Felpörögtek az események az elmúlt hetekben az ICEHL-ben induló férfi jégkorongcsapatunknál, a sok távozó bejelentése után most sorra érkeznek az új játékosok, köztük olyan jégkorongozókkal, akik korábban már játszottak a Ferencváros színeiben. A hetet ismét egy új igazolással kezdjük, méghozzá nem is akárkivel, ugyanis

jégkorong szakosztályunk mindenben megállapodott a többszörös válogatott, komoly ICEHL-es múlttal rendelkező Sofron Istvánnal.

Sofron István 1988. február 24-én született Csíkszeredában, jégkorongos pályafutását azonban Székesfehérváron kezdte. A felnőttek között, az OB I-ben a 2006/07-es szezonban mutatkozott be a Fehérvári Titánok csapatában, ahol rögtön már az első szezonjában 30 meccsen 24 pontot szerzett, amiből 17 gól volt. A következő szezontól, 2007/08-tól elsődlegesen már a fehérváriak EBEL-csapatában szerepelt, de az OB I-es csapatnak is a tagja volt. A szezon végén nem csak magyar bajnoki aranyat ünnepelhetett, de az év fiatal játékosának is megválasztották, valamint magára ölthette az U20-as és a felnőtt magyar válogatott mezét is.

A 2008/09-es szezonban még szerepelt a MOL Ligában és az EBEL-ben is, de a következő, 2009/10-es szezontól egészen 2013-ig már csak az osztrák ligában szereplő Fehérvár AV19 tagja volt, és egyre szebb eredményeket ért el. 2008/09-ben 53 meccsen 14 pontot szerzett, 2009/10-ben már ugyanennyi mérkőzésen 25 pontig jutott.

2010/11-ben már közel járt a pont/meccs átlagához, 50 meccsen 23+19, azaz 42 pontot gyűjtött az alapszakaszban, a következő szezonban pedig át is lépte ezt, hiszen ugyancsak 50 találkozón 52 ponttal zárt. Ezt követően kicsit szerényebben teljesített, 53 alapszakasz-meccsen 43 pontig jutott a 2012/13-as idényben.

Mindeközben oszlopos tagja lett a magyar felnőtt válogatottnak is, 2008/09-ben ott volt Budapesten és Rigában is az olimpiai selejtezőn, majd a 2009/10-es szezonban a divízió I-es világbajnokság „B” csoportjának a második helyén végzett.

2010/11-ben a divízió I „A” csoportjában szerepelt a magyar válogatottal, ahol 10 ponttal segítette a magyarokat az ezüstéremhez. A következő két szezonban is számított rá a válogatott szakmai stábja a világbajnokságokon, mindkettőről bronzéremmel tért haza, valamint a 2012/13-as olimpiai selejtező tornán is helyet kapott a keretben.

A Fehérvárnál töltött évei alatt összesen négy magyar bajnoki címet, egy-egy divízió I "B"-s és divízió I "A"-s ezüstérmet, és két divízió I "A"-s bronzérmet ünnepelhetett. De megválasztották a legjobb magyar támadónak, illetve megszerezte 2010/11-ben a világbajnokságon, 2011/12-ben pedig az EBEL-ben a legtöbb gólért járó elismerést.

Ezek után 2013 nyarán a német első osztályba, a Krefeld Pinguine csapatához igazolt, ahol három szezont töltött el, 2016 januárjában pedig visszatért az EBEL-be a Klagenfurt színeiben. Légiós éveiben is rendre tagja volt a magyar válogatottnak, 2014/15-ben, Krakkóban ismét másodikként zártak a divízió I/A-s világbajnokságon, ezzel pedig 2008 után ismét kiharcolták, hogy a top divízióban indulhassanak a magyarok. Egy évvel később, 2016 májusában pedig pályafutása során először léphetett pályára A csoportos világbajnokságon, Oroszországban.

2017 nyarán a tengeren túlra igazolt a Whichita Thunder-hez az ECHL-be. Mindössze egy félszezont játszott amerikában, az ott lejátszott 25 meccsen pedig négy gólt szerzett és nyolc gólpasszt osztott ki. Decemberben visszatért az EBEL-be, a Villach csapatához, és náluk fejezte be a szezont. Ebben a szezonban is több alkalommal magára ölthette a címeres mezt.

Ezt követően kicsit csendesebb időszaka következett. A Villach csapatától visszaigazolt Magyarországra a Fehérvárra, a 2018/19-es szezonban 37 alapszakasz meccsen lépett jégre, amiken összesen 21 pontot gyűjtött, a szezon végeztével azonban ismét csapatot váltott, a MAC Újbuda csapatának alkapitányaként kezdte a 2019/20-as szezont a szlovák ligában. Itt hozta korábbi formáját, és 54 meccsen 48 pontot szedett össze, emellett persze a 18/19-es divízió I/A-s vb-n, és a 19/20-as olimpiai selejtezőn is segítette a felnőtt válogatottat játékával.

A 2020/21-es idényre maradt a MAC-ban, igaz, akkor már az Erste Ligában indult a csapat MAC HKB Újbuda néven, Sofron pedig nem fogta vissza magát, az alapszakaszban 23 meccsen lépett jégre, amiken összesen 35 pontot gyűjtött, ezt pedig a rájátszás negyeddöntőjének öt meccsén – amit épp a Fradi ellen vívtak - három góllal egészítette ki.

A következő szezonban, 2021/22-ben szülővárosába, Csíkszeredába igazolt, és egészen a 2023/24-es szezon végéig maradt, akikkel nem csak az Erste Ligában, hanem a román bajnokságban is szerepelt. A 2021/22-es Erste Liga-szezonban 36 alapszakasz meccsen 49 pontot gyűjtött, majd a rájátszás során 15 mérkőzésen lépett jégre, és 6+14-gyel zárt. A döntőben éppen a Ferencvárost győzték le, így magasba emelhette az Erste Liga trófeáját. A román bajnokságban sem fukarkodott a gólokkal és a gólpasszokkal: 16 meccsen 14 gólt lőtt és 17 asszisztja volt, ezek pedig nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a csapata végül román bajnokként zárta a szezont. A klub szezon végén ismét jöhetett számára is a divízió I/A-s vb, amin második helyen végzett a magyar válogatott, ezzel pedig ismét kiharcolták az A csoportba való bejutást.

Második szeredai idényében egy pont híján hozta a pont/meccs átlagot az Erste Ligában, 32 találkozón 31 pontot szerzett, a román bajnokságban azonban a már oly sokat emlegetett átlag felett teljesített: 21 mérkőzésen 21+11 pontot gyűjtött. Májusban pedig jöhetett az újabb kihívás, az elit világbajnokság, aminek a hét meccsén négy gólt lőtt, egyet-egyet a dánoknak és az amerikaiaknak, és kettőt az utolsó meccsen az osztrákoknak.

2023 szeptemberében harmadik kék-fehér idényét kezdte meg, az Erste Liga alapszakaszában 21 meccsen lépett jégre, és 11+11 pontot szerzett, majd 12 rájátszás meccsen szerepelt, a Csíkszeredának azonban az elődöntő volt a végállomás a Ligában, hiszen a Fradi 4-2-es összesítéssel búcsúztatta a csíki csapatot. A román bajnokságban azonban tovább meneteltek, végül pedig egy ezüstérem került Sofron gyűjteményébe. Áprilisban pedig jöhetett a divízió I/A-s világbajnokság Bolzanóban, ahol a magyar válogatottal csoport elsőséget ünnepelhetett, és tagja volt annak a keretnek, amely ismét kiharcolta, hogy a magyarok az elitek között játszhassanak.

2024 nyarán aztán visszatért Magyarországra, az immár BJA HC nevű csapathoz (korábban MAC Újbuda), ahol hozta a tőle már megszokott formát: 27 alapszakasz meccsen 30 pontig jutott, majd kilenc rájátszás mérkőzésen még öt pontot szerzett. Ugyanebben a szezonban pedig az új lebonyolítású OB I-es rájátszás döntőjéig menetelt csapatával, ahol megszerezte pályafutása hatodik magyar bajnoki címét. És bár ott volt a magyar válogatottal az olimpiai selejtezőn, egy sérülés miatt úgy döntött a dániai, herningi világbajnokságot kihagyja, és a teljes felépülésre koncentrál.

Sok éven át a rivális csapat egy tagjaként találkozhattak Sofron Istvánnal a szurkolóink, a következő szezonban viszont már a Ferencvárost fogja erősíteni, méghozzá az ICEHL-ben.