- Miért választottad a Ferencvárost?
- A válasz nagyon egyszerű: szintet szerettem volna lépni. Nagyon tetszik az a filozófia, amit a Fradi képvisel, hogy fiatal magyar játékosokra épít, akik mindannyian fejlődni szeretnének, akárcsak én. Azt gondolom, hogy a Ferencvárosban most minden adott ahhoz, hogy tovább fejlődhessek, és elérjem a célomat, azaz bekerüljek a válogatottba. Az elmúlt szezonban többen is meghívót kaptak a nemzeti csapatba a Fradiból, nekem is ugyanez a célom. Persze tudom, hogy ehhez még sokat kell fejlődnöm, de állok elébe, ezért is váltottam.

- Miben kell a legtöbbet fejlődnöd?
- Mindenben. De talán ami újdonság lesz nekem, az az, hogy győzelmi kényszer alatt kell majd jól teljesíteni, ilyennel még nem nagyon találkoztam a pályafutásom alatt. Egerben főleg olyan meccsek voltak, ahol vagy esélytelenek voltunk, vagy egyenlő erők küzdelme volt, de a Ferencvárosban több olyan találkozó is lesz, ahol mi leszünk az esélyesek. Kíváncsi vagyok, hogy ilyen nyomás alatt hogyan tudok majd teljesíteni.

- Az elmúlt szezonban a harmadik legtöbb akciógólt lőtted az NB I-ben, és az egész mezőny legeredményesebb beállósa voltál. Mondhatjuk, hogy végleg a múlté a térdsérülésed, és életed legjobb formájában vagy?
- Tényleg fantasztikusan sikerült az elmúlt szezonom, de azt azért be kell vallani, hogy az Eger játéka a beállósokra épült, szóval könnyebb dolgom volt. Ezzel együtt nagyon remélem, hogy van ennél még feljebb, és lesz még jobb idényem is. Nagyon motivált vagyok, hogy minél többet fejlődjek. Ami a térdműtétemet illeti, az már régen a múlté, a térdgép, amit viselek, az csak a saját magam megnyugtatására van. Sokan mondták, hogy hagyjam el, de engem nem csak, hogy nem zavar a játékban, de biztonságérzetet is ad.

- Nem vagy egy nagy vándormadár, eddig csak két klubod volt: a Veszprém és az Eger.
- Valóban nem szeretek évente csapatot váltani, és a Fradinál is hosszú távra tervezek. Szeretném minél jobban kihasználni azt a lehetőséget, amit kapok majd az edzőtől, és beverekedni magam a csapatba.

- Hányas mezben fogsz játszani?
- Nem tudom, hogy foglalt-e, de a 9-esben szeretnék. Egyrészt 9-én születtem, másrészt az ifjúsági és a junior válogatottban is ebben játszottam négy éven át, és az utolsó két szezonomban, Egerben is ez volt a mezszámom, és nagyon jól ment benne a játék.

- Hogy bírod a vírushelyzetet?
- Én már tűkön ülök, alig várom, hogy újra elkezdhessek játszani. Minden nap edzünk a párommal, Petrával (a Debrecen junior világbajnok kézilabdázója, Tóvizi Petra – a szerk.), nem szabad elhagynunk magunkat, készen szeretnék állni a játékra, amint elkezdjük az edzéseket. Reggel is mindig futunk Petrával, és délután is szoktam edzeni. Most végzek egy testépítő és fitness tanfolyamot, a nyáron szeretnék levizsgázni, szóval arra sokat kell tanulnom. Elkezdtem más sportokat is űzni, valamelyik nap 44 kilométert bringáztam, mert régi vágyam, hogy körbetekerjem a Balatont, talán a nyáron sikerülni fog. Teniszezni is járok, hogy az irányváltoztatásokat se felejtse el a testem, és van egy challenge, amit már egy hónapja csinálok: minden nap lenyomok 100 fekvőtámaszt. Néha kikapcsolom az agyam egy kis konzolozással: a Call of dutyval játszom, szóval próbálom lekötni magam, de azért nagyon nehéz labda nélkül. A kézilabdát semmi nem pótolja.