Meseszerűre sikerült a hajrá férfi kézilabdázóink szezonzáróján: a 39-38-ra megnyert találkozón éppen távozó válogatott szélsőnk, Imre Bence szerezte meg a győztes gólt, két másodperccel a végső dudaszó előtt. Így másik négy távozó játékosunkkal együtt győzelemmel köszönhetett el az Elek Gyula Arénától.

– Olyan, mintha előre megírták volna ezt a forgatókönyvet, győztes góllal búcsúztál. Milyen volt számodra ez a mérkőzés?

– Az biztos, hogy sok érdekes meccset játszottunk ebben a szezonban, ez is azok közé tartozott. Nagyon sok gól esett, szépen folyt a meccs, végig a kezünkben volt, aztán magunknak köszönhettünk, hogy visszajött a Dabas, amely jól élt a lehetőségeivel. Szerencsére a vége szép lett, örülök, hogy győzelemmel köszöntünk el a klubtól.

– Fel tudod idézni az utolsó akciót?

– Eredetileg másik figurát beszéltünk meg, aztán időkérés közben változtattunk. Kevés idő volt hátra, éppen így jött ki a lépés. A napokban pont kaptam egy kérdést, hogy utolsó perces labdaszerzést vagy utolsó perces gólt választanék inkább. Akkor a gólt mondtam, örülök, hogy most valóra vált.

– Másképpen készültél erre a mérkőzésre, mint a többire? Milyen gondolatok jártak a fejedben?

– A válogatott héten és a meccs előtti napon is gondolkoztam rajta, hogy ez lesz az utolsó. Közvetlenül előtte már nem akartam, hogy elvigye a fejemet bármi más, ezért közhely, de ugyanúgy készültem rá, mint a többi meccsre. Az egész csapat búcsúzik a szezontól, mi öten búcsúztunk a Fraditól, vannak köztünk olyanok, akik a korukból adódóan valószínűleg már nem játszanak többet a klubban, de velem kapcsolatban nem titok, hogy egyszer szeretnék majd visszatérni.

– A csapattársak és a szurkolók is nagy örömmel gratuláltak neked. Milyenek voltak a lefújás utáni pillanatok?

– Ezen is sokat gondolkoztam előtte, hogy vajon mennyire lesz érzelmes a vége. Belül érzelmes volt, de kifelé inkább azt próbáltam mutatni, hogy mennyire hálás vagyok. 2013 óta játszottam a klubban, itt nőttem fel, a gyerekkorom nagy részét itt töltöttem. Az utánpótlásban végigjártam a ranglétrát, sok szurkolót ismerek személyesen is, akikkel jó a kapcsolatom, ezért nehéz a búcsú, de a karrierem érdekében ezt a döntést most meg kellett hoznom.

– Mi fog a legjobban hiányozni a Ferencvárosból?

– Ez összetett kérdés. A csapattársaim biztosan, akik közül mindenkit a barátomnak mondhatok. Természetesen a szurkolók is, akik elképesztő, mennyire szeretik a klubot. De talán azt mondanám, hogy az egész Ferencváros hiányozni fog. A vezetőségtől kezdve a munkatársakig mindenkire jó szívvel gondolok majd, tényleg itt nőttem fel, Anya már több, mint harminc éve a klub tagja. Nehéz a búcsú, de tudtam, mire vállalkozom.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

FTC-Green Collect (@ftc_ferfi_kezilabda) által megosztott bejegyzés