Kőbán Rita (a boritóképen jobbról az első) 1965. április 10-én született Budapesten. 1977-ben a Ferencvárosi Torna Clubban kezdett kajakozni nővére példáját követve. Nevelőedzője Kluka József volt. Három évvel később, még serdülőversenyzőként bronzérmet nyert az Ifjúsági Barátság Versenyen, majd a magyar bajnokságon ezüstérmesként zárt K2-2000 méteren. Egy évvel később, az 1981-es Magyar Bajnokságon megszerezte első magyar bajnoki címét a Ferencváros versenyzőjeként, amikor Polgár Annával, Horváth Erikával és a BSE-s Wéber Lillával együtt aranyérmet nyertek K4 500 méteren. Még a szófiai Ifjúsági Európa-bajnokságon két bronzérmet szerzett 500 méteren párosban és négyesben, illetve győzött az Ifjúság Barátság Versenyen. 1992-ben a Csepelhez igazolt, ahol legnagyobb nemzetközi sikereit (két olimpiai bajnoki és öt világbajnoki cím) aratta.

- Isten éltesse születésnapja alkalmából! Munkával telik ez a nap is, vagy ilyenkor ez szabadnap?
- Nagyon szépen köszönöm! Nem, nem, ilyenkor ez ki van véve, sőt a hétvége is szabad.

- Ünnepli a születésnapját?
- A kereket igen, de a közteseket annyira nem. Persze jó, hogy vannak, de inkább a magam módján szoktam ünnepelni. Ez most azért kicsit jobban kilóg a sorból,  megünnepeljük, lesznek programok, kutyázás itthon és aztán ha jó idő lesz, akkor előveszem a motoromat is.

- Bár a pályafutása később Csepelen és Újpesten teljesedett ki, azért mégiscsak a Ferencvárosnál kezdett el kajakozni. Emlékszik még az első edzésekre, vízre szállásra?
- Igen, igen! Voltak tornatermi edzések, az első vízre szállásra is jól emlékszem a nagy Dunán, déli szél, nagy hullámok. Sokszor feleveztünk az Újpest-öbölbe, de nem borultam be. Az első perctől kezdve stabil voltam, nagyon hamar megültem a hajót és mentem a többiekkel. Akkor még ki lehetett érdemelni a hajót, meg a jobb lapátot, szóval teljesen más, de nagyon jó rendszer volt.

- Egyértelmű volt, hogy ezt a sportágat választja?
- Nem. Egyik nap még egy hatodik kerületi játszótéren játszottam, másnaptól kezdve pedig 24 évig kajakoztam. Szóltak, hogy menjek és mentem. Nem kajakozni akartam, valamit kipróbálni. Aztán persze, jó, menjünk és hoppácska, elsőre megültem a hajót, akkor itt már valami van. Először párosban mentem vízre valakivel, de simán ment minden. Jó helyre, jó időben kerültem 12 évesen.

- Azért egy felnőtt bajnoki címet és korosztályos sikereket még sikerült a Fradival szereznie.
- Nagyon jó volt a csapat, Kluka József „Dodó” bácsi volt az edzőnk. Nagyon sokat dolgoztunk és igen, elkezdtek jönni az eredmények, kezdetben ugye korosztályos szinten.

- Mit üzenne a fiatal kajakosoknak?
- Nem lehet mindenki olimpiai bajnok. De ne is ez legyen a cél, hanem hogy szeressenek sportolni, szeresse a testét, tudja irányítani és utána, majd ha felnőttek lesznek, akkor eldöntik, hogy mit csináljanak, de életük végéig sportoljanak. Bármit, csak sportoljanak. 18 éves korig kötelezővé tenném, mert nagyon jó a sport. Utána úgy is eldől, látja az ember, hogy mehet-e tovább, vagy nem.