2019. március 17.
Megvan a negyedik, az Erste Liga döntőjében vagyunk!
4-1-re nyertünk Debrecenben az elődöntő negyedik meccsén, 19 év után döntőben a Ferencváros!

Meglesz-e a DEAC elleni elődöntős széria negyedik mérkőzésén a negyedik ferencvárosi győzelem, és ezzel sikerül-e kiharcolni a döntőbe jutást, 19 év után újra, az Erste Liga 2008 óta íródó történetében először - ez volt a nagy kérdés az FTC-Telekom férfi jégkorongcsapatának két napon belüli második debreceni vendégjátéka előtt.

Ahogy arról korábban ITT beszámoltunk, a harmadik meccsen szombaton játékban minden eddiginél közelebb volt a DEAC a Fradihoz, igazi, hamisítatlan playoff-tempót láthatott a teltházas közönség a jégen, ezúttal is a Ferencváros tudott viszont győzni, ráadásul kapott gól nélkül - ez mutatja csapatunk igazi erejét. Sokszor, nagyon sokat beszéltünk már a történelmi távlatokról, az Erste Liga döntő elérése is történelmi tett lenne, ahogy azt fentebb is említettük. Ehhez azonban tökéletesen kell végrehajtani ugyanazt, amit szombaton is: hatalmas tempó, kemény ütközések, szoros párharcok, rengeteg lövés Hetényi Zoltán kapujára, és nagyon komoly, szigorú védekezés, korongtartás, az események kontrollja.

Arany Gergely ebben a szériában először hozott le találkozót kapott gól nélkül a harmadik meccsen, sőt, még a gólszerzésre is volt esélye a hajrában, erről, és a vasárnapi negyedik meccsről is szót ejtett:

A hivatalos keretek alapján annak ellenére, hogy Tóth Richárd és Lauri Kärmeniemi is orvosi vizsgálaton esett át a szombati összecsapást, és néhány brutális debreceni ütközést követően, minden játékosunk vállalni tudta a játékot, így ismét nem öltözött be a két tartalékunk, Lengyel Levente és Tóth Renátó.

A bemelegítés végének pillanatai:

A találkozó a szombaton már látott látványos fényshow-val indult, és örömmel konstatálhattuk azt is, hiába tűnt maroknyinak az ezúttal is mindössze 50 belépőt kapott Fradi-tábor a 450 hazai szurkoló mellett, a találkozó elejétől kezdve jól lehetett hallani drukkereink szurkolását!

A mérkőzés a tegnapihoz hasonló tempóban indult, az első perctől kezdve vérbeli playoff-hokit láthatott a telt házas közönség a jégen. Alig pár másodperc elteltével a hazai harmadban egy kőkemény ütközés, míg a túloldalon egy jó lövés utáni Arany-védés borzolta a kedélyeket. Fel-le korcsolyáztak a csapatok a két kapu között, a közönség nem győzte kapkodni a fejét. Az első öt perc alapján az látszott, hogy bár a mieink lőttek a terveknek és a várakozásoknak megfelelően többet kapura, egyelőre az az átütő tempókülönbség nem volt meg, ami szükséges a győzelemhez, sőt, a debrecenieknek a tegnapinál több erejük maradt veszélyes kontrák vezetésére is. Ráadásul az első emberelőnyt is ők kapták: a 7. perc végén Perriert küldték ki gáncsolásért. A hazaiak hamar felálltak a harmadunkban, de az egész szezonban jellemző módon rendkívül keményen és magabiztosan védekeztünk emberhátrányban, és ki is védekeztük az első hazai fórt. Sőt, szinte rögtön az ellentámadásból Pavuk balról középre tett korongjából Walls lőtt közelről, Hetényinek bravúrra volt szüksége. A 9. és a 12. perc között jött egy egészen hosszú játékmegszakítás nélküli periódus, amit bár dominált a Fradi, több veszélyes helyzetünk is volt, de Hetényi rendre megoldotta. Két perccel később érkezett meg az első komolyabb hazai helyzet, Perrier akart lőni utolsó emberként a kékről, azonban ütőjéről lecsúszott a korong, a leperdülővel pedig Turcotte ugrott ki, Arany szerencsére bravúrt mutatott be. A harmad utolsó öt percére felpörgettük a tempót, Hetényi kapujánál kétszer is elképesztő tömegjelenet alakult ki, de előbb ő mutatott be nagy védést visszanyúlva, majd már rajta is túljutott a korong, ami azonban a bal kapuvas rossz oldalán csorgott az alapvonalon túlra. A másik oldalon egy kemény Turcotte-lövés okozott riadalmat, ami szerencsére mellé-fölé szállt. Negyven másodperc maradt hátra az első harmadból, továbbra is keményen soroztuk a megint ihletett formában lévő Hetényit, amikor ijesztő jelenet miatt állt meg a játék: Kovács Bronson maradt lenn egy ütközés után, jobb térdét fájlalva. Nem is tudott ráállni, két társának kellett letámogatni a jégről a debreceniek rutinos védőjét. A hátralévő másodpercek már nem hoztak komoly eseményt, így a szombati meccshez hasonlóan ezúttal sem esett gól az első harmadban. (0-0)

A képlet szinte tökéletesen megegyezett a szombaton látottakkal: hiába a mezőnyben nagyjából egál játék, és a néhány veszélyes debreceni kontra, jóval többet birtokoltuk a korongot, a lövésekben pedig valami elképesztő különbség mutatkozott: 28:9 volt a mieink javára húsz perc játék után. Ebből is látszik, micsoda formában védett ma Hetényi, ugyanis ebből egyszer sem sikerült bevenni a kapuját. A feladat tehát ugyanaz volt, mint tegnap: valahogy lebontani a falat a hazai kapu előtt! Ennek ellenére a második játékrész nagy debreceni helyzettel indult: Izacky vezette rá lendületből Aranyra a korongot, kapusunk viszont remekül érezte, mire készül ellenfele, aki így nem tudta elhúzni mellette a korongot. Ez is bizonyította azonban azt, hogy minél hamarabb gólra kellene váltani a lövéseinket, ahogy az is, hogy a következő egy percben még két Arany-bravúrra volt szükség. A DEAC talán úgy gondolta a szünetben, most nem hagyja bekövetkezni a tegnapi forgatókönyvet, és megpróbál nekirontani a Fradinak. Azért kétségbe nem estünk, sőt, az első két perc kellemetlen pillanatai után kijöttünk a szorításból, és visszavettük a kezdeményezést. Sőt, meg is érkezett az a bizonyos gól! Pavuk és Nagy Gergő harcoltak meg egy korongért a hazai kapu mögött, kapitányunk remekül tette vissza az érkező Wallsnak, aki kőkeményen a kapuba vágta! (0-1)

Ezúttal azonban sajnos nem úgy alakultak az események, mint tegnap, ugyanis a DEAC megszerezte a bulit, és 21 másodperc elteltével egyenlített, Berta révén. (1-1) Kezdhettünk tehát minden építkezést elölről! Egy egészen hosszú és pörgős játékmegszakítás nélküli időszak következett, továbbra is mi domináltunk, de ezúttal nem tudtuk hamar megtörni a sárga-feketéket. Bejött, amit Arany Gergely a meccs előtt mondott: a hazaiak az utolsó csepp erejükig küzdöttek az életükért. A 34. percben igencsak paprikássá vált a hangulat: Nagy Gergő kezére ütöttek egy hatalmasat, kapitányunk a csuklóját fogva, fájdalmas arccal hagyta el a jeget, a játék azonban továbbment. Sőt, az ellentámadásból Izacky és Turcotte kettő az egyben lépett ki, előbbi remekül tette keresztbe, a hosszún érkező hazai pontkirály pedig lőtt, Arany viszont remekül átért a hosszúra, és bravúrral védett. Ekkor kezdődött a tánc, Perrier ugyanis határozottan arrébb tolta a kapusunk előtt piszkáló honfitársát, ezt Novotny akarta megtorolni, de a játékvezetők közbelépésére le is higgadtak volna a felek - ha Izacky teljesen indokolatlanul nem ugrik be játékosaink közé, és kezd bunyóba. Nem járt jól vele, Pavuk és Perrier egyszerre vetették rá magukat, és gyorsan lerendezték az ügyet. Pavuk két percet kapott, Izacky kettő plusz kettőt, nagy helyzet pedig nem volt, amíg visszatértek a felek a jégre. A 37. percben Behal szabálytalansága után emberelőnybe kerültünk, ezzel pedig szerencsére hamar éltünk is! Rantanen felpasszolt korongját Nagy Gergő tette vissza Kärmeniemi elé, aki éles szögből a kapuba vágta a pakkot! (1-2) Érett, nagyon érett a gól, és nagyon nagy szükség volt rá még a szünet előtt! Sőt, ez annyira megzavarta a hazaiakat, hogy kihagyásukat a harmad utolsó percében Walls kihasználta, kettővel vezettünk! (1-3) Ez maradt a harmad vége, karnyújtásnyira, pontosabban húsz percnyire kerültünk az Erste Liga döntőjétől! (1-3)

A statisztika továbbra is nyomasztó Fradi-fölényt mutatott, a második harmadban 25:10 volt a kapura lövés a javunkra, összesítésben pedig már 53:19. Ez pedig a meccs képén is meglátszott, hiába volt néhány életveszélyes kontrája a DEAC-nak, sőt, gólt is tudtak lőni, a döntő pillanatokban, és a mezőnyben rendre a mieink akarata érvényesült. Szerencsére a harmad végére megérkeztek a gólok is, így egyetlen feladat maradt a záró húsz percre: szépen, tudatosan lehozni. Ritkán látható jelenettel indult a harmadik harmad: Jászai Dávid nagyon keményen ütközött Németh Márton játékvezetővel, hosszan lenn maradt a jégen, még a mentősök is bementek hozzá, végül saját lábán hagyta el a pályát, úgy tűnt, ő is, a spori is tudják folytatni. A DEAC mindent egy lapra tett fel, és komoly rohamokkal indította a harmadot, ez azonban nem tartott sokáig. Sőt, a 44. perc elején Novotny bemutatott Roczanovon egy olyan kései ütközést, amibe szombaton már Tóth Richárd is majdnem belesérült, két percet kapott érte, majd szegény embert még az ág is húzza, 26 másodperccel később el is cserélték magukat. Így több mint másfél percünk volt kettős emberelőnyben, ezt pedig vétek lett volna kihagyni. Nem is hagytuk: körbejárattuk a korongot, megsoroztuk Hetényit, két nagyot védett, a harmadiknál már nem tudott, Switzer vágta a kapuba közelről a korongot, nagyon úgy festett, hogy eldőlt a meccs! (1-4) A hazaiak is érezték ezt, és kezdték elveszteni a fonalat, Izacky ezúttal gáncsolásért mehetett a büntetőpadra. Igaz, nem tartott sokáig az emberelőnyünk, Hegyi is szabálytalankodott ugyanis. Letelt a négy a négy, majd a húsz másodpercnyi hátrány is, majd Roczanov szabálytalanságát Turcotte akarta durván megtorolni - páros kiállítás lett az eset vége. Még vissza sem jöhettek a felek, amikor Vinczét is kiállították. Meg is nyomtuk az emberelőnyt, de újabb gól nem jött belőle, a fór lejárta előtt fél perccel pedig Nagy Gergőt is kiszórták - a harmadik harmadban nem sokat játszott teljes létszámban egyik fél sem. A debreceniek olyannyira nem tudtak élni az emberelőnnyel, hogy a végén még egy Tóth Adrián-Pavuk lerohanásból a mieink veszélyeztettek, Hetényi azonban védett. Letelt az emberhátrány, hét és fél perc maradt a meccsből, őriztük háromgólos előnyünket. A sárga-feketék nehezen törődtek bele a sorsukba, Behal balhézott össze Pozsárral, ülhetett is le testre ütésért, újra mi voltunk emberelőnyben. Nem éltünk vele, de nekünk az is tökéletesen elegendő volt, ha hazai helyzet nélkül eltelik újabb két perc. Így is lett, beléptünk az utolsó öt percbe, a debreceniek pedig, úgy festett, kezdték fejben elengedni a csatát. Alig jött ki a korong a hazai harmadból, és továbbra is csak lőttük, lőttük Hetényit, ennél jobb forgatókönyve a Fradira nézve nem is lehetett volna az utolsó perceknek. A lelátó hazai oldalán elkezdtek hazaindulni a szurkolók, aki pedig így tett, az lemaradt arról, hogy Kulesov nem bírt magával, és összeverekedett Rafajjal, mindketten öt-öt percet kaptak. Nem volt vége, Antal is vak oldalról támadta meg nem sokkal később Farkast, a DEAC játékosai nem tudták méltósággal viselni a vereséget, és a vele járó bajnoki búcsút. Antal meg is kapta a maga véglegesét, mehetett az öltözőbe. Ezek az akciók viszont már nem változtatták meg a lényeget, leperegtek a másodpercek! (1-4)

Az FTC-Telekom 4-1-re nyerte meg a párharc negyedik mérkőzését, így 4-0-s összesítéssel nyerte meg az elődöntős párharcot a DEAC ellen, és 19 évvel azután, hogy utoljára bajnoki döntőben járt, bejutott az Erste Liga fináléjába!

Folytatás hamarosan, de előtte még meg kell várnunk, ki lesz a döntőben az ellenfelünk, a másik ágon ugyanis au UTE-Csíkszereda párharc 2-1-re áll. Egy biztos: akárki is lesz az ellenfél, ugyanúgy fogunk harcolni, ahogy eddig is: EGYÜTT, FRADI-SZÍVVEL!

Jégkorong, Erste Liga, rájátszás, elődöntő, 4. mérkőzés
DEAC - FTC-Telekom 1-4 (0-0, 1-3, 0-1)
Debreceni Jégcsarnok
DEAC: Hetényi Z. (Nagy P.) – Kovács B., Vincze, Izacky, Novotny, Turcotte – Hetényi P., Markov, Berta, Hári N., Kulesov – Antal, Behal, Kozma, Molnár, Silló – Koppány, Rácz, Salló. Vezetőedző: David Musial.
FTC-Telekom: Arany (Pleszkán) – Jászai, Perrier, Nagy G., Pavuk, Walls – Hegyi, Sarcia, Switzer, Tóth A., Tóth Ri. – Kärmeniemi, Rantanen, Farkas, Roczanov, Tóth G. – Boros, Pozsár, Dósa, Hardi, Rafaj. Vezetőedző: Fodor Szabolcs.
Kapura lövések: (9:28, 10:25) 19:53
Védések: (28:9, 22:9) 50:18 / 94.34% : 94.74%
Kiállítás percek: (0:2, 6:2) 6:4
Emberelőny kihasználás: (1 / 0) 0.00% / (3 / 1) 33.33%
Emberhátrányos védekezés: (0 / 0) 0% / (0 / 1) 100.00%
Gólszerzők: Berta (24:06, Kulesov), illetve Walls (23:45, Pavuk, Nagy G.), Kärmeniemi (36:45, EE, Rantanen, Nagy G.), Walls (39:07, Nagy G., Jászai), Switzer (44:59, EE2, Rantanen, Nagy G.)
A négy győzelemig tartó párharc állása: az FTC-Telekom 4-0-ra megnyerte a párharcot!

Cikkajánló

Nagy Gergő is utazhat a világbajnokságra!

Az FTC-Telekom csapatkapitánya, Nagy Gergő is bekerült a világbajnokságra készülő szűkített keretbe.

Nagy-dupla, fölényes győzelem az olaszok ellen

A magyar férfi jégkorong-válogatott zsinórban negyedik felkészülési meccsét is megnyerte.

Nagy Gergő-gól a válogatottban, újabb győzelem

Nagy Gergő is gólt lőtt, a magyar jégkorong-válogatott 7-4-re legyőzte Szlovéniát.

Szerződést hosszabbított a rutinos hátvéd

A következő idényben is a Ferencváros jégkorongcsapatát erősíti a rutinos finn bekk, Anssi Rantanen.

Ezúttal rendes játékidőben nyertünk a lengyelek ellen

Nagy Gergő sora kétszer is eredményes volt, a hokiválogatott legyőzte Lengyelországot.

A bajnokcsapat útja a trófeákig

A Fradi TV stábja testközelből követte végig férfi hokisaink útját a végső győzelemig - VIDEÓ!

Győzelem büntetők után

A Nagy Gergővel felálló magyar jégkorong-válogatott szétlövés után nyert a lengyelek ellen.

Nagy Gergő újra a válogatottban

Jarmo Tolvanen szövetségi kapitány frissítette a válogatott keretet, Nagy Gergő is csatlakozott.

close
Facebook Youtube Instagram Linkedin
close
Fradi most
Fradi most