A K&H Ligában is a sikeres tavaszi nyitány reményében lépett pályára szombat este férfi kézilabdacsapatunk. Az első félévet a tizedik helyen záró Dabas KC otthonába látogattak a fiúk, ahol egyébként a januári, felkészülési időszakban is megfordultak már egyszer.

A célunk nem is lehetett más, mint a két pont megszerzése, hozzátéve, hogy ért el figyelemreméltó eredményeket a Pest megyei gárda az aktuális évadban: az ősszel legyőzte többek között az egyaránt Európa-liga-csoportkörös Balatonfüredet és Fejér B.Á.L.-Veszprémet is.

A csapatunkon napokban átment betegséghullám azonban alaposan átírta az előzetes esélyeket, ugyanis gyakorlatilag egy sornyi játékosra (Borbély Ádámra, Bujdosó Bendegúzra, Ónodi-Jánoskúti Mátéra, Jakub Mikitára, Pordán Bálintra, Prainer Viktorra, Kovacsics Péterre) nem számíthatott Pásztor István az OBO Arénában. Ez persze azt jelentette, hogy a bevethető csapattársaktól egytől egyig extrára volt szükség, közéjük pedig bekerült a hétköznapokban egyaránt az ifjúságiak között szereplő kapus Hajós Ádám, valamint a celjei edzőmeccsükön gólt is szerző Juhász Ádám.  

Ahogyan az várható volt, a találkozó nem indult őrült tempóban, semmi okunk nem volt arra, hogy rárohanjunk az ellenfére, az első gólt a harmadik perc végén Füzi Dániel szerezte. Ezt követően kiegyenlített volt a játék, és tíz perc után az eredményjelző sem mutatott semmi különbséget a felek között (3-3).

Egyszer ugyan átvették a vezetést a hazaiak, de utána remek szakaszt produkáltunk, Győri Kristóf öt percig nem kapott gólt, így bő negyedóra elteltével, Imre Bence találatával már néggyel vezettünk (4-8).

Aztán kicsit megállt a játékunk, és a zsinórban szerzett három góljával feljött egyre a Dabas (8-9), de akkor érkezett Nagy Bence, és roppant fontos pillanatban volt eredményes átlövésből. Majd frissítettünk a támadósoron, az idén először pályára lépett csapatunkban Lékai Máté, és remek lendületet hozott a játékunkba, többek között ennek köszönhettük, hogy a szünetre visszaállt az addigi legnagyobb különbség (10-14).

A fordulás után öt perc alatt annyi gólt kaptunk, mint az első negyedórában összesen, így ismét egyre zárkózott riválisunk, de a vezetést ezúttal is megtartottuk, nem sokkal később pedig visszaállt a viszonylagos megnyugvást jelentő négygólos fór (16-20).  

A védekezés megint remekül összeállt az egyetlen hadra fogható klasszikus hármas védőnk, Debreczeni Dávid vezérletével, és akkor már nem csak a mutatott teljesítmény, hanem az eredmény is nagyon jól nézett ki, az utolsó tíz percre már plusz hattal fordulhattunk (18-24).

A hajrában pedig már nem volt kérdés, közben valamennyi játékosunknak lehetőséget adott Pásztor István, és hatvan percen keresztül hősiesen harcolva 30-23-ra győztünk.