás során Nichol védekezett szabálytalanul, amit Gajdó Balázs igyekezett megtorolni, végül mindkettőjüket kiküldték két percre. A kiegészülés után ismét remek helyzetet alakítottak ki a mieink, aminek befejező embere a visszatérő Lauri Heino volt (2-5). Itt már látszott, hogy fogy a Brassó ereje, de azért küzdöttek, és igyekeztek minden lehetőséget megragadni a közelebb zárkózáshoz. Ez azonban nemhogy nem jött össze, de egy elvesztett korongot követően Matyasovszky tudott megindulni a kapu felé, az akciót végül Molnár Dávid zárta le önmaga második és a csapat hatodik találatával (2-6).

Bár kissé döcögősen indult a mérkőzés, a végére felül tudtunk kerekedni a címvédő Corona Brassó csapatán, így a pályaelőnyüket is sikerült elvennünk. Csapatunknak viszont gyorsan tovább kell lépnie, hiszen közel 24 óra múlva már ismét a brassói Olimpiai Jégpálya jegén lesznek, a párharc második összecsapásán.