Amikor a különféle sportágak történelmével foglalkozunk, rendre visszamegyünk az időben, sokszor egészen az őskorig. Ez a kerékpározás történelmében nem lesz így, hiszen ez a sport egy technikai sport, az űzéséhez elengedhetetlen szükség van az ember által alkotott technikai eszközre. Azért így is elég mély a múltnak a kútja, hiszen kínai források szerint már kétezer évvel korábban használtak olyan szerkezeteket, amelyek a kerékpár ősére, a „futógépre” emlékeztettek. Hérodotosz is említést tett munkáiban olyan kétkerekű masinákról, amelyeket az arabok használtak a levelek szállítására. Ezt az állítást erősíti meg Plutarkhosz, aki szerint a korabeli küldöncök jártak hasonló járművekkel a hadműveletek idején. Később ezen ókori eszköznek még az emléke is eltűnt, újra fel kellett találni. A legendák szerint a reneszánsz polihisztort, Leonardo da Vincit is foglalkoztatta az emberi erővel mozgatott „hajtány” ötlete. Mindenesetre tény, hogy a különböző korok feltalálóit századokon át foglalkoztatta a gondolat, hogy miként lehetne az emberi izomerő segítségével közlekedési eszközt működtetni. Már a XVIII. században folytak ilyen irányú kísérletek, ám az első érdemlegesnek tekinthető megoldás a XIX. század elején, 1817-ben született Németországban, ahol Karl Drais báró alkotott egy „futógépet”, amely hasonlíthatott az ókori eszközre. A mai kerékpár fejlődését ettől az eszköztől eredeztethetjük.

Drais találmánya fából készült, két kereke volt, az első kereket fogantyú kormányozta, a két kerék közé pedig nyerget szerelt. A nyergen ült az ember, aki a lábával a földön hajtotta a szerkezetet. Ma kicsiny gyerekek ugyanezen az elven működő játékokkal tudnak eszeveszetten gyorsan közlekedni. Drais szerkezete után egy évvel egy londoni kocsikészítő, Denis Johnson is szabadalmaztatott egy hasonló eszközt, amely már nagyobb kerekeket, illetve részben fémből készült vázszerkezetet használt.

Valami hasonló jelenhetett meg Pesten is 1828 táján, miután gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós hazatértek angliai útjukról, ahonnan hoztak magukkal egy „futógépet”.

A következő mérföldkőre 1840-ig kellett várni, amikor Kirkpatrick Macmillan skót kovácsmester műhelyében elkészült a világ első, taposókkal felszerelt „futógépe”, azaz megjelent a pedál. A szerkezeten az első kereket rudak forgatták, mint a gőzmozdonyoknál.

A kerékpár tulajdonképpeni ősét, a kétkerekű velocipédet, a francia Ernest Michaux alkotta meg. A gépet „velocipéde”-nek nevezték el és szabadalmaztatták. Az új közlekedési járművet 1867-ben a párizsi világkiállításon mutatták be, ahol óriási sikert aratott.

A szabadalom aztán nagyon gyorsan elterjedt a világ minden táján, annak ellenére, hogy nem a legkényelmesebb közlekedési eszközről beszélhettünk, a két fakerék alaposan összerázta az utast. Később, a tömörgumi-abroncs, a golyóscsapágyak és a különféle vas- és acélalkatrészek feltalálásával, majd alkalmazásával a gép egyre inkább tökéletesedett. James Starley angol mérnök volt, aki rájött, hogy minél nagyobb egy kerék a hozzá tartozó fordulatszámmal, annál nagyobb sebességet lehet elérni. A veszélyes üzem ellenére, hisz a magasról azért elég nagyot lehetett esni, a velocipédet már sok tehetős polgár használta sportolásra, túrázásra.

A velocipéd fejlődése továbbra is megállíthatatlan volt. John Kemp Starley (a fentebb említett James Starley unokaöccse) 1883-ban elkészítette a világ első biztonsági kerékpárját. A nagyméretű első kerékkel szemben lánccal hajtott, 76 cm átmérőjű hátsó kereket alkalmazott, mindkét kereket lassítani képes fékekkel. Az áttétel tetszőlegesen állítható volt, nem függött a kerékmérettől.

Ugye, ez már hasonlít a ma kerékpárnak nevezett eszközhöz? Mi kellhetett még? Leginkább az, hogy a kerekek ne rázzák ki a kerékpáros lelkét. Ezt a sarkalatos problémát John Boyd Dunlop 1888-as találmánya, a pneumatikus, felfújható tömlő oldotta meg. Edouard Michelin ezt a tömlőt öltöztette „védőruhába”, kialakult az abroncs, létrejött a mai ismereteink szerinti kerékpár.

Az is jogos kérdés, hogy vajon honnan ered a kerékpár szavunk? Nos, ezt a szót egy világhírű magyar allround sportember, az első magyar úszó, első magyar sportlap-alapító, szerkesztő, író, repülőgép-konstruktőr, több sportág hazai meghonosítója, több sportklub alapítója, dísztagja és elnöke, a Balaton és a Boden-tó első átúszója, az Irodalmi Társulat titkára, Szekrényessy Kálmán alkotta, akiben az egyik első hazai kerékpározónkat is tisztelhetjük. 

Ebben az időben a kerékpár súlya 25 kg körül volt, a rajta elérhető sebesség ugyancsak kb. 25 km/óra volt. Elsődlegesen túrázáshoz használták, onnan fejlődött ki a kerékpársport, hiszen a kirándulások közben mindig akadtak olyanok, akik kedvet éreztek arra, hogy egymással versengjenek: ki is hajt gyorsabban? Ezekből a vetélkedésekből alakultak ki a kerékpárosversenyek. Ahogy egyre inkább általános közlekedési eszközzé vált a kerékpár, úgy fejlődött, erősödött a kerékpársport is. Az első jelentős versenyt 1888-ban óriási érdeklődés mellett Párizsban rendezték, de Angliában és az Egyesült Államokban is nagyon gyorsan hihetetlenül népszerűek lettek a kerékpárversenyek.

Széchenyi és Wesselényi után az első velocipédet Kosztovics László hozta be hazánkba. Már 1882-ben megalakult a Budapesti Kerékpár Egylet (BKE), amely egy évvel később már versenyt rendezett az ügetőpályán. A pesti köznyelv gyorsan reagált, a helyszínre is utalva a versenyt úgy jellemezték, hogy azt "drága zabot és lovászt nem igénylő, mégis menésre kész, fáradhatatlan vasparipákon" folytatták. A siker töretlen volt, két évvel később már kb. 5000 kerékpáros versenyzőt tartottak nyilván, 1895-ben pedig megalakult a Magyar Kerékpáros Szövetség. 1898-ban azonban beütött a krach. Az állam minden kerékpárt 10 korona adóval sújtott, ez elvette a kerékpárgyárak kedvét a sport üzleti célú patronálásától, a pályaversenyek visszafejlődtek. Akik az adó terhét vállalták, a kerékpározást túrázgatásként folytatták.

Az FTC vezetői már akkor orientálódtak a Magyar Kerékpáros Szövetség felé, amikor a klubnak még nem volt meg az önálló szakosztálya. 1902-ben a szövetség elnökének az FTC tagját, Kiss E. Jánost választották. Sőt, egy esztendő múltán, 1903-ban alelnöknek pedig Dr. Köncs Boldizsárt.

Újabb egy év telt el, amikor 1904-ben, Dr. Köncs Boldizsár vezetésével túracéllal megalakult az FTC önálló kerékpár-szakosztálya.

A hőskor első legendás versenyzője a képen is látható Szamek Ferenc volt, aki 1912-ben egymaga 10 első, 5 második és 6 harmadik helyezést ért el a különböző versenyeken, ezenkívül megnyerte a Budapest-bajnokságot és a Király-díjat.

A versenyzők a kerékpársport minden ágában kipróbálták magukat, egyaránt indultak országúti-, hegyi- és pályaversenyeken, akkoriban még messze nem volt szokásos a specializálódás. A mindenbe beletartozott a kerékpársport csapatjátéka, az ír és angol honban keletkezett kerékpárpóló is, 1906-ban meg is alapították az első magyar kerékpárlabda-csapatot. Kezdeményezésükre az MTK és a Törekvés is megszervezte a saját együttesét. Ez a hármas 1914-ig bajnokságokat is rendezett. Két alkalommal, 1911-ben és 1913-ban, az FTC nyerte ezt a bajnokságot.

Szamek Ferencen kívül a szakosztály ismert sportolója volt a bátyja, Szamek Károly, Merényi Lajos, majd 1912-től Pirity Jenő, akik eredményeikkel Magyarország második legjobb kerékpáros-egyesületévé emelték az FTC-t.

 

 

 

Az I. világháború, sok más hasonló sportághoz hasonlóan megakasztotta a kerékpársport fejlődését is, sőt az eszközigénye miatt azt különösen. Megakasztotta, de megállítani nem tudta. Az FTC-ben a 20-as évek közepétől újra érezhető volt a fellendülés. Elsősorban a kiváló pályaversenyzők jeleskedtek, újra az ország legjobbjai közé emelték a klubot.

Eigner Jenő a repülőversenyben 1925-ben megnyerte az FTC számára az első országos bajnoki címet, amely megadta a versenyzők számára az alaphangot, mert a soron következő másfél évtizedben rendre nyerték a magyar bajnokságokat.

1927-ben Eigner ismételte meg két évvel korábbi teljesítményét, tőle a stafétabotot Győrffy Imre vette át, aki a korszak legkiemelkedőbb pályaversenyzőjének számított. 1929, 1930, 1932 voltak azok az évek, amikor a repülőversenyben bajnok lett. Annak ellenére, hogy a kimondottan pályaversenyző volt, annak is a legnagyobb robbanékonyságot jelentő ágában, Győrffy megpróbálkozott az országúti kerékpározással is. Klasszisát 1933-ban egy bronzéremmel igazolta a 100 km-es országos bajnokságon.

1937-től felzárkózott Győrffy mellé egy másik szuperklasszis, Éles Ferenc, aki valóban megtestesítette az univerzális kerékpárost. 1937 és 1944 között nem kevesebb, mint 18 bajnoki címet szerzett az FTC-nek. Szerzett ő többet is, de 1937 előtt és 1942-ben más egyesület színeiben. Az univerzalitást igazolandó, érdemes megemlíteni, hogy bajnok volt pályán a repülőversenyben, 1000 és 4000 méteren, kétülésesben, országúton 100 km-en, de indult hegyi versenyeken is.

A kor többi élversenyzője óhatatlanul feltűnt Éles oldalán. Nótás Károllyal, a Postás versenyzőjével nemzetközi szinten is jelentős párost alkottak. Éles Ferencnek már voltak olyan pályatársai a szakosztályban, mint Morvai József és Holmár Imre, akik ugyancsak nem voltak eredmények híján. Ők együtt a csapatjellegű versenyszámokban, mint a 4000 m-es üldöző csapat vagy akár a kétüléses gépek versenye, is tudtak bajnoki címeket nyerni. Ennek is köszönhető, hogy a húszas évekbeli 3 bajnoki elsőség után a harmincas években már 16 jött össze, a fejlődés megkérdőjelezhetetlen volt. Ezekből az évekből is fennmaradt egy szakosztályi fotó.

Morvai József a II. világháború után is maradt a Fradiban és folytatta az éremtermést, az utolsó bajnokságait 1948-ban nyerte, a pályán pontversenyben és egyet terepen is. A háború után felnőtt egy újabb generáció, akik elsősorban a pályán kívül jeleskedtek. Barvik Ferenc 1945-ben a háztömb körüli bajnokságot nyerte meg, a terepen pedig Ermler Sándor (1949. mezei verseny) és Farkas András (1949. hegyi verseny és 1950. mezei verseny) lett országos bajnok. Ilyen egyéni eredmények mellett nem csoda, hogy 1947-től 1950-ig zsinórban az FTC kerekesei nyerték meg terepen a csapat országos bajnokságot.

Az eddig említett sportolók mindegyike 1950-re abbahagyta a versenyzést, így egy eredményekben jóval szerényebb korszak következett, amelyben elsősorban az utánpótlás nevelésére koncentráltak.

Hogy legyenek húzónevek is, 1957-től újra igazoltak idősebb versenyzőket, mint Schillerwein István, aki később edzőként is beírta nevét a szakosztály aranykönyvébe. Ő 1952-ben a helsinki olimpián azzal a Furmen Imrével indult tandemben, aki később ugyancsak a Fradiba igazolt. Képünk is az olimpián készült róluk (balról - a nyeregben - Schillerwein, jobbról Furmen)

Furmen Imre a kétüléses versenyben Bicskey Richárddal párban 1958-ban, hosszú idő után nyert újra bajnoki címet az FTC-nek.

Schillerwein István és Sipos Zoltán edzői munkája a hatvanas évek végére érett be igazán, felnőtt egy új bajnok generáció.

Az "első fecske" Hóbor Lajos volt, aki 1969-ben megnyerte a 4000 m-es egyéni üldözőverseny országos bajnokságát.

1970-től aztán megint nem volt megállás. 1970-ben és 71-ben Nagy Gábor váltotta Hóbort 4000 m-en a bajnoki trónuson, sőt 1971-ben az 1000 m-es állórajtos időfutamot is megnyerte.

 

Ugyanezt a számot 1972-ben Szűr István hozta a Fradinak.

 

A felsorolt eredmények után nem csoda, hogy a három említett sportoló 1970-től 1973-ig négyszer egymás után a 4000 m-es csapat üldözőverseny bajnoka is lett. 1970-ben Jäckel Gábor, a következő két évben Bodnár József volt a kvartett negyedik tagja. Utóbbi a későbbi évtizedekben arról is híres lett, hogy ő volt az FTC labdarúgócsapatának legendás gyúrója. Ezt le kellett írni, mert a közölt képből, ahol ő látható, ez sokak számára nem derülhet ki. 1973-ban a négyes összeállítása Szűr-Bodnár-Hóbor-Bürger volt.

Kimondható. a hetvenes évek eleje nagyon jó korszaka volt a Ferencváros kerékpárosainak. Ennek egyenes következménye volt, hogy a szakosztály szinte vonzotta a tehetséges fiatalokat. A KSI-ből (Központi Sportiskola) "kiöregedő" menők elsődleges célja colt a Fradiba igazolni, velük, egészen a hetvenes évek derekáig, tovább erősödött a szakosztály. A KSI-ben Petróczy Attila tanítványai nálunk is folytatták, igaz már felsőbb korosztályokban, a kiváló eredmények sorát. Zöld-fehérben is nyertek több magyar bajnoki címet és értek el, értékesebbnél értékesebb helyezéseket. Érdemes őket név szerint is megemlíteni: Bürger Ferenc, Gábor András, Jaczina Lajos, Matulai György, Teplán Gyula, Sarkadi Nagy Zsigmond, Szűcs Gábor, Morcz László, Albert József, Schóber Ferenc, Zaka István, Illés Bálint.

Bajnoki címek zsinórban, a hazai kerekes élet nagy egyéniségeivel. Érthető, hogy a szakosztályvezetés 1974-ben elhatározta, saját bázist létesít. Úttörő-, serdülő- és ifjúsági szinten is bevezettek egy sportiskola-szerű foglalkoztatást, amelyhez az FTC részben rendelkezésre bocsátotta a népligeti bázist. A gondoskodást meg is hálálták a sportolók. 1974-től kezdődően szinte számolatlanul hozták a bajnoki címeket és mindezt egyáltalán nemcsak a felnőtt korosztályokban, hanem alatta is, minden szinten. Ebben az évben volt olyan válogatott viadal, ahol a magyar nemzeti színeket tiszta Fradi-sor képviselte.

A hazai sikersorozat később is folytatódott annak ellenére, hogy a kerékpár sohasem volt igazán támogatott sportág Magyarországon. A nemzetközi színtéren egyre-másra jelentek meg a szuperkönnyű, ugyanakkor horrorisztikus árú versenygépek. Nagy eredményeket csak ezekkel lehetett elérni. Magyar versenyző csak elvétve juthatott hozzá ilyenekhez. Sokkal jellemzőbb volt, hogy ügyes kezű mesteremberek egyedi bringákat építettek a magyar menőknek. Akik, ha egy-egy ilyennel külföldön is megjelentek, annak a szakma a csodájára járt, hogy ilyennel is versenyeznek még emberek? Igen, a magyar kerékpársport és ezen belül a Fradi így próbálta meg a lépést tartani. Itthon persze könnyebb volt, hiszen az ellenfeleknek sem volt különb gépe, elsődlegesen a tehetség dominált. Abban pedig nem volt hiány.

A hetvenes évek végétől jellemző lett, hogy szinte minden hazai menő megfordult rövidebb-hosszabb ideig a Fradiban. Biztos ők is érezni akarták ennek az egyedülálló klubnak a szellemiségét, mit jelent Fradi-címeres trikóban győzni, bajnokságot nyerni. Ebben a sorban feltétlenül meg kell említeni Pap Lászlót, Szűcs Gábort, Pintér Bélát, Káplán Gyulát, Zaka Istvánt vagy éppen Somogyi Miklóst. Egy versenyszámot külön is ki kell emelni a 70-es évekből, ez pedig a pályaversenyek sorában a 4000 méteres üldöző csapatverseny. A kiemelés oka az, hogy ezt a számot kivétel nélkül minden évben az FTC kerekesei nyerték, egy tízes győzelmi széria pedig minden sportágban megsüvegelendő teljesítmény.

Ám az elkövetkezendő évek mégsem az ő győzelmeikről szóltak, hanem egy olyan sportolóéról, aki az FTC történetének rekordbajnoka lett, hiszen 25 éves fradista aktív pályafutása során (ami már önmagában párját ritkítja) 109 bajnoki aranyérmet nyert. Ő nem más, mint Pais Péter.

Pais Péter 1962-ben született, 1973-ban a KSI-ben kezdett kerékpározni, nevelőedzője Baranyecz András, aki az 1960-as években versenyzett, kilencszeres magyar bajnok, csúcstartó, egykori válogatott és olimpikon volt. Pais Péter az első bajnoki címeit az úttörő- és serdülő korosztályokban még itt szerezte 1976-ban. 1980-ban igazolt a Fradiba, hova máshova, azóta is kedvenc színösszeállítása a zöld-fehér. Mestereiről így vallott:

„1980 őszén az FTC-be igazoltam a Schillerwein Ist­ván-Ta­kács Gyu­la ve­zet­te csa­pat­hoz. Fantasz­ti­kus hat év kö­vet­ke­zett. Ki­ala­kult egy „ke­mény mag”, akik vál­lal­ták a Gyu­la ál­tal dik­tált rit­must és stí­lust. Ezek­ben az évek­ben ala­poz­tam meg a mai na­pig tar­tó tu­da­tos­sá­go­mat, tű­rő­ké­pes­sé­ge­met és edzés­be ve­tett hi­te­met. Ren­ge­te­get edzet­tünk, ver­se­nyez­tünk, utaz­tunk és jöt­tek is az ered­mé­nyek. Pá­lyán, or­szág­úton ver­se­nyez­tünk té­len-nyá­ron. 1987-ben Il­lés Bá­lint lett az edzőnk, és 2000 vé­gé­ig, az olim­pi­á­ig, dol­goz­tunk együtt. Ha­zai Gyu­ri­val és He­gyes Ja­ni­val se­gí­tet­tük Sza­bol­csi Szil­via fel­ké­szü­lé­sét a sydney-i olim­pi­á­ra. Elég jól si­ke­rült a kö­zös mun­ka, mert Szil­vi ötö­dik lett sprin­ten. 2000-től sa­ját fe­jem után edzem: úgy ér­zem en­­nyi év után nem le­het min­den edzé­sen a tíz-húsz év­vel fi­a­ta­labb ver­seny­zők edzés­prog­ram­ját tel­je­sí­te­nem. Az edzői név­sort ki­egé­szí­te­ném Petróczy At­ti­lá­val, aki a KSI ve­ze­tő­je volt és az or­szág­úti edzé­se­ket ve­zet­te ifi ko­rom­ban. Ve­le ta­lán húsz éve nem ta­lál­koz­tam, most ja­nu­ár­ban azon­ban ösz­­sze­fu­tot­tunk, meg­örül­tünk egy­más­nak. Min­den edzőm­mel jó volt a kap­cso­la­tom és so­kat kö­szön­he­tek ne­kik.”

Aztán felnőttként is elkezdte nyerni a bajnoki címeket, évről évre, a szám egyre csak szaporodott. A jubileumi századikat, amely nemcsak a Fradiban, de a magyar sportban is egyedülálló volt, 2001-ben nyerte, méghozzá a repülőversenyben.

Ekkor beszélt az edzésmódszerek változásáról, a szakosodásról:

„Az eltelt húsz év alatt szakosodtak az emberek. Ma már egy sprinter nem indul ezer méteren, mint az elmúlt évtizedekben. Régen a Fradiban Schillerwein István elképzelései szerint úgy készültünk, hogy sok számban tudtunk menni. Meg is látszik a bajnoki győzelmeink számán.”

Pedig soha nem kényeztették el őt, amikor a pénzről volt szó. Mondta is, elégedett lenne, ha a száz bajnoki győzelméért összesen annyi pénzt kapott volna, mint egy hazai futballista egy bajnoki aranyáért. Még a századik győzelme előtt is az édesapja vette meg a vitaminokat. Még akkor is ugyanaz volt a bringája, amelynek a vázát húsz évvel azelőtt az Építők aranykezű szerelője, Gürtler mester készítette. A pehelykönnyű, szélcsatornákban tervezett csodabringák korában Pais gépének a nemzetközi versenyeken majd annyi nézője volt, mint a legújabbaknak… Az ifjú külföldi menők úgy nézték, mintha sportmúzeumban lennének. 1986-ban kapott ugyan egy korszerű kerékpárt, de egy év elteltével az olasz támogató továbbállt, és visszavette a bringát. Az az esztendő volt Pais legsikeresebb éve. Colorado Springsben a világbajnokságon Pintér Bélával egy gépen negyedikek lett a kétülésesben. Nagyszerű eredményei közé tartozik még az 1984-es moszkvai ellenolimpián elért ötödik helye 1000 méteren, majd egy évre rá az olaszországi világbajnokságon kilencedik lett az üldöző csapatunk tagjaként. Európa szinte valamennyi pályáján versenyzett a 171 méteres berlini fedett fapályától kezdve a brnói világbajnoki nyitott cement-pályáig. Telente sok páros versenyen állt rajthoz Somogyi Miklóssal. Világbajnokokkal csatáztak, és néhány hajrát be is söpörtek előttük. Rengeteg hat­na­pos pá­ros ver­se­nyen vet­t részt. 1981 és 83 kö­zött Pász­tor Zo­ltánnal, 1983 és 92 kö­zött So­mo­gyi Mi­klóssal, 1993-tól Fá­bi­án Imrével és Havarik Ta­mással, majd jött Bebtó Zoltán, Val­ter Tibor és Árvai Attila. Hat-hét ge­ne­rá­ció nagy­ja­i­val me­nt pár­ban.

Bajnoki címei mellett van még egy világszám, ami a nevéhez fűződik. 1981-ben nyer­t elő­ször sprint-baj­nok­sá­got, amit utána ötször megvédett, 1987-ben "csak" második lett, ezután azonban 15 éven keresztül zsinórban bajnok volt. 2003-ban attól a Barkóczi Pé­tertől kapott ki, aki első bajnoki címe idején még meg sem szü­le­tett. Ez a teljesítmény valószínű örökre rekord marad, hiszen ma a nyomába sem érnek, nem csak itthon, a nagyvilágban sem. Be­utaz­ta a vi­lá­got, 1981-től 2002-ig vol­t fel­nőtt vá­lo­ga­tott. Ti­zen­egy vi­lág­baj­nok­sá­gon és ti­zen­nyolc vi­lág­ku­pán vet­t részt. Ha ebben a sportágban is számolnák a vá­lo­ga­tott­sá­got, az biztosan lenne öt­száz!

Miért nem sikerült a külföldi áttörés? Erről ezt mondta:

„Kül­föld­ön min­den­ki csi­nál­ja a ma­ga dol­gát. A ver­seny­ző csak az edzés­sel és a ver­seny­zés­sel fog­lal­ko­zik, nem kell a meg­él­he­tés­sel törődnie, mert „ren­des” fi­ze­tést kap. So­kak­nak ez fur­csá­nak tűn­het, de tu­do­má­sul kell ven­ni, hogy ezt a spor­tot nem le­het ama­tőr kö­rül­mé­nyek kö­zött pro­fi szin­ten űz­ni. Pél­da er­re Bod­ro­gi La­ci, aki itt­hon so­ha nem ért vol­na el ilyen ered­mé­nye­ket. Kell még egy jó edző, or­vos, masszőr, ver­seny­ző­társ-edző­társ, edző­tá­bor (té­len me­leg égö­vi), fe­dett pá­lya, pénz, pénz és sok pénz!”

Nem kevesebb, mint 25 esztendőt kerekezett a Fradiban, amely örök sze­re­lme maradt. Az FTC elnöksége a klub 110-ik születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen Aranydiplomával tüntette ki az örökös bajnokot.

A Pais Péter által említett „kemény mag” mindenesetre nagyipari szinten kezdte el termelni a hazai sikereket. Ennek illusztrálására íme egy számsor: 62, 70, 128. Vajon, mit jelent? Az FTC kerékpáros szakosztályának a fejlődését mutatják a számok az évtizedenként megnyert bajnoki címeket illetően. A hetvenes években 62, a nyolcvanas években 70, a kilencvenes években pedig 128 felnőtt magyar bajnoki címet kerekeztek össze. Bődületesen nagy szám ez a 128, éves átlagban gyakorlatilag 13 elsőséget jelent. A kilencvenes években eljutott oda a szakosztály, hogy gyakorlatilag egymaga jelentette a magyar kerékpáros sportot. Ide juttatta a Schillerwein István által elkezdett, Takács Gyula, majd Hóbor Lajos és Illés Bálint által folytatott szisztematikus munka. Persze, kellettek hozzá a nagy egyéniségek, mint Pais Péter, vagy éppen Árvai Attila, Hegyes János, Somogyi Miklós, Eisenkrammer Károly, a hölgyek közül Seregély Márta, Szalay Emese, Király Erika, akik mind-mind méltó társai voltak Pais Péternek. A nyerőszéria legfőbb terepe a Millennáris betonteknője, azaz a pálya volt. Volt olyan év, hogy az összes férfi bajnokság a ferencvárosi kerekesekhez került. Édes volt az élet, amit átvitt értelemben a nevében is hordott a szakosztály, mert ebben az időben a Stollwerck-FTC nevet viselték, csokoládégyártó főszponzoruk után. A pálya volt a legfőbb terep, ám az országúton sem lehet azt mondani, hogy sokkal kevesebb babér termett volna. Nyertek a versenyzők időfutam- és kritériumversenyt, nyertek hosszútávon, egyéniben és csapatban, nyertek síkon és nyertek hegyen, sőt Seregély Márta révén a terepversenyeken is. Seregély Márta valódi univerzális versenyző volt, van bajnoki címe a pályán, országúti időfutam versenyen, van egyéniben, van párosban, van csapatban, van mountain bike-ban és van down-hill szakágban is.

Nagy aranyhalmozó volt Árvai Attila (hosszú FTC-ben töltött pályafutása alatt 38 bajnoki cím), akit a hegyek királyaként is emlegettek, köszönhetően annak, hogy gazdag pályafutása alatt nyolc hegyi bajnoki címet nyert. Univerzalitását mutatja, hogy emellett ugyancsak több bajnoki címe van a pályán sprint-csapatban és a kerékpársport szinte minden ágában.

Hegyes János volt a villámember, aki bajnoki címei (a Fradiban töltött évei alatt 28) javát a pályán a legrövidebb számokban, 200 és 1000 m-es állórajtos időfutam, sprint csapat nyerte, szinte azt lehet mondani, ha nem Pais Péter nyert, akkor ő, szikrázóan nagy csatákat vívtak ők ketten, hogy aztán csapatban már együtt harcoljanak a klub sikereiért.

A már említetteken kívül illendő felsorolni a többieket is, akik ebben a szédületes korban a Ferencvárosi Torna Club versenyzői voltak és győzelmeikkel mind-mind hozzájárultak a szakosztály fantasztikus sikereihez. Fábián Imre, Valter Tibor, Havarik Tamás, Molnár Tamás, Bodrogi László (ugyanarról a Bodrogi Lászlóról beszélünk, aki a profik között is nagy karriert futott be), Szabó András, Schmeisel Szabolcs, Víg Aurél, Németh Szabolcs és Arany Gábor, a hölgyek közül pedig Szalay Emese, Deli Anna, Schirilla Anett, Szabó Hajnalka, Csuha Szilvia és Filutásné Halasi Katalin.

A női szakágnál érdemes megállni még egy pillanatra, 1980-ban kezdték a munkát, amit olyan sikerrel végeztek, hogy a hazai sikerek mellett nyolc alkalommal elindulhattak a híres Giro d'Italia és egy alkalommal a még híresebb Tour de France versenyen, amelyeket mindannyiszor sikerrel teljesítettek.

A kerékpárosok XX. század végén vett óriási lendülete az új évszázadban 2005-ig tartott ki, addig a korábban megszokott számban és ütemben nyerték bajnoki címeiket. 2004-ben, miután Pais Péter miután megnyerte a 109. magyar bajnoki címét, bejelentette a visszavonulását, a korábban ugyancsak nagy számú címeket nyert fiatalabb versenyzők, mint Árvai Attila vagy Hegyes János és a többiek pedig eligazoltak a klubtól. Ez az a kor, amikor az egyesület amúgy is katasztrofális anyagi helyzetbe került, ami különösen érzékenyen érintette az olyan eszközigényes szakosztályt, mint a kerékpárosoké, ahol tekintélyessé vált az anyagi ellehetetlenülés. Ennek egyik első jele volt, hogy 2005-ben átmenetileg megszűnt a korábban oly sikeres női szakág, majd a férfiak is “lassulni” kezdtek. A sportolók életébe pillanatnyi fellendülést 2008-ban a Merida-FTC néven újjászerveződő szakosztály hozott, amely ért is el eredményeket. Bő egy évvel később azonban a Merida kivált, új egyesületet hozott létre, ahová a versenyzőket is vitte magával.

Hogy a felemásságot számokkal is érzékeltessük, a 2000-2005 közötti időszakban az FTC versenyzői 74 magyar bajnoki címet szereztek, ami időarányosan hasonló, mint a korábbi csúcsot hozó évtizedben. Ebből a 74 címből Pais Péter 19, Árvai Attila 14, Víg Aurél és Berkesi András 11, Danis Renáta és Valter Tibor 9, Hegyes János 8, Garamszegi László 7, Filutásné Halasi Katalin és Bebtó Zoltán 6 bajnoki aranyérmet tudhat magáénak.

A Merida utáni korszakban a szakosztály, mint annyiszor korábban, az utánpótlás felé fordult. 2010-11-ben gyakorlatilag két ifjú versenyző (Bozó Lajos és Bernárd Bendegúz) továbbra is képviseltette magát a versenyeken. A 2010-es pályabajnokságok alapján készített szakosztályi rangsorban ők ketten a 10. helyre sorolták az FTC-t (érdekesség, hogy ugyanitt a Merida a 13. lett). Ugyanekkor kezdte bontogatni a szárnyait az ifjú Szalontay Sándor, aki a pályán a sprintversenyeken jeleskedett és döntött rekordokat, 2013-ban és 2014-ben is az év pályakerékpározójának jelölték. Az ő fradista címtermése 2013-ban és 14-ben 8 bajnoki aranyérem volt. Szalontay eligazolása után a szakosztály megint eredmények nélkül maradt egy ideig, majd 2018-ban jöttek „kisegíteni” a hölgyek, Hajnal Adrienn és Matuz Etelka. Előbbi a pályán megnyerte a 3000 méteres egyéni üldözőversenyt, majd országúton az időfutam bajnokságot, utóbbi pedig ugyancsak a pályán a pontversenyt. Matuz Etelka versenyzői mivolta mellett a szakosztályban edzősködik is, az irányítása mellett több tehetség bontogatja a szárnyait.

2014 óta a parakerékpár szakág is működik a Fradiban. A legeredményesebb paraversenyző kétségkívül Ocelka Róbert, aki 2016-2021 között minden évben megnyerte tandemben a magyar bajnoki címet. Rajta kívül Lengyel Zsófia nyert két, Bók László pedig egy parabajnokságot.

1904 óta eltelt 118 esztendő, amely alatt a kerékpárosok gyakran elkényeztették a Ferencvárosi Torna Club sikerekhez szokott szurkolóit, értek el jobbnál jobb eredményeket, amelyekről ebben az összeállításban is megemlékeztünk és amelyek közül a felnőtt magyar bajnoki címeket alább külön is felsoroljuk. Reméljük, a szakosztály újra benépesedhet ifjú tehetségekkel, akik eredményeikkel tovább gazdagíthatják az elődök által létrehozott dicső sikereket. Amit eddig regisztrálni tudtunk az nem kevés, 402+9 magyar bajnoki cím, ahol a +9 a parakerékpáros bajnokságokat jelenti. A bajnokságok részletesen a következők:

Országos bajnokok

1911
Szamek Károly, Merényi Lajos, Szamek Ferenc
férfi kerékpárpóló

1913
Szamek Károly, Merényi Lajos, Cserta Nándor
férfi kerékpárpóló

1925
Eigner Jenő
férfi pálya repülőverseny

1927
Eigner Jenő
férfi pálya repülőverseny

1929
Győrffy Imre
férfi pálya repülőverseny

1930
Győrffy Imre
férfi pálya repülőverseny

1932
Győrffy Imre
férfi pálya repülőverseny

1932
Győrffy Imre, Eigner Jenő
férfi pálya kétüléses

1933
Győrffy Imre, Koszmály János
férfi pálya kétüléses

1937
Éles Ferenc
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1937
Éles Ferenc
férfi országút 100 km

1937
Éles Ferenc, Holmár Imre, Morvai József, Brezina
férfi pálya 3000 m üldöző csapat

1938
Morvai József
férfi pálya repülőverseny

1938
Éles Ferenc
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1938
Éles Ferenc, Morvai József
férfi pálya kétüléses

1938
Éles Ferenc, Holmár Imre, Morvai József
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1939
Éles Ferenc
férfi pálya repülőverseny

1939
Éles Ferenc
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1939
Éles Ferenc
férfi országút 100 km

1939
Morvai József (Ladányi Gedeon)
férfi pálya kétüléses

1939
Éles Ferenc (Nótás Károly)
férfi pálya párosverseny

1940
Éles Ferenc (Nótás Károly)
férfi pálya kétüléses

1940
Éles Ferenc (Nótás Károly)
férfi pálya párosverseny

1940
Éles Ferenc
férfi országút 100 km

1941
Éles Ferenc
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1941
Éles Ferenc
férfi országút 100 km

1942
Morvai József (Éles Ferenc)
férfi pálya kétüléses

1943
Morvai József
férfi pálya repülőverseny

1943
Morvai József
férfi pálya pontverseny

1943
Éles Ferenc
férfi országút 100 km

1943
Éles Ferenc, Kucsera Pál, Morvai József, Vida Tibor
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1944
Éles Ferenc (Nótás Károly)
férfi pálya párosverseny

1945
Barvik Ferenc
férfi országút háztömbkörüli verseny

1947
Kovács Emil, Kucsera Pál, Kucsera József, Morvai József, Patonai Károly, Skultéti György, Kudász, Pintér Béla
férfi országút mezei csapatverseny

1948
Morvai József
férfi pálya pontverseny

1948
Kovács Emil, Kucsera Pál, Kucsera József, Barvik Ferenc, Fehérvári Márton, Ermler Sándor, Farkas András, Csabai, Kertész Géza, Pintér Béla, Tóth, Bán, Boros, Nagy,
férfi országút mezei csapatverseny

1949
Ermler Sándor
férfi országút mezei bajnokság

1949
Farkas András
férfi országút hegyi bajnokság

1949
Ermler Sándor, Farkas András, Fehérvári Márton, Nagy, Csabai, Pintér Béla, Hoschek Miklós, Szívós Károly, Tóth, Tóbiás Tibor
férfi országút mezei csapatverseny

1950
Farkas András
férfi országút mezei bajnokság

1950
Ermler Sándor, Farkas András, Szívós Károly, Fehérvári Márton, Cserepányi Dénes
férfi országút mezei csapatverseny

1958
Furmen Imre (Bicskey Richárd)
férfi pálya kétüléses

1960
Furmen Imre (Bicskey Richárd)
férfi pálya kétüléses

1969
Hóbor Lajos
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1970
Nagy Gábor
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1970
Hóbor Lajos, Nagy Gábor, Szűr István, Jäckel Gábor
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1971
Nagy Gábor, Bodnár József
férfi országút páros bajnokság

1971
Nagy Gábor
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1971
Nagy Gábor
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1971
Hóbor Lajos, Nagy Gábor, Szűr István, Bodnár József
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1972
Szűr István
férfi pálya repülőverseny

1972
Szűr István
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1972
Szűr István (Habony Ferenc)
férfi pálya kétüléses

1972
Hóbor Lajos, Nagy Gábor, Szűr István, Bodnár József
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1973
Nagy Gábor
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1973
Hóbor Lajos, Bodnár József
férfi pálya párosverseny

1973
Szűr István
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1973
Szűr István, Hóbor Lajos
férfi pálya kétüléses

1973
Hóbor Lajos, Bürger Ferenc, Szűr István, Bodnár József
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1973
Bodnár József
férfi pálya pontverseny

1974
Szűr István
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1974
Hóbor Lajos, Bürger Ferenc, Szűr István, Sarkadi Zsigmond
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1974
Szűr István
férfi pálya repülőverseny

1974
Szűr István (Brün György)
férfi pálya kétüléses

1974
Sarkadi Zsigmond (Szűcs Gábor)
férfi pálya párosverseny

1974
Szűr István, Bürger Ferenc
férfi országút párosverseny

1974
Sarkadi Zsigmond
férfi országút hosszútávú bajnokság

1974
Bürger Ferenc
férfi országút hegyi bajnokság

1975
Szűr István
férfi országút rövidtávú bajnokság

1975
Sarkadi Zsigmond, Bodnár József
férfi pálya párosverseny

1975
Szűr István
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1975
Szűr István
férfi pálya repülőverseny

1975
Sarkadi Zsigmond (Pusztaszeri István)
férfi pálya kétüléses

1975
Hóbor Lajos, Sarkadi Zsigmond, Szűr István, Bodnár József
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1975
Szűr István
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1975
Bürger Ferenc
férfi országút hegyi bajnokság

1976
Szűr István, Morcz László
férfi pálya kétüléses

1976
Hóbor Lajos, Sarkadi Zsigmond, Bürger Ferenc
férfi országút hármas csapatbajnokság

1976
Szűr István
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1976
Hóbor Lajos, Sarkadi Zsigmond, Bürger Ferenc, Morcz László
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1977
Bürger Ferenc
férfi országút hegyi bajnokság

1977
Gábor András, Bürger Ferenc
férfi pálya párosverseny

1977
Szűcs Gábor
férfi pálya pontverseny

1977
Szűr István, Szűcs Gábor
férfi pálya kétüléses

1977
Szűr István
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1977
Szűcs Gábor, Sarkadi Zsigmond, Bürger Ferenc, Szűr István
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1977
Szűcs Gábor
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1977
Gábor András, Sarkadi Zsigmond, Bürger Ferenc
férfi országút hármas csapatbajnokság

1978
Szűr István (Zaka István)
férfi pálya kétüléses

1978
Szűcs Gábor
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1978
Szűcs Gábor, Sarkadi Zsigmond, Bürger Ferenc, Szűr István
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1978
Gábor András, Káplán Gyula
férfi pálya párosverseny

1978
Gábor András
férfi pálya pontverseny

1978
Bürger Ferenc
férfi országút hosszútávú bajnokság

1978
Gábor András, Sarkadi Zsigmond, Szűr István
férfi országút hármas csapatbajnokság

1978
Bürger Ferenc, Pásztor Zoltán, Szűr István, Zsombok István
férfi országút négyes csapatbajnokság

1978
Bürger Ferenc
férfi országút hegyi bajnokság

1979
Zaka István
férfi pálya repülőverseny

1979
Zaka István
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1979
Zaka István
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1979
Illés Bálint, Zaják Dezső
férfi pálya kétüléses

1979
Pásztor Zoltán, Sarkadi Zsigmond, Bürger Ferenc, Zaka István
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1979
Zaják Dezső
férfi pálya pontverseny

1979
Pásztor Zoltán, Zaka István
férfi pálya párosverseny

1979
Bürger Ferenc
férfi országút hegyi bajnokság

1979
Zámbori György, Zsombok István
férfi országút páros bajnokság

1980
Zaka István
férfi pálya repülőverseny

1980
Zaka István
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1980
Pásztor Zoltán, Zaka István
férfi pálya párosverseny

1980
Morcz László
férfi pálya pontverseny

1980
Zaka István
férfi országút kritériumverseny

1981
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1981
Pásztor Zoltán
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1981
Pásztor Zoltán, Sarkadi Zsigmond, Pintér Béla, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1981
Pintér Béla, Pais Péter
férfi pálya kétüléses

1981
Morcz László
férfi pálya pontverseny

1981
Zaka István
férfi országút kritériumverseny

1982
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1982
Pásztor Zoltán
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1982
Pásztor Zoltán
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1982
Pásztor Zoltán, Sarkadi Zsigmond, Pintér Béla, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1982
Pásztor Zoltán, Pais Péter
férfi pálya kétüléses

1982
Pásztor Zoltán, Pais Péter
férfi pálya párosverseny

1983
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1983
Máli Péter, Lipták Zoltán
férfi pálya kétüléses

1983
Pásztor Zoltán, Sarkadi Zsigmond, Pintér Béla, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1983
Pásztor Zoltán
férfi országút időfutam

1984
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1984
Pais Péter
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1984
Pais Péter
férfi pálya omnium

1984
Kiss László, Lipták Zoltán
férfi pálya kétüléses

1984
Seregély Márta
női pálya 3000 m időfutam

1985
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1985
Pais Péter
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1985
Pais Péter
férfi pálya pontverseny

1985
Fábián Imre, Somogyi Miklós, Pintér Béla, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1985
Somogyi Miklós
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1985
Somogyi Miklós, Pintér Béla
férfi pálya párosverseny

1985
Somogyi Miklós
férfi pálya omnium

1986
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1986
Pais Péter
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1986
Pais Péter
férfi pálya omnium

1986
Fábián Imre, Somogyi Miklós, Pintér Béla, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1986
Somogyi Miklós
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1986
Fábián Imre
férfi pálya pontverseny

1986
Pintér Béla, Lipták Zoltán
férfi pálya kétüléses

1987
Söre Péter
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1987
Somogyi Miklós
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1987
Fábián Imre, Somogyi Miklós, Söre Péter, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1987
Pais Péter
férfi pálya pontverseny

1987
Pais Péter, Somogyi Miklós
férfi pálya párosverseny

1987
Pais Péter
férfi pálya omnium

1988
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1988
Somogyi Miklós
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1988
Somogyi Miklós
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1988
Fábián Imre, Somogyi Miklós, Eisenkrammer Károly, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1988
Pais Péter, Somogyi Miklós
férfi pálya párosverseny

1988
Pais Péter
férfi pálya omnium

1988
Fábián Imre
férfi pálya pontverseny

1988
Somogyi Miklós
férfi országút időfutam

1988
Seregély Márta
női országút időfutam

1988
Szalay Emese, Seregély Márta
női országút páros

1989
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1989
Somogyi Miklós
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1989
Somogyi Miklós
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1989
Fábián Imre, Somogyi Miklós, Eisenkrammer Károly, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1989
Pais Péter, Somogyi Miklós
férfi pálya párosverseny

1989
Pais Péter
férfi pálya omnium

1989
Fábián Imre
férfi pálya pontverseny

1989
Söre Péter (Hegyes János)
férfi pálya kétüléses

1989
Szalay Emese
női pálya 3000 m

1989
Somogyi Miklós
férfi országút időfutam

1989
Eisenkrammer Károly, Somogyi Miklós
férfi országút párosverseny

1989
Ragó Tibor, Somogyi Miklós, Eisenkrammer Károly, Antalfi László
férfi országút csapat

1989
Szalay Emese, Seregély Márta, Schirilla Anett, Deli Anna
női országút csapat

1989
Antalfi László
férfi országút hegyi bajnokság

1990
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1990
Pais Péter
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1990
Eisenkrammer Károly
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1990
Fábián Imre, Somogyi Miklós, Eisenkrammer Károly, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1990
Antalfi László, Valter Tibor
férfi pálya párosverseny

1990
Pais Péter
férfi pálya omnium

1990
Fábián Imre
férfi pálya pontverseny

1990
Pais Péter (Stubán Ferenc)
férfi pálya kétüléses

1990
Szalay Emese
női pálya 3000 m

1990
Szalay Emese, Seregély Márta
női országút páros

1990
Szalay Emese
női országút időfutam

1991
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1991
Pais Péter
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1991
Eisenkrammer Károly
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1991
Valter Tibor, Somogyi Miklós, Eisenkrammer Károly, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1991
Somogyi Miklós
férfi pálya pontverseny

1991
Pais Péter, Somogyi Miklós
férfi pálya párosverseny

1991
Pais Péter
férfi pálya omnium

1991
Pais Péter
férfi pálya selejtezőbajnokság

1991
Szalay Emese
női pálya 3000 m

1991
Somogyi Miklós, Antalfi László, Valter Tibor, Molnár Tamás
férfi országút csapat

1991
Szalay Emese
női országút időfutam

1991
Seregély Márta, Szabó Hajnalka
női országút páros

1992
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1992
Pais Péter
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1992
Eisenkrammer Károly
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1992
Fábián Imre, Somogyi Miklós, Eisenkrammer Károly, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1992
Fábián Imre
férfi pálya pontverseny

1992
Fábián Imre
férfi országút kritériumverseny

1992
Seregély Márta, Király Erika
női országút páros

1993
Hegyes János
férfi pálya 200 m

1993
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1993
Hegyes János
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1993
Eisenkrammer Károly
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1993
Fábián Imre, Valter Tibor, Eisenkrammer Károly, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1993
Fábián Imre, Hegyes János, Pais Péter
férfi pálya sprint csapat

1993
Pais Péter
férfi pálya pontverseny

1993
Pais Péter, Fábián Imre
férfi pálya párosverseny

1993
Fábián Imre
férfi országút kritériumverseny

1993
Király Erika
női országút időfutam

1993
Seregély Márta, Király Erika
női országút páros

1993
Seregély Márta
női terep mountain bike

1994
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1994
Hegyes János
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1994
Fábián Imre, Valter Tibor, Havarik Tamás, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1994
Hegyes János, Havarik Tamás, Pais Péter
férfi pálya sprint csapat

1994
Havarik Tamás
férfi pálya pontverseny

1994
Árvai Attila, Havarik Tamás
férfi pálya kétüléses

1994
Valter Tibor
férfi pálya omnium

1994
Király Erika
női pálya 3000 m

1994
Király Erika
női országút időfutam

1994
Seregély Márta, Király Erika, Csuha Szilvia
női országút csapat

1994
Seregély Márta
női terep down hill

1994
Árvai Attila
férfi országút hegyi bajnokság

1995
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1995
Hegyes János, Havarik Tamás, Pais Péter
férfi pálya sprint csapat

1995
Hegyes János
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1995
Pais Péter
férfi pálya 200 m

1995
Pais Péter
férfi pálya omnium

1995
Pais Péter
férfi pálya selejtezőbajnokság

1995
Pais Péter, Fábián Imre
férfi pálya párosverseny

1995
Valter Tibor
férfi országút hosszútávú bajnokság

1995
Valter Tibor, Árvai Attila, Bodrogi László, Havarik Tamás
férfi országút csapat

1995
Árvai Attila
férfi országút hegyi bajnokság

1995
Árvai Attila, Bodrogi László, Valter Tibor
férfi országút hegyi bajnokság csapat

1996
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1996
Szabó András
férfi pálya scratch

1996
Hegyes János
férfi pálya 200 m

1996
Hegyes János
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1996
Hegyes János, Havarik Tamás, Pais Péter
férfi pálya sprint csapat

1996
Fábián Imre, Valter Tibor, Szabó András, Árvai Attila
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1996
Pais Péter
férfi pálya pontverseny

1996
Pais Péter
férfi pálya omnium

1996
Pais Péter
férfi pálya selejtezőbajnokság

1996
Pais Péter
férfi pálya keirin

1996
Pais Péter (Bebtó Zoltán)
férfi pálya párosverseny

1996
Árvai Attila
férfi országút kritériumverseny

1996
Havarik Tamás, Árvai Attila, Szabó András, Valter Tibor
férfi országút csapat

1996
Árvai Attila, Valter Tibor, Szabó András, Schmeisel Szabolcs
férfi országút hegyi bajnokság csapat

1997
Hegyes János
férfi pálya 200 m

1997
Hegyes János
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1997
Víg Aurél
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1997
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1997
Hegyes János
férfi pálya scratch

1997
Havarik Tamás
férfi pálya pontverseny

1997
Hegyes János, Havarik Tamás, Pais Péter
férfi pálya sprint csapat

1997
Fábián Imre, Árvai Attila, Víg Aurél, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1997
Pais Péter
férfi pálya keirin

1997
Pais Péter
férfi pálya omnium

1997
Schmeisel Szabolcs
férfi pálya stéher

1997
Pais Péter
férfi pálya selejtezőbajnokság

1997
Pais Péter
férfi országút kritériumverseny

1997
Szabó András, Árvai Attila, Hegyes János, Schmeisel Szabolcs
férfi országút időfutam csapat

1997
Árvai Attila
férfi országút hegyi bajnokság

1997
Szabó András, Árvai Attila, Víg Aurél, Schmeisel Szabolcs
férfi országút hegyi bajnokság csapat

1998
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1998
Pais Péter
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1998
Pais Péter
férfi pálya pontverseny

1998
Árvai Attila
férfi pálya scratch

1998
Hegyes János
férfi pálya 200 m

1998
Víg Aurél
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1998
Szabó András, Árvai Attila, Víg Aurél, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1998
Németh Szabolcs, Víg Aurél, Pais Péter
férfi pálya sprint csapat

1998
Pais Péter férfi pálya keirin

1998
Pais Péter
férfi pálya omnium

1998
Pais Péter
férfi pálya selejtezőbajnokság

1998
Szabó András, Valter Tibor
férfi pálya párosverseny

1998
Schmeisel Szabolcs
férfi pálya stéher

1998
Víg Aurél, Árvai Attila, Szabó András, Németh Szabolcs
férfi országút időfutam csapat

1999
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

1999
Hegyes János
férfi pálya 200 m

1999
Hegyes János
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

1999
Árvai Attila
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

1999
Pais Péter
férfi pálya scratch

1999
Árvai Attila
férfi pálya pontverseny

1999
Árvai Attila, Hegyes János, Pais Péter
férfi pálya sprint csapat

1999
Szabó András, Árvai Attila, Hegyes János, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

1999
Pais Péter
férfi pálya keirin

1999
Pais Péter
férfi pálya omnium

1999
Pais Péter
férfi pálya selejtezőbajnokság

1999
Árvai Attila, Pais Péter
férfi pálya párosverseny

1999
Árvai Attila, Valter Tibor, Szabó András
férfi országút csapat

1999
Árvai Attila
férfi országút hegyi bajnokság

1999
Filutásné Halasi Katalin, Seregély Márta
női országút időfutam csapat

1999
Arany Gábor
férfi országút hosszútávú bajnokság

1999
Árvai Attila
férfi országút kritériumverseny

2000
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

2000
Hegyes János
férfi pálya 200 m

2000
Hegyes János
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

2000
Pais Péter
férfi pálya scratch

2000
Fábián Imre, Hegyes János, Pais Péter
férfi pálya sprint csapat

2000
Valter Tibor, Lengyel Gábor, Garamszegi László, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

2000
Valter Tibor
férfi pálya pontverseny

2000
Pais Péter
férfi pálya keirin

2000
Pais Péter
férfi pálya omnium

2000
Pais Péter
férfi pálya selejtezőbajnokság

2000
Valter Tibor, Pais Péter
férfi pálya párosverseny

2000
Garamszegi László
férfi pálya stéher

2000
Valter Tibor, Berkóczi László, Soós Gábor
férfi országút időfutam csapat

2000
Filutásné Halasi Katalin
női országút időfutam

2000
Filutásné Halasi Katalin, Danis Renáta
női országút időfutam csapat

2000
Valter Tibor
férfi országút hegyi bajnokság

2000
Valter Tibor, Lengyel Tamás, Németh Szabolcs, Zsombok Gergely
férfi országút hegyi bajnokság csapat

2001
Árvai Attila, Pais Péter, Ivanics Gergely, Víg Aurél
férfi országút kritériumverseny csapat

2001
Filutásné Halasi Katalin, Danis Renáta
női országút kritériumverseny csapat

2001
Hegyes János
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

2001
Garamszegi László
férfi pálya stéher

2001
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

2001
Víg Aurél
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

2001
Lengyel Tamás
férfi pálya pontverseny

2001
Valter Tibor, Pais Péter
férfi pálya párosverseny

2001
Valter Tibor, Árvai Attila, Víg Aurél, Pais Péter
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

2001
Danis Renáta
női pálya 3000 m

2001
Danis Renáta
női országút időfutam

2001
Filutásné Halasi Katalin, Danis Renáta
női országút csapat

2001
Filutásné Halasi Katalin, Danis Renáta
női országút időfutam csapat

2001
Valter Tibor, Lengyel Gábor, Barkóczi László, Garamszegi László
férfi országút hegyi bajnokság csapat

2001
Árvai Attila
férfi országút kritériumverseny

2001
Danis Renáta
női országút kritériumverseny

2002
Pais Péter
férfi pálya repülőverseny

2002
Víg Aurél
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

2002
Pais Péter
férfi pálya keirin

2002
Garamszegi László
férfi pálya pontverseny

2002
Árvai Attila
férfi pálya scratch

2002
Bebtó Zoltán, Hegyes János, Pais Péter
férfi pálya sprint csapat

2002
Danis Renáta
női pálya 3000 m

2002
Pais Péter
férfi pálya omnium

2002
Árvai Attila
férfi országút hegyi bajnokság

2002
Danis Renáta
női országút időfutam

2002
Árvai Attila
férfi országút kritériumverseny

2003
Hegyes János
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

2003
Víg Aurél
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

2003
Bebtó Zoltán
férfi pálya pontverseny

2003
Filutásné Halasi Katalin
női pálya 3000 m

2003
Árvai Attila, Bebtó Zoltán
férfi pálya párosverseny

2003
Árvai Attila, Hegyes János, Pais Péter
férfi pálya sprint csapat

2003
Árvai Attila, Víg Aurél, Szekeres Csaba, Garamszegi László
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

2003
Pais Péter
férfi pálya keirin

2003
Árvai Attila
férfi pálya scratch

2003
Lengyel Tamás
férfi országút hegyi bajnokság

2003
Arany Gábor
férfi országút hosszútávú bajnokság

2003
Árvai Attila
férfi országút kritériumverseny

2003
Árvai Attila, Lengyel Tamás
férfi országút időfutam páros

2004
Víg Aurél
férfi pálya 4000 m üldöző egyéni

2004
Bebtó Zoltán, Vizer Barnabás, Víg Aurél, Garamszegi László
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

2004
Árvai Attila
férfi pálya scratch

2004
Víg Aurél
férfi pálya pontverseny

2004
Bebtó Zoltán, Hegyes János, Pais Péter
férfi pálya sprint csapat

2004
Bebtó Zoltán
férfi országút kritériumverseny

2004
Víg Aurél
férfi országút hosszútávú bajnokság

2004
Árvai Attila, Víg Aurél, Kiskó Gábor
férfi országút hármas csapatbajnokság

2004
Szekeres Csaba
férfi országút hegyi bajnokság

2004
Szekeres Csaba
férfi országút időfutam

2004
Szekeres Csaba, Kiskó Gábor
férfi országút időfutam páros

2005
Specziár Viktor
férfi pálya repülőverseny

2005
Berkesi András (Ivanics Gergely)
férfi pálya párosverseny

2005
Berkesi András
férfi pálya omnium

2005
Berkesi András
férfi pálya keirin

2005
Berkesi András
férfi pálya scratch

2005
Szabó András, Specziár Viktor, Berkesi András
férfi pálya sprint csapat

2005
Kenyó Anita
női pálya omnium

2008
Berkesi András
férfi pálya repülőverseny

2008
Berkesi András
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

2008
Berkesi András
férfi pálya keirin

2008
Ábrok Norbert, Specziár Viktor, Berkesi András
férfi pálya sprint csapat

2009
Berkesi András, Specziár Viktor, Jordán Péter, Török Zoltán
férfi pálya 4000 m üldöző csapat

2009
Berkesi András, Müllner Zoltán, Simon Balázs
férfi országút hármas csapat időfutam

2009
Berkesi András
férfi országút kritériumverseny

2013
Szalontay Sándor
férfi pálya repülőverseny

2013
Szalontay Sándor
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

2013
Tóth Barnabás, Prájczer Péter, Szalontay Sándor
férfi pálya sprint csapat

2014
Szalontay Sándor
férfi pálya repülőverseny

2014
Szalontay Sándor
férfi pálya 1000 m állórajtos időfutam

2014
Szalontay Sándor
férfi pálya 200 m

2014
Szalontay Sándor
férfi pálya keirin

2014
Tóth Barnabás, Prájczer Péter, Szalontay Sándor
férfi pálya sprint csapat

2014
Lengyel Zsófia, Nagy Klaudia
női parakerékpár tandem

2014
Bók László
férfi parakerékpár handbike

2015
Lengyel Zsófia, Wirth Eszter
női parakerékpár tandem

2016
Ocelka Róbert, Andristyák Gábor
férfi parakerékpár tandem

2017
Ocelka Róbert, Andristyák Gábor
férfi parakerékpár tandem

2018
Ocelka Róbert, Nagy Gergely
férfi parakerékpár tandem

2018
Hajnal Adrienn
női pálya 3000 m

2018
Matuz Etelka
női pálya pontverseny

2018
Hajnal Adrienn
női országút időfutam

2019
Ocelka Róbert, Nagy Gergely
férfi parakerékpár tandem

2020
Ocelka Róbert, Nagy Gergely
férfi parakerékpár tandem

2021
Ocelka Róbert, Nagy Gergely
férfi
parakerékpár
tandem

Az összeállítást készítette:

FTC Múzeum
A szerkesztés lezárva: 2024.01.26-án.

Felhasznált irodalom és weblapok:
https://sportszertar.wordpress.com/kerekpar_tortenet/

Besze Barbara: Kis bringatörténet

Németh Balázs: Kerékpártörténeti áttekintés (bikemag.hu)

Interjú Pais Péterrel (bikemag.hu)

A MAGYAR SPORT KÉZIKÖNYVE SZERKESZTETTÉK: SASS TIBOR LÁSZLÓ ISTVÁN ANTAL ZOLTÁN (1960)

Borbély Tibor: Fejezetek az FTC kerékpár szakosztályának történetéből

Az FTC Baráti Kör honlapja (ftcbaratikor.hu)

Major János - Nagy Béla - Várszegi János: Zöld-fehérben
Wikipedia
ADT adatbázis