2020. június 3.
Történelem
Bemutatjuk a kajak-kenu történelmét, valamint a sportág szakosztállyá válását az FTC-ben.

Minden magyar sportszerető ember tudja, ha kajak-kenuról, annak világversenyeiről beszélünk, akkor a versenyzőinket az esélyesek között kell emlegetni. Magyarán, a kajak-kenu igazi magyar sikersportág lett. Hogy alakult ez ki? Kik alapozták meg az FTC-ben ezt a sportágat, kik értek el színeinkben jelentős sikereket a nemzetközi és a magyar vizeken? Erről szól ez az összeállítás.

Bárhol a világon, ahol víz van, ott nagyon hamar építettek vízi járműveket, kicsiket, nagyokat egyaránt. A kajak és a kenu is korán megjelent, történelme több ezer évre tekint vissza. A legrégebbi kenuzásra utaló lelet korát i.e. 8700-ból datálják, ez egy kenulapát maradvány. Az i.e. 6000-es évekből már egy komplett kenu maradványait is megtalálták a mai Nigéria területén,  amelynek korát a legmodernebb szénizotóp vizsgálatokkal igazolták. Természetesen a régészeti kutatások is találtak kenut ábrázoló falfestményeket, melyek közül a legrégebbi az ősi Egyiptomból való.

Az újabbkori történelemben a kenut az amerikai őslakos indiánok is előszeretettel használták szállításra, vadászatra, sőt harci eseményekre is.

A kenu volt az elterjedtebb, a világon sok helyen építettek ilyen nyitott kis hajókat, melyet egy lapáttal hajtottak. Fák törzséből, fakéregből készítették, állatbőrökkel burkolták. Egy biztos, a világ bármely részén, bármely nép történelmében találunk egyik vagy másik formájában kenut, amelyeknek anyaga nyilván a környezet adta lehetőségeket kihasználva más és más, ám alapvonásaik azonosak. Magyarországon is nagyon régen elterjedt, úgy a Balatonon, mint a folyóinkon használtak kenukat, amiket bödönhajóknak neveztek, mivel gyártástechnológiájuk az volt, hogy egy fa törzséből vájták ki azokat.

A kajakok fiatalabbak, mint a kenuk, történelmük csupán mintegy 4000 évet számlál. Grönlandról az eszkimóktól ered, akik a kenuhoz hasonló vízi eszközüket úgy alakították át, hogy meggátolják a víz hajó belsejébe kerülését, ezért azt befedték, csak a beülési hely maradt szabadon. A másik nagy újítás az volt, hogy ők kezdtek el először kéttollú lapátot használni. A kajak szó is eszkimó eredetű, a „qayaq” szóból alakult ki. A kajakok építési anyaga eredetileg a halcsont, a tenger által hozott fahulladék, illetve állati bőr volt. Tömítőanyagként halzsírt és faggyút használtak. 

Sportcélokra először a XIX. század elején Európában, Angliában és a skandináv országokban kezdték el használni a kajakot. Az első modern sportkajak 1865-ben készült el a skót John MacGregor jóvoltából.

Magyarországon az első, magyar embertől származó, írásos emlék a kajakról gróf Széchenyi István leírása. Széchenyinek 1818-ban, törökországi útja során tűnt fel a török tengerészek által használt, „kajik” vízi jármű, ezt írta róla:  „A kajik szép, hosszú, elegáns, használata élvezetes az egyéb kiállhatatlan és unalmas vízi járművekkel szemben.” Vizsgálta a kajik súlyelosztását, amely használójától ügyességet kívánt meg. Feljegyezte, hány személyes kajikok vannak, elcsodálkozott, hogy a hajós kéttollú lapátot kezelt. Stabilitásuk is papírra kívánkozott „A kajikok igen csinosak, kemény, finom fából vannak készítve és olyan könnyűek, hogy minden percben felborulhatunk, ha csak egy kicsit is megmozdulunk bennük.” 

11 évvel Széchenyi leírását követően a Pesten megjelenő „Gemeinnützige Blaetter” 1829. december 6.-i számában mutatja be a „canoe”-t: az eszkimó kajakot. A fedetlen kajakot ebben az időben szandolinnak nevezték.

1823-as angliai útja során Széchenyi Wesselényi Miklós báró társaságában megtekinti az első Oxford-Cambridge evezős nyolcasok viadalát, és élménye nyomán 1824-ben evezős hajót rendel Angliából. A hajó 1826. május 6.-án érkezik meg. Ekkor írja Wesselényi Miklós barátjának: „…a hajó megjött, holnap bocsátkozik vízre”. 1834-ben a Fővám tér alatti Duna partszakaszon létrehozta a „Csónakdát”, majd 1841-ben a Csónakda helyén megalakította a Hajós Egyletet, amely a hazai vízisport élet fellendülésének kezdete. Igaz, ez akkoriban az evezés volt, ám az evezősversenyeknek egyre gyakrabban lettek szandolin betétszámai, mint például 1863.06.08-án, az első pesti Regattán, amelyet a Duna két partján több, mint harmincezer ember tekintett meg, valódi sportesemény volt. Egyre másra alakultak az országban a hajós, evezős, csónakos, azaz vízi egyletek, egyre színvonalasabb lett közöttük a versengés. Ezek összefogásával 1893-ban alakult meg a Magyar Evezős Egyletek Szövetsége. Ez a szövetség nagy lendületet kapott 1912-ben, amikor csatlakozott hozzá a Magyar Cserkészszövetség keretében működő vízicserkészet, a hazai szabadidős vízitúrázás meghonosítója. Később 1941-ben ebből a szövetségből vált kl és önállósodott a Magyar Kajak-kenu Szövetség.

A Nemzetközi Kenu Szövetség 1924.01.19-én Koppenhágában alakult, nevével ellentétben nem csak kenuval, hanem kajakokkal is foglalkozott. 1933-ban Prágában rendezték meg a sportág első hivatalos Európa-bajnokságát, amelyet egy év múlva Koppenhágában megismételtek. Ezeknek a versenyeknek akkora sikerük volt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1936-tól a kajak-kenut felvette az olimpiák műsorába. A magyarok az első olimpián még nem értek el semmilyen eredményt, ami után a Nemzeti Sport megkérdőjelezte, volt-e egyáltalán értelme a részvételüknek. A választ, mint ma már tudjuk, később az idő alaposan megadta!

A sportág első világbajnokságát 1938-ban a svédországi Waxholmban rendezték meg. Itt két magyar versenyző indult, akik közül Balatoni Kamill a 10 000 m-es kajakversenyben ezüstérmes lett. Balatoni sikere lendületet adott a hazai kajakos életnek, sorra alakultak kifejezetten kajakos szakosztályok, amelyek aztán 1941-ben kikényszerítették a már említett önálló magyar szövetség, az OMKSZ (Országos Magyar Kajak Szövetség) megalakulását.

A II. világháború a kajak-kenu sportban is nagy vérveszteséget okozott, az emberáldozatok mellett a csónakházak java is megsemmisült, mindent elölről kellett kezdeni. Ám a lelkesedés töretlen volt, hihetetlenül gyorsan sikerült az újjáépítés, az újrakezdés, jellemző, hogy minden más sportágat megelőzve a háború után elsőként rendeztek országos bajnokságot. 1948-ban a magyar szövetséget tagjai közé fogadta az 1946-ban újjáalakult Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF).

A magyar kajaksport már a negyvenes években a világ élvonalába, de még nem a tetejére került. Helsinkiben, az 1952-es olimpián a többi sportág által nyert 16 arany elhomályosította a kajakosok és kenusok első olimpiai érmeit: a Varga Ferenc, Gurovits József kajak kettes bronzérmét és a kenusok, Novák Gábor és Parti János ezüstérmeit. Ám 1954-ben, a franciaországi Maconban, a világbajnokságon nyert 6 arany-, 5 ezüst- és 5 bronzéremmel a magyar kajak-kenu sport visszavonhatatlanul belépett a magyar sikersportágak sorába. 

Első világbajnoki aranyunkat a kajakos iker-páros, Mészáros György és Mészáros István nyerték. És valahol itt jött a képbe az FTC. A fantasztikus sikerek épp elég muníciót jelentettek a sportág egyik jelentős alakjának, Granek Istvánnak ahhoz, hogy a Budapesti Kinizsi vezetőinél érveljen egy új szakosztály létrehozásáért, amely végül sikerült,  1955. február 6-án a Népsort már ezt írta:

„A Bp. Kinizsi a napokban alakította meg kajak- és kenuszakosztályát és ezzel az ország első élelmezési kajak- és kenuszakosztályát hívta életre. Az alakuló közgyűlésen egyhangúlag választották meg a szakosztály elnökévé Bencze Lászlót, szakosztályvezetővé pedig Kőháti Bélát. A kajakozok edzője Granek István lett. A kajakozok és kenusok a pesti Dunaparton (a Margitszigettel szemben) a Kinizsi-evezősök vízitelepén kaptak otthont.”

 

Az új szakosztálynak, mint a cikk is írta, az evezősök csónakházában szorítottak helyet. Az igazi fellendülés 1957-ben kezdődött, amikor valódi világklasszisok igazoltak a Fradiba. Ekkor lettek az FTC sportolói a sportág első világbajnoki aranyát megnyerő Mészáros fivérek, György és István. A Fradiban is gyorsan igazolták hírnevüket, hiszen már az első zöld-fehér színekben jegyzett országos bajnokságukon, 1957-ben két elsőséget jegyeztek, azaz alaposan benne voltak az FTC kajak-kenu első bajnoki sikereiben. Megnyerték a kajak 500 m párost és tagjai voltak a 4x500 m-es kajak váltónak, ahol a kvartettet Kulcsár János  és Péhl József tette teljessé. Fantasztikus sikerkorszakot alapoztak meg, hiszen ettől kezdve, tehát 1957-től, egészen 1992-ig nem múlt el olyan esztendő, hogy az FTC kajakosai és kenusai, sportolói és sportolónői legalább egy országos bajnoki címet ne nyertek volna.

A legnagyobb aranybányász, a kor első magyar kajakkirálya, Mészáros György volt, aki az FTC színeiben összesen 38 magyar bajnoki címet nyert, ám az összes címtermése ennél is több volt, hiszen a Fradiba igazolása előtt, a Törekvés sportolójaként is voltak aranyérmei. Kezdetben mindent együtt csinált Istvánnal, az ikertestvérével, így sportolni is együtt kezdtek. Tehetségükre hamar felfigyeltek, már a helsinki olimpia válogatóversenyeire is meghívták az akkor 19 éves fiatalokat. Ezeken a versenyeken György az első volt 1000 és 10000 m-en, de párosban is ők érték el a legjobb eredményeket. Mindezek ellenére a vezetők csak Györgyöt akarták kivinni és indítani 10000 m-en. Testvére nélkül azonban György nem volt hajlandó indulni, lemondta az olimpiai szereplést. Igazukat a következő években bőségesen bizonyították, elég csak arra az 1954-es világbajnoki címre gondolni. Az FTC színeiben együtt EB bronzig jutottak. 1958-ban mindketten okleveles mérnökök lettek, innentől kezdve István a tevékenysége fókuszát a civil életre helyezte, György új társsal ült hajóba, az FTC egyik ifjú reménységével, Szente Andrással.

Idehaza 1959-től kezdve nyolc éven keresztül legyőzhetetlen párost alkottak,  minden évben nyertek bajnoki címet. Ugyancsak 1959-ben megnyerték úgy az 1000, mint az 500 m páros Európa-bajnoki címét. 1960-ban, a római olimpia aranyérme csupán 4-5 cm-en múlott, nyolc századmásodperccel lettek ezüstérmesek. 1968-ig Mészáros György minden világversenyről éremmel, helyezéssel tért haza. 1972-ben, 39 évesen még mindig országos bajnoki címet nyert, ám ekkor már a visszavonulás mellett döntött, a továbbiakban vezetőként ténykedett az FTC kajak-kenu szakosztályában. Érdekes adalék, és Mészáros Györgynek nyilván nagy öröm volt, hogy leánya Erika végül megnyerte azt a címet, ami apjának csak majdnem sikerült, 1992-ben a női kajak négyes tagjaként olimpiai bajnok lett. 2015-ben, 82 éves korában halt meg.

Mészáros György sikerhalmozó párjaként már történt említés Szente Andrásról, aki ugyancsak korszakos egyénisége a magyar kajakozásnak. Ő alapító tagja volt a szakosztálynak, a páros eredményei mellett 500 m egyesben is sokáig a legjobb magyar kajakos volt. 1959-től 1967-ig összesen 24 magyar bajnoki címet szerzett a Fradi sportolójaként. 1969-ben az Egyesült Államokba távozott, akkori szóhasználattal disszidált, ott mérnökként dolgozott, 2012-ben ott hunyt el.

Nagy alakja volt a szakosztálynak a már ugyancsak említett Péhl József, aki versenyzőként 8 bajnoki címet szerzett, ám utána, amikor a szakosztályalapító  Granek István a válogatott élére került, a helyébe lépett, ő lett a kovácsa a további sikereknek. Érdekesség, hogy később a válogatott élén is követte mentorát, Granek Istvánt.

Eddig csupán a kajakosokról esett szó, ám voltak az FTC-nek kenusai is. Egészen pontosan lettek, hiszen a Mészáros fivérekhez hasonlóan őket is máshonnan igazolták. Például 1958-ban a Bp. Honvédból két akkor már elismert, olimpiai bronzérmes kenust, Farkas Imrét és Hunics Józsefet.

Ifjú titánokként kerültek a Fradiba, később mindkettejükkel elég mostohán bánt a sors, hiszen pályafutásuk teljében, fatalon kellett orvosi javallatra visszavonulniuk. Addig azonban értek el szép eredményeket. Hunics József (a képen jobbra) az 1959-es EB-n C2 1000 m-en lett Európa-bajnok Dömötör Gyulával párban. Farkas Imre pedig amellett, hogy kétszer megnyerte a magyar bajnokságot C2 500 m-en Törő András párjaként, nagy esélyesként utazott a római olimpiára. Az olimpián a C2 1000 méteren, annak rajtjánál példátlan eset történt, a hajót fogó olasz kiskatona késve engedte el a kenut, így tekintélyes hátránnyal startoltak. Végül 0,12 másodperccel szorultak, minő véletlen, egy olasz pár mögé a harmadik helyre. Egyöntetű vélemény, ha nincs a startmalőr, nyerhettek volna. Így gondolta ezt Farkas Imre is, aki az olimpia után bearanyoztatta a bronzérmét.

Visszatérve a kajakosokra, egy érdekesség, hogy 1961-ben a folyambajnokságon (akkoriban volt ilyen is) a kajak párosok versenyében négy fradista sportoló kapott aranyérmet. Párosoknál négy győztes, hogy lehet ez? Úgy, hogy a szoros versenyben nem tudták eldönteni az elsőséget, mindkét hajót bajnoknak nyilvánították. Az egyik, nem meglepetés, a Szente, Mészáros páros volt, a másik pedig a Péhl. Babella egység. Esélyesei voltak a számnak mind a négyen, hiszen egy évvel korábban a Péhl, Babella, kettővel pedig a Szente, Mészáros duó győzött, ekkor azonban mindegyikük. Négyük közül háromról már esett szó, a negyedik, Babella László is érdekes, most róla szólunk. Kezdjük ott, hogy váci születésű, Vác a mindene, a váci kajakosok élő legendája, mégis sokat köszönhet neki a Fradi. Nem, nem azt folyambajnokságokon elért aranyérmeit, bár az sem semmi, hanem…

A kép jobb oldalán Babella László, a balon pedig az az ember, akit ő fedezett fel, ő edzette és ő ajánlotta a Fradiba, aki lett az FTC máig egyetlen kajakos olimpiai bajnoka, Hesz Mihály.

Hesz Mihály 1964-ben nyerte első magyar bajnoki címét az FTC versenyzőjeként, természetesen a királykategóriában, kajak egyesben 1000 méteren.

Ugyanebben az évben, ugyanezen a távon második lett a tokiói olimpián. Négy év múlva Mexikóban, azonban már nem talált legyőzőre, olimpiai bajnok lett.  

Közben 1966-ban világbajnoki címet is nyert K1 10000 m-en, nem mellesleg ez volt az FTC kajakosainak első világbajnoki aranya. A másodikat is ő szerezte 1971-ben a 4x500 méteres váltó tagjaként. Az egy olimpiai és két világbajnoki címe mellé összelapátolt még összesen 15 magyar bajnoki címet, egyértelmű, hogy a hatvanas évek végének, hetvenes évek elejének világszinten is ő volt az egyik legnagyobb kajakosa. Utolsó bajnoki aranyát 1973-ban nyerte K1 10000 méteren, 1976-ban fejezte be aktív pályafutását. 1980 óta Németországban él, ahol fogorvosként dolgozott.

Térjünk vissza a kenusokhoz. Farkas Imre és Hunics József visszavonulása után szerencsére nem kellett sokat várni az újabb sikerekre, csupán három évet. 1963-ban a Gyűrű Endre, Soltész Árpád páros  nyerte meg a C2 500 m magyar bajnoki címét. Utána mindketten többszörözni is tudták, elsőségeik számát, hiszen 1965-ben Gyűrű Görgényi Sándorral párban nyerte meg az 500 és 1000 m párost. Soltész pedig 1965-ben és 66-ban egyéniben nyert 500 méteren, 1967-ben pedig Szili Imrével párban 500-on. Soltész Árpád a pályafutása befejeztével edző lett és több klasszis kenust is felkészített a Fradiban. Ezek egyike Povázsay Péter  aki 1974-ben Árva Gáborral párban lett 500 méteren magyar bajnok, ám ennél is fontosabb kettejük tekintetében, hogy 1995-ben C2 1000 méteren világbajnokok lettek. Így Povázsay Péter az első és eleddig egyetlen világbajnok kenusa a Fradinak. Érdekes adalék, hogy az MTK-ban sportoló Árva Gábor edzője Farkas Imre volt, akiről nem sokkal fentebb írtunk.

Kajak-kenu, azaz ebben az írásban egyszer kajak, aztán kenu, utána megint kajak és így tovább. Most megint a kajak következik, mégpedig azok, akikről eddig nem esett szó, holott ők is bajnoki aranyérmes egységek tagjai voltak. Csizmadia István 1964 és 1972 között hat bajnoki aranyérmet szerzett, mindegyiket csapatban, vagy négyes hajóban ülve, vagy a 4x500 m-es váltó tagjaként. A nagy éve egészen biztosan 1970 volt, amikor viszont egyéniben is nyerni tudott 500-on, lett így a Fradi hétszeres bajnoka. Endreffy Lóránd 1965-ben volt tagja a 4x500 méteres kajakváltónak. Koltai Károly 1966 és 1970 között hatszoros bajnok, ötször az 1000 méteres kajak négyes tagjaként, egyszer 4x500 méteres kajakváltóban. Nagy Vilmos  ugyancsak a kajak négyes tagjaként szerzett három bajnoki címet 1966 és 68 között. Madarassy Gyula nyolc bajnoki címmel rendelkezik, 1968 és 73 között szerezte, négyet négyesben, kettőt párosban, amikor 1970-ben vele ült össze Mészáros György, megnyerte mind az 500, mind pedig az 1000 métert. Kulcsár Zoltán és Sándor László 1969-ben volt a K4 1000 méteren, míg Pethő Péter 1973-ban volt a K4 10000 méteren győztes egység tagja.

A bajnoki „névsorolvasásban” két olyan sportolóhoz érkeztünk, akik a magyar bajnoki címeken felül világbajnokságon is győzni tudtak, így tagjai az FTC VB-győztes sportolói csapatának. Vargha Csongor 1971-ben, 1972-ben és 1974-ben a K4 1000 m, 1972-ben és 1973-ban a K4 10000 m magyar bajnoka, 1973-ban emellett mindkét távon tagja volt a világbajnoki címet szerzett kvartettnek, így Hesz Mihályhoz hasonlóan ő is kétszeres világbajnoka az FTC-nek. Nagy Tibor hosszútávú specialista volt, 1971-ben az elnyűhetetlen Mészáros Györggyel nyert K2 10000 m-en, 1972-ben és 73-ban  ő is tagja volt a K4 10000-es bajnok négyesnek, csakúgy, mint az 1973-ban világbajnok 10000-es négyesnek. 

A figyelmes olvasónak biztos feltűnt, hogy a kajak, kenu, kajak, kenu esemény- és eredmény sorrendben eddig kizárólag férfiakkal foglalkoztunk. Ennek magyarázata, hogy 1957-től 1974-ig kizárólag férfi sportolók nyertek bajnoki címet, holott a nők is lapátoltak az egyesületben. Mindez 1975-ben változott meg, igaz akkor nagyon drasztikusan, onnantól kezdve egészen 1990-ig ugyanezt csak a nők tették meg. Az első női bajnoki cím 1975-ben Rajnai Klára nevéhez fűződik, aki a női klasszikust az 500 m egyest nyerte meg. Ugyanezt a teljesítményt egészen 1979-ig minden évben hozta, zsinórban ötször lett a táv bajnoka. Közben 1976-ban és 1978-ban  Andrássy Katalinnal, 1977-ben a győri Horváth Erzsébettel, az 500 m párost is megnyerte, míg 1977-ben és 1978-ban a négyest is győzelemre vezette 500 méteren. Ezekben az években ő volt a magyar kajakkirálynő. A négyeseknek a már megnevezett Andrássy Katalinon kívül Révész Erika kétszer, Pápai Mária és Perényi Gabriella egyszer-egyszer volt tagja.

Rajnai Klára után 1979-től hat évig a hosszútávon brillíroztak a lányok, a K1 2000 métert mindig fradista hölgy nyerte. 1981-ben Polgár Anna , 1983-ban Tóth Mária, a többi négy évben Horváth Erika. 1984-ben Polgár Anna Makrai Ágnessel párban a párost is megnyerte 2000 méteren. Azért a rövid, 500 méteres távon sem maradt ebben a periódusban arany nélkül a Fradi, hiszen 1981-ben Polgár Anna, Horváth Erika és Kőbán Rita a BSE versenyzőjével, Wéber Lillával kiegészülve megnyerte a négyest. Igen, jól olvasható, Kőbán Rita a Fradi sportolója volt, itt nevelkedett, ám sajnos az első bajnoki címe után eligazolt, nagy nemzetközi sikereit már nem a színeinkben érte el.

Elérkeztünk 1985-ig, amikor egy újabb hölgy klasszis tűnt fel Fradi címeres mezben a kajakversenyeken. Gyulay Katalin  ekkor nyerte meg első bajnoki címeit, mindjárt kettőt is 500 méteren és az ekkorra 6000 méterre nőtt hosszútávon egyaránt. Ugyanezt a bravúrt megismételte mindkét távon az ezt követő két évben, sőt 1986-ban Polgár Annával egy hajóban a K2 500 métert is megnyerte. Bajnoki címeit az 1988-ban és 1990-ben megnyert egyes 6000 méterrel tette teljessé. Polgár Anna is folytatta győzelmi sorozatát, hiszen a már említetteken kívül Makrai Ágnessel további két címet nyert 1985-ben 500-on és 6000 méteren, amely utóbbi távon egy év múlva 1986-ban Tábori Klárával ült egy hajóba és nyert. 1989-ben a maratoni bajnokságot nyerte meg, ahol 42 km leevezése után nem volt nála jobb.

1990-től 1992-ig Soltész Árpád tanítványa kenus Zala György volt az aranyszállító, aki egyben sajnos az utolsó mohikánnak bizonyult a szebb napokat, nagy sikereket elért szakosztályban, hiszen az egyesület akkori vezetőinek döntése értelmében a szakosztály 1995 szeptember 1-jén megszűnt. Az indulásról is volt egy idézet, legyen a megszűnésről is, 1995. szeptember 7-én írta a Nemzeti Sport: „Szinte hihetetlen. Hosszú évek hatalmas belső vitái után megszületett a döntés, amely szeptember elsejével életbe is lépett: a legnépszerűbb magyar klub, a Ferencváros megszüntette kajak-kenu szakosztályát. Minden „kiiktatott” szakosztályért kár, de most különösen fáj a szívünk a két profi státusú „munkaerőért” (Zala György versenyző, Solymár László edző) és természetesen a rengeteg amatőrért. Akiknek nemcsak időtöltést jelentettek az FTC-ben „múlatott” percek, hanem tudták: tartoznak valahová. És most mindennek vége.”

Mindenesetre Zala György 1992-ben nyert aranyérmével lett teljes az a sorozat, amelyet az FTC kajak-kenu történelem kezdetén 1957-ben eredeztettünk, miszerint minden évben született a vízben Fradi bajnokság. Nem kevesebb, mint 104 bajnoki címről beszélhettünk. Hiába azonban a 104 magyar bajnoki cím, a világversenyeken elért dicsőségek, a szakosztályt a „vízbe fojtották”.

A tetszhalott állapot egészen 2011 elejéig tartott, amikor a szakosztályt feltámasztották. Ám valamit 15 hosszú év után újraindítani az gyakorlatilag ugyanaz, mint teljesen elölről kezdeni. Ekkor azonban sokkal nehezebb dolog volt világklasszis versenyzőket igazolni, mint azt sikerült 1957-ben. A fiatal gyerekek mellett az első nagy név a korábban kétszeres világbajnok Kucsera Gábor volt.

Ő 2011-ben régi párostársával Kammerer Zoltánnal meg is nyerte a K2 1000 m országos bajnokságát, megszerezvén a szakosztály jubileumi, századik bajnoki aranyérmét.. Úgy tűnt, folytatódhat a szép sorozat, ám kiderült az út sokkal rögösebb, avagy stílszerűbben, a víz sokkal jobban hullámzik. Négy esztendő múltán Bán Kristóf gyújtotta meg a remény sugarát, amikor Tótka Sándorral párban megnyerte a K2 sprintszámot, a 200 métert. Ám ebből sem lett folytatás, ő is eligazolt. 

Az idáig utolsó országos bajnoki címet 2018-ban Petró Ádám érte el, aki a férfi kajakosok 30 km-es egyéni versenyében győzött a maratoni bajnokságon.

Befejezésül egy kis összesítő statisztika.

66 év 107 bajnoki cím, 76 férfi, 31 női versenyben. Mindezeken 42 sportoló osztozott, 30 férfi és 12 nő.

 

 

Az összeállítást készítette

FTC Múzeum

A szerkesztés lezárva 2020.06.02-án.

 

Felhasznált irodalom és weblapok
Nagy Béla, Major János, Várszegi János: Zöld-fehérben (1974)

Novotny Béla: Kajakok és kenuk fából (2012)

http://tortenelem.kajakkenusport.hu/

http://jochapress.hu/dr-hencsei-pal-bearanyozott-bronzerem/

www.fradi.hu

Nemzeti Sport archív számok.

A szakosztály dicsőségtáblája

Olimpiai bajnokok
1968 Hesz Mihály férfi K1 1000 m


Világbajnokok
1966 Hesz Mihály férfi K1 10000 m
1971 Hesz Mihály férfi K 4x500 m váltó
1973 Vargha Csongor férfi K4 1000 m
1973 Vargha Csongor, Nagy Tibor férfi K4 10000 m
1975 Povázsai Péter férfi C2 1000 m


Európa-bajnokok
1959 Mészáros György, Szente András férfi K2 500 m
1959 Mészáros György, Szente András férfi K2 1000 m
1959 Hunics József férfi C2 1000 m


Országos bajnokok
1957 Mészáros György, Mészáros István férfi K2 500 m
1957 Kulcsár János, Mészáros György, Mészáros István, Péhl József férfi K 4x500 m váltó
1957 Kulcsár János, Péhl József férfi K2 folyambajnokság
1958 Mészáros György, Péhl József (Kovács, Nagy) férfi K4 1000 m
1958 Mészáros György (Kovács, Nagy, Hatlaczky) férfi K 4x500 m váltó
1958 Mészáros György, Mészáros István, Péhl József, Surányi Gyula férfi K4 folyambajnokság
1959 Mészáros György férfi K1 500 m
1959 Mészáros György, Szente András férfi K2 500 m
1959 Mészáros György, Szente András férfi K2 1000 m
1959 Péhl József (Veréb, Nagy, Sován) férfi K4 10000 m
1959 Mészáros György, Szente András (Hatlaczky, Petróczi) férfi K 4x500 m váltó
1959 Farkas Imre (Törő András) férfi C2 500 m
1959 Mészáros György, Szente András férfi K2 folyambajnokság
1960 Mészáros György, Szente András férfi K2 1000 m
1960 Mészáros György, Szente András férfi K2 500 m
1960 Farkas Imre (Törő András) férfi C2 500 m
1960 Péhl József, Babella László férfi K2 folyambajnokság
1960 Péhl József, Babella László, Kulcsár János, Árkos férfi K2 csapat folyambajnokság
1961 Mészáros György, Szente András férfi K2 500 m
1961 Mészáros György, Szente András férfi K2 folyambajnokság
1961 Péhl József, Babella László férfi K2 folyambajnokság
1962 Szente András férfi K1 500 m
1962 Mészáros György, Szente András férfi K2 500 m
1962 Mészáros György, Szente András férfi K2 folyambajnokság
1963 Mészáros György, Szente András férfi K2 1000 m
1963 Szente András férfi K1 500 m
1963 Mészáros György, Szente András férfi K2 500 m
1963 Soltész Árpád, Gyűrű Endre férfi C2 500 m
1964 Hesz Mihály férfi K1 1000 m
1964 Mészáros György (Szöllősi Imre) férfi K2 1000 m
1964 Mészáros György, Szente András (Szöllősi Imre, Kemecsei Imre) férfi K4 1000 m
1964 Szente András férfi K1 500 m
1964 Mészáros György, Szente András férfi K2 500 m
1964 Mészáros György, Szente András, Hesz Mihály, Csizmadia István férfi K 4x500 m váltó
1965 Hesz Mihály férfi K1 1000 m
1965 Mészáros György, Szente András férfi K2 1000 m
1965 Gyűrű Endre, Görgényi Sándor férfi C2 1000 m
1965 Mészáros György, Szente András férfi K2 500 m
1965 Mészáros György, Szente András, Hesz Mihály, Endreffy Lóránd férfi K 4x500 m váltó
1965 Soltész Árpád férfi C1 500 m
1965 Gyűrű Endre, Görgényi Sándor férfi C2 500 m
1966 Csizmadia István, Koltai Károly, Mészáros György, Nagy Vilmos férfi K4 1000 m
1966 Mészáros György, Szente András, Hesz Mihály, Csizmadia István férfi K 4x500 m váltó
1966 Mészáros György, Szente András férfi K2 500 m
1966 Soltész Árpád férfi C1 500 m
1967 Csizmadia István, Koltai Károly, Mészáros György, Nagy Vilmos férfi K4 1000 m
1967 Mészáros György, Szente András, Hesz Mihály, Koltai Károly férfi K 4x500 m váltó
1967 Soltész Árpád, Szili Imre férfi C2 500 m
1967 Hesz Mihály férfi K1 folyambajnokság
1968 Hesz Mihály férfi K1 1000 m
1968 Koltai Károly, Nagy Vilmos, Madarassy Gyula (Gilicze András) férfi K4 1000 m
1968 Hesz Mihály férfi K1 10000 m
1969 Hesz Mihály férfi K1 1000 m
1969 Hesz Mihály férfi K1 10000 m
1969 Koltai Károly, Mészáros György, Kulcsár Zoltán, Sándor László férfi K4 1000 m
1970 Madarassy Gyula, Mészáros György férfi K2 1000 m
1970 Madarassy Gyula, Mészáros György, Koltai Károly, Csizmadia István férfi K4 1000 m
1970 Csizmadia István férfi K1 500 m
1970 Madarassy Gyula, Mészáros György férfi K2 500 m
1970 Hesz Mihály férfi K1 10000 m
1971 Hesz Mihály férfi K1 1000 m
1971 Madarassy Gyula, Mészáros György, Vargha Csongor, Hesz Mihály férfi K4 1000 m
1971 Mészáros György, Nagy Tibor férfi K2 10000 m
1972 Madarassy Gyula, Mészáros György, Vargha Csongor, Csizmadia István férfi K4 1000 m
1972 Madarassy Gyula, Mészáros György, Vargha Csongor, Nagy Tibor férfi K4 10000 m
1973 Hesz Mihály férfi K1 10000 m
1973 Madarassy Gyula, Nagy Tibor, Vargha Csongor, Pethő Péter férfi K4 10000 m
1974 Vargha Csongor (Deme József, Giczi Csaba, Rátkai János) férfi K4 1000 m
1974 Povázsai Péte (Árva Gábor)r férfi C2 500 m
1975 Rajnai Klára női K1 500 m
1976 Rajnai Klára női K1 500 m
1976 Andrássy Katalin, Rajnai Klára női K2 500 m
1977 Rajnai Klára női K1 500 m
1977 Rajnai Klára (Horváth Erzsébet) női K2 500 m
1977 Rajnai Klára, Révész Erika, Pápai Mária, Andrássy Katalin női K4 500 m
1978 Rajnai Klára női K1 500 m
1978 Andrássy Katalin, Rajnai Klára női K2 500 m
1978 Rajnai Klára, Révész Erika, Perényi Gabriella, Andrássy Katalin női K4 500 m
1979 Rajnai Klára női K1 500 m
1979 Horváth Erika női K1 2000 m
1980 Horváth Erika női K1 2000 m
1981 Polgár Anna női K1 2000 m
1981 Polgár Anna, Horváth Erika, Kőbán Rita (Wéber Lilla) női K4 500 m
1982 Horváth Erika női K1 2000 m
1983 Tóth Mária női K1 2000 m
1984 Horváth Erika női K1 2000 m
1984 Polgár Anna, Makrai Ágnes női K2 2000 m
1985 Gyulay Katalin női K1 500 m
1985 Polgár Anna, Makrai Ágnes női K2 500 m
1985 Gyulay Katalin női K1 6000 m
1985 Polgár Anna, Makrai Ágnes női K2 6000 m
1986 Gyulay Katalin női K1 500 m
1986 Gyulay Katalin, Polgár Anna női K2 500 m
1986 Gyulay Katalin női K1 6000 m
1986 Polgár Anna, Tábori Klára női K2 6000 m
1987 Gyulay Katalin női K1 500 m
1987 Gyulay Katalin női K1 6000 m
1988 Gyulay Katalin női K1 6000 m
1989 Polgár Anna női K1 maraton 42 km
1990 Gyulay Katalin női K1 5000 m
1990 Zala György férfi C1 1000 m
1990 Zala György férfi C1 500 m
1991 Zala György férfi C1 1000 m
1992 Zala György férfi C1 1000 m
2011 Kucsera Gábor (Kammerer Zoltán) férfi K2 1000 m
2015 Bán Kristóf férfi K2 200 m
2018 Petró Ádám férfi K1 30 km

Dicsőséges a múlt, adott a nagy feladat a ma versenyzőinek. Reméljük, a szakosztály előbb-utóbb visszatér a sikerek bársonyos vizére. Hajrá Fradi!

close
Facebook Youtube Instagram TikTok Viber Linkedin
close
Fradi most
Fradi most