Győzelmekkel ért véget magyar bajnok, Erste Liga-győztes és Magyar Kupa-címvédő férfi jégkorongcsapatunk számára az Erste Liga 2020/21-es idényének alapszakasza. Az FTC-Telekom négy mérkőzésen aratott három rendes játékidős győzelemmel tért haza Erdélyből, ezzel 36 lejátszott mérkőzést követően a második helyen zárta a bajnokság első periódusát. Mivel idén a járványhelyzet miatt többször is átalakított, megcsúsztatott menetrend nem tette lehetővé középszakasz megrendezését, így az alapszakasz döntött a rájátszás résztvevőiről és a kiemelésekről. Ez azt jelenti, hogy a Ferencváros az első szakaszt az élen záró Corona Brassó után másodikként választhat ellenfelet az 5-8. helyen végzett csapatok (MAC HKB Újbuda, UTE, Gyergyói HK, Opten Vasas HC) közül. A csapatok képviselői választásaikról március 1-jén, a liga hivatalos online sajtótájékoztatóján számolnak majd be, a playoff pedig március 2-án rajtol. A második hellyel az is biztossá vált, hogy a mieink második kiemeltként a negyeddöntőben, és amennyiben eljutnak odáig, az elődöntőben is biztosan pályaelőnnyel kezdik a négy győzelemig tartó kieséses párharcot.

Mint minden sportágban, a honi jégkorongban is furcsa, sohasem látott szezon a 2020/21-es. A koronavírus-járvány miatt sajnos hozzá kellett szoknunk az üres lelátók látványához, a meccs eleji és végi kézfogás elmaradásához és a felvételről bejátszott szurkolóhangok hangulatához, a hétről hétre változó menetrendhez és lebonyolításhoz. Hozzá kellett szokni ahhoz is, hogy adott esetben két hétig nem edzhet együtt a csapat, utánpótlás-játékosokkal megerősítve kell kiállni minimális létszámú kerettel egy találkozóra, vagy kiesik egy-egy fontos játékos, néha pedig hiába hegyezzük ki a csúcsformát egy-egy rangadóra, az ellenfél sorait tizedeli meg a járvány és marad el a mérkőzés, vagy akár az alapszakasz vége előtt közvetlenül derül ki fontos pontokról, hogy játék nélkül kerülnek kiosztásra. Minden csapat bizonytalanságban élte az életét az elmúlt hónapokban, minden csapat dolgát megnehezítették a fenti körülmények. A közös cél, a közös szenvedély, a sportág szeretete viszont hajtott mindenkit előre, így szépen lassan, ha nehezen, ha egyáltalán nem szokványosan is, de idén is eljutottunk a liga végső fázisához, a rájátszáshoz, ahol eldőlnek a nagy kérdések, ahol kiderül, kinek mennyit is ért a szezonja.

Ahogy mondani szokták, a playoff más kávéház. Teljesen más mentális állapot szükséges hozzá. Minden addigi mérkőzés, esemény és eredmény zárójelbe kerül, nincs más, csak két csapat, és egy párharc, négy nyert meccsig, egy-két naponta újra összecsapva egymással. Ráadásul a tét is óriási, itt nincs javítási lehetőség, aki veszít, búcsúzik, és csak egyetlen csapat viheti haza végül a bajnoki trófeát.

Egy ilyen menetelés előtt jól jön a pihenés, a feltöltődés, és a felkészülés az előttünk álló kihívásokra. Mi is így tettünk, és kihasználva az első playoff-összecsapásokig eltelő egy hetet, végiggondoltuk, egy egyjegyű számsor jegyében, 0-tól 10-ig hogyan, milyen tényekkel lehet összegezni a Ferencváros férfi jégkorongcsapatának alapszakaszát. Figyelem, szubjektív összeállításról van szó, a teljesség igénye nélkül, kéretik ennek megfelelően kezelni a benne foglaltakat!

0 – azon csapatok száma, amelyeket egyszer sem győzött le a Ferencváros az Erste Liga idei kiírásában. A DEAC járt a legközelebb ehhez, hiszen a hajdúságiaknak háromszor is sikerült győztesen elhagyniuk a jeget a Fradi ellen (kétszer rendes játékidőben, egyszer hosszabbításban), de január 25-én ők is 6-3-as vereséget szenvedtek a mieinktől hazai jégen.

1 – 36 alapszakasz-találkozó közül egyetlen olyat játszott a Ferencváros az idei kiírásban, amelyen úgy szenvedett rendes játékidős vereséget, hogy sajnálatos módon nem szerzett gólt. Ez a mumus DEAC elleni február 3-ai hazai 4-0-s vereség volt. Brassóban volt még egy 0-0-s rendes játékidőt követő 1-0-s hosszabbításos vereségünk, de ott sem maradtunk pont nélkül. A többi találkozó mindegyikén legalább egyszer megzörgettük az ellenfelek hálóját.

2 – A Fradi keretében lévő azon kapusok száma, akik shutouttal zártak legalább egy mérkőzést az idei szezonban. Érdekesség, hogy Arany Gergely és Nagy Kristóf is a Gyergyói HK ellen húzta le a rolót. Válogatott hálóőrünk a január 7-ei hazai 3-0-s győzelem, míg fiatal második számú kapusunk a február 20-ai idegenbeli 4-0-s siker során nyújtott 60 percen át hibátlan teljesítményt. Arany 25, míg Nagy 36 lövést hárított az ominózus bravúr eléréséhez.

3 – Maradunk a kapusstatisztikáknál: harmadik helyen zárta az alapszakasz kapusrangsorát Arany Gergely. Elsőszámú hálóőrünk a járvány és sérülés miatt is hagyott ki találkozókat, de 18 mérkőzésen így is ő volt a kezdőkapus. Ezeken összesen 42 gólt kapott, kapott gól átlaga így mindössze 2.41 gól mérkőzésenként, ami a legalacsonyabb szám az egész ligában. A lövések számához viszonyított védési hatékonysága pedig 92,54%, ami a gyergyói Jordon Cooke és a debreceni Hetényi Zoltán mögött a harmadik helyre elegendő a rangsorban.

4 – Négy olyan játékosa is akadt a Ferencvárosnak, akik pont per meccs átlag felett zárták az alapszakaszt. A házi pontkirályunk Rasmus Kulmala lett, aki 35 lejátszott meccsen 44 (16+28) pontot termelt, ez egyébként a kanadai táblázat hetedik helyére repítette. Rajta kívül Nagy Gergő (36 meccsen 20+21 pont), Justin Hodgman (33 meccsen 14+26 pont) és Kóger Dániel (14 meccsen 7+8 pont) is pont per meccs feletti teljesítményt nyújtott.

5 – Az idei alapszakaszban ráadásban megnyert mérkőzéseink száma. 36 találkozónkból összesen nyolc olyan akadt, amelyik nem dőlt el a rendes játékidőben, ebből mindössze három végződött vereséggel, öt alkalommal viszont magunknál tartottuk a második pontot. A MAC ellen szeptember végén Németh Attila, a Titánok ellen novemberben Justin Hodgman, míg az Újpest elleni idegenbeli Derbin Rasmus Kulmala szerzett emlékezetes hosszabbításos győztes gólt, de kiemelendő Nagy Kristóf teljesítménye is, aki a Csíkszereda elleni hazai rangadón ötből öt, míg a Gyergyó ellen idegenben négyből négy büntetőt fogott meg a szétlövésben.

6 – Hatodik helyen zártuk az emberelőny-kihasználás rangsorát az idei alapszakaszban. Csapatunk egyik Achilles-sarka volt a szezon elején a lövésszámokhoz mért helyzetkihasználás mellett az emberelőnyös játék, az alapszakasz második felére ebben is komoly fejlődést ért el a Fodor Szabolcs vezette szakmai stáb. A 36 mérkőzés végére 25 emberelőnyből szerzett gólig jutottunk, ez és 18,11%-os kihasználási százalékunk is a hatodik a ligában, négy helyet javítottunk tehát az idény kezdete óta.

7 – Az emberhátrányos védekezésre ugyanaz igaz, mint az emberelőny-kihasználásra: rengeteget fejlődött a szezon eleje óta. Az alapszakasz 36 mérkőzésén 78,63 százalékos hatékonysággal dolgoztak összességében az emberhátrányos speciális egységeink, ez a 7. helyre elegendő a liga rangsorában, három csapatot is sikerült időközben megelőzni a szezon eleji gyengélkedést követően. Ha pedig hozzávesszük, hogy összesen 145 esetben kapott kisbüntetést egy-egy játékosunk, és több mint 226 percet kellett hátrányban védekezve eltöltenünk, ebből közel 10 percet kettős hátrányban, még tovább javul a kép.

8 – Az egy mérkőzésen szerzett legtöbb gólunk száma. Bár a helyzetkihasználásunk döcögött az alapszakaszban, köszönhetően az általában bemutatott domináns játéknak és a rengeteg lövésnek (átlagosan 43.58 lövés meccsenként) azért így is szereztünk 153 gólt, ez és a meccsenkénti 4,14-es szerzett gólátlag is a második legjobb lett a ligában. Sőt, a helyzetkihasználás nehézségei ellenére 11,17 százalékos lövési hatékonysággal így is felkúsztunk a vonatkozó lista harmadik helyére. Hat lőtt gólos mérkőzésből ötöt is elkönyvelhettünk, egy találkozón hétig jutottunk, de a legtöbbet egy mérkőzésen a Dunaújvárosnak és a Brassónak lőttük a januári 8-1-es illetve 8-3-as győzelmünk során.

9 – Azon ellenfelek száma, amelyeket az idei alapszakaszban le tudtunk győzni idegenben. Egyedül idei mumusunk, a DEAC mondhatja el magáról, hogy négy egymás elleni mérkőzésen jobb mérlege van ellenünk, a hajdúságiak kétszer a rendes játékidőben és egyszer a hosszabbításban is le tudták győzni a Fradit. Rajtuk kívül a Brassó tudta még közel döntetlenre kihozni a mieinkkel szembeni párharcot, őket kétszer győztük le a rendes játékidőben, míg egyszer hatvan perc alatt, egyszer a ráadásban kaptunk ki, így a szerzett pontokban 7-5-re nyertünk. A többi hét csapatot négyből legalább háromszor legyőztük, a Titánok és a DAB ellen mind a négy meccsünket megnyertük, az Acélbikák ellen megszereztük a maximális 12 pontot. De mind a kilenc ellenfelünkre igaz, hogy volt olyan mérkőzés, amelyen mindhárom pontot elvittük a hazai jegükről.

10 – ennyi mérkőzésre rúgott a Fradi győzelmi sorozata az Erste Ligában, amelyet 2021. január 3-a és február 3-a között egy hónap alatt felépített. Ez megalapozta a második kiemelés megszerzését, ráadásul ebben a periódusban a liga összes csapatát legalább egyszer két vállra fektettük. Ez volt az idei kiírás leghosszabb győzelmi sorozata az Erste Ligában. Jelenleg zsinórban három megnyert mérkőzésnél tartunk, így ha megdöntenénk a saját szezonrekordunkat, az azt jelentené, hogy 4-0-s összesítéssel túljutva a negyed- és az elődöntőn várnánk ellenfelünket a fináléban. Talán nem túlzás azt állítani, ha csapat, stáb és szurkolók egyaránt bőven megelégednének azzal is, ha ez nem veretlenül jönne össze…