Túlzás lenne azt állítani, hogy a Csurgó szerdai legyőzése után fellélegezhetett férfi kézilabdacsapatunk, vasárnap este már jött is a következő rangadó, a harmadik helyen álló Tatabánya elleni hazai összecsapás. Nem jött jól, hogy hiányzóinkhoz ezúttal kapusunk, Borbély Ádám is csatlakozott a lelátón, aki a hétközi bajnokin egy rossz csere miatt kapott kék lapos büntetést, és a fegyelmi bizottság keddi üléséig automatikusan felfüggesztették a játékjogát.

Bízhattunk benne azonban, hogy nem ezen múlik majd a sikerünk, hiszen Győri Kristóf remek formát mutatott az elmúlt hetekben, valamint a „beugró” Balogh Ádám két tavaszi bajnokin bizonyította már, hogy szükség esetén megállja a helyét az NB I-ben is. A rangadóra a nemzetközi meccseken tapasztalt létszámban érkeztek szurkolóink az Elek Gyula Arénába, láthatóan ők is átérezték, hogy a tavasz egyik legfontosabb meccse a vasárnapi.

Fél perc sem kellett Bognár Alex első góljához, de a kezdésünkkel összességében nem lehettünk elégedettek. A legnagyobb problémánk a helyzetkihasználással volt, Bartucz László ott folytatta, ahol az olimpiai selejtezőn abbahagyta, miközben egyébként nálunk Győrire sem lehetett panasz. A 9. percre háromgólos hátrányba kerültünk, miután ellenfelünk egymás után kétszer is betalált az üres kapuba, Pásztor István időt kért (4-7).

Jót tett a játékunknak a rövid szünet, öt perccel később Debreczeni Dávid ziccere után meglett az egyenlítés, majd Imre szélsőgóljával a vezetést is átvettük. Ezúttal a vendégek mestere, Dragan Djukics állította meg a játékot, majd még három (így zsinórban hat) Fradi-gól következett (12-8). A folytatásban feszültté vált a meccs, furcsa ítéletek jöttek, a 20. perc elején kettős emberhátrányba kerültünk, amelyből – és az utána következő percekből is – rosszul jöttünk ki, zsinórban négy Tatabánya-találatot követően újra döntetlen állt az eredményjelzőn. A félidő hajrájában ismét megvolt az esélyünk, hogy ellépjünk, ezzel csak részben éltünk, egygólos fórral mehettünk pihenni (15-14).

A szünet után a vendégek jöttek ki jobban az öltözőből, bő három perc alatt megfordították az állást, így a következő szakaszban futottunk utánuk, de fontos volt, hogy leszakítani nem hagytuk magunkat, kétgólos volt a legnagyobb különbség. Emberfelettit harcoltunk, és ennek meg is lett az eredménye, az utolsó tíz percet ikszről kezdhettük (24-24).

Úgy tűnt, abszolút a mi akaratunk érvényesül a hajrában, de kétszeri próbálkozásra sem tudtuk átvenni a vezetést. Aztán mégis sikerült: jött egy védés az időközben beszállt Balogh Ádámtól, Bognár Alex higgadt ziccere után pedig négy perccel a vége előtt újra mi álltunk jobban (26-25). Volt még azonban fordulat, kettő is... Sajnos egyre többször tudott minket megakasztani az ellenfél támadásban, újra hátrányba kerültünk, sőt, fél perccel a vége előtt szinte már elveszettnek tűnt a meccs, amikor 26-27-es állásnál, időkérés után jöhetett a Tatabányánál. De csak szinte: letámadtunk, Imre hihetetlenül szemfülesen elbújt Topic háta mögött, majd a legjobb ütemben ugrott elé, labdát szerzett, és a kapuba bombázott, erre pedig riválisunknak már nem volt válasza, döntetlennel ért véget a rangadó.

Kicsit koncentráltabb játékkal nyerhettünk volna, de így is dicséret illeti a csapatot, amelyre a jövő héten még nehezebb feladatok várnak: a két Bajnokok Ligája-csapattal találkozunk az NB I-ben, szerdán Szegeden játszunk, szombaton pedig a Veszprém érkezik a Népligetbe.