Péntek este, több mint 3800 szurkoló előtt álltak fel a csapatok a kék vonalon. Éppúgy, mint Bécsben, itt kisebb ünnepséggel kezdődött az esemény, Daniel Mantenuto érte el a 200. pontját a házigazda bolzanói Rókák színeiben, a taps után viszont egyből felzúgott a maréknyi zöld-fehér szurkoló szájából a hajrá, Fradi, és a mindent bele!

A találkozó első próbálkozását Paavo Tyni ragasztotta kapura. Ezt követően a piros mezesek próbálkoztak a bőrünk alá mászni kellemetlen támadásaikkal, de az utolsó pillanatokban mindig ott volt egy vendég ütő, kijelenthetjük, jól tudtuk kezelni a hazai offenzívákat a meccs korai szakaszában. Az első játékrész 8. percében 3 a 3 ellen jöttek az olaszok, a mérkőzés elején ünnepelt Mantenuto átadását DiGiacinto váltotta gólra, 1-0. Bő három perc múlva emberelőnybe kerültünk, jött is a hangos füttyszó a lelátóról, majd ugyan komoly próbálkozás nélkül, de nagyjából egy percig nyomás alatt tudtuk tartani a Bolzano együttesét. Ezt követően Bálizsról szólt a következő 2-3 perc, hol sisakkal fejelte ki a korongot, hol a lepkéssel védte a hazai megugrásokat. A harmad végén a 68-as számú Michele Marchetti volt szabálytalan, bő negyven méterre a saját kapujától, megint jöhetett nagyjából egy percig a vendégek nyomás alatt tartása, azonban több érdemi történés nem volt az első harmadban, jöhetett szünet, a kapura lövést a piros-fehérek nyerték 9-5 arányban.

A második játékrész első komoly sanszára bő négy percet kellett várni, ekkor Bryce Misley húzta rá kapunkra fonákkal a korongot, a vas ugyan csilingelt, a hazaiak ünnepeltek, azonban egyből jelezték a zebrák, hogy videózni fognak. Hosszas vizsgálat után jött az ítélet, a belső vasról pattant a korong a külső vasra, 2-0. A bekapott gól után oda-vissza hoki alakult ki a jégen, igazán említésre méltó próbálkozás viszont nem történt, alkalomadtán Bálizsnak kellett résen lennie. A második etap felétől igyekeztünk centerbe beadni a zsugát, Molnár túrhatott többször a Bolzano kapuja előtt, de csak azért sem csúszott át a pakk a gólvonalon. A 33. percben újra jöhetett egy emberelőny, ebben a két percben már sokkal jobban megtudtuk tornáztatni Vallini kapust, gól viszont nem esett. Öt perccel később megint a vendégek örülhettek, miután a kapuba kotortak egy lecsorgót, de Timo Saarikoski challenge-et kért kapusakadályozás miatt, megint mentek videózni a játékvezetők, újabb vizsgálódást követően ezt a találatot érvénytelenítették, maradt a két gólos hazai előny, és mehettek is szünetre a felek, véget ért a második etap, ez már sokkal jobban nézett ki!

Az utolsó játékrész elején csapatunk veszélyeztetett többet, igyekeztünk mindenhonnan lőni. Ahogy égtek folyamatosan a percek a záróharmadban, inkább a megugrásokkal próbáltunk veszélyeztetni. A találkozó 47. percében Sofron maradt a jégen, de szerencsére pár perc múlva már újra száguldozott 20-asunk. Elérkezett az utolsó harmadbéli reklámszünet, vagyis powerbreak, ami után ismét igyekeztünk több időt eltölteni a hazai zónában, javarészt Tammela igyekezett betörni jobbszélről. Az 57. percben Rönni előtt adódott hatalmas sansz, parádésan fektette el a kapust, de ma a szerencse sem állt mellénk, a felső vasról kifele pattant a korong, kár érte, szemkápráztató mozdulat volt. A hajrában kapus nélkül rohamoztunk, az utolsó percben pedig időt is kért mesterünk. Több gól viszont már nem esett, így maradt a 2-0-s végeredmény, remekül helyt álltunk a CHL-résztvevő, felsőházi ellenfél otthonában. Holnap folytatjuk a Val Pusteria csapata ellen a dél-tiroli túra második mérkőzésén!