Szombat este lezárult férfi jégkorongcsapatunk eheti nagy menetelése. Saarikoski mester és
stábja alaposan megkeverte a sorokat a legutóbbi két meccshez képest, így több játékos is új társakkal találta magát a jégen. A mérkőzés eleje még visszafogott volt, aztán hirtelen sebességet váltottunk: Kestila kitette Shaw elé, aki gyönyörűen elhúzta a korongot, ám a találatot les miatt érvénytelenítették. Ez azonban csak meghozta az étvágyat, sorra
dolgoztuk ki a helyzeteket. A sokadik ígéretes próbálkozás után Rasmus Bengtsson lőtt a kék vonal környékéről, és a korong utat talált a hálóba – ez már teljesen szabályos volt, 1–0 ide! Nyomtuk tovább a másodikat, a ligaelső pedig kevesebb és kevésbé veszélyes lehetőségig jutott. Húsz perc után kijelenthettük: az első harmad a miénk volt, de a munka java
még hátra volt.

A második játékrészt Laskawy veszélyes betörése nyitotta, de az utolsó pillanatban megállították. A 22. percben Lauridsen akadályozta Bengtssont, mehettünk emberelőnybe, ami azonban gyorsan lecsorgott. A 27. percben aztán az első sor teljes összjátéka hozta meg a következő gólunkat: Kestilä tette fel a pontot az „i"-re, 2–0! Hat perccel később
a vendégek szépítettek: Bowlby betört a kapunk elé, és Nagy alatt becsúsztatta a pakkot. A találat után a Pustertal nagyobb sebességre kapcsolt, több veszélyes helyzetük is volt, ám Nagy Kristóf egymás után mutatta be a védéseket. Három perccel a harmad vége előtt Green csodásan ért bele egy érkező passzba, de kísérlete centikkel fölé szállt. Nem sokkal később Horváth Milán lövése is átcsorgott Rabanseren, ezt viszont újra visszafújták les miatt. Így 2–1-es vezetésünkkel vághattunk neki az utolsó húsz percnek.

A harmadik harmad álomszerűen indult: Tyler Coulter a kapu mögül tette be a korongot Green elé, aki láb között húzta be – 3–1! Bő öt perc múlva azonban a vendégek egy újabb kontrát már gólra váltottak, Rueschoff talált be, 3–2-re módosítva az állást. Az utolsó tíz percre igazi
adok-kapok alakult ki: hol mi támadtunk, hol ők. Nagy Kristóf ebben a periódusban is többször brillírozott, mi pedig igyekeztünk minél tovább a támadóharmadban tartani a játékot, bár ritkábban lőttünk kapura. Az utolsó két percre levette a kapusát a Pustertal, hatalmas nyomást
helyezett ránk, miközben az egész csarnok zengett a „hajrá, Fradi!" kiáltástól.

Végül lepörgött az óra, legyőztük a listavezetőt — óriási skalpot szereztünk!