A harmadik győzelméért szállt harcba férfi kézilabdacsapatunk az Európa-liga csoportkör hatodik, egyben utolsó fordulójában. Papíron a leggyengébb csoportellenfél otthonába utaztunk, de az egymás elleni októberi mérkőzés, valamint a Karlskrona Melsungennel és Benficával vívott két-két találkozója azt mutatta, hogy nemcsak Svédországban, hanem a nemzetközi mezőnyben is versenyképes alakulatról van szó.

A mieink hétfő késő este érkeztek meg az egykoron haditengerészeti támaszpontként szolgáló tengerparti városba, majd kedden napközben séta és könnyed átmozgatás szerepelt a programban. A hétvégi, Tatabánya elleni győztes rangadóhoz képest változatlan kerettel vágtunk neki a találkozónak – hozzá kell tenni, hogy a svéd bajnokság nyolcadik helyén álló riválisunknak is akadtak hiányzói.

A késő esti találkozóra kicsit több, mint ezer néző volt kíváncsi, és jó volt hallani köztük a néhány ferencvárosi szurkoló hangját is. S jó volt látni csapatunk játékát, amely kifogástalanul kezdett, a védekezés kellően szigorú volt, elöl pedig pontosan lőttünk, az első nyolc percben Nagy Bence hármat vállalt, így kerültünk korán tekintélyes előnybe (2-6).

Javultak a hazaiak, de egy-két hibát eltekintve továbbra sem lehetett panasz a falra, na meg Borbély Ádám is hozta a védéseket. Mégis fokozatosan kúsztak a nyakunkra a svédek, akik láthatóan gyorsítottak a játékukon – a 25. percben értek utol minket (11-11). Pásztor István időkérése után viszont ismét nekünk volt jó öt percünk, 3-1-re nyertük a szünet előtti etapot, úgy, hogy a végén még a plusz háromért is labdánk volt (12-14).

A fordulás utáni öt percben nem kaptunk gólt, és ismét elléptünk néggyel – Győri Kristóf pedig két hetest is megfogott. A támadójátékunk viszont összességében megtorpant az első játékrészhez képest, és a gyors lerohanásokkal szemben is kevésbé volt ellenálló a védelmünk, mint korábban. Hasonlóan az első félidőhöz, elkezdett olvadni a négygólos előnyünk, ami a 49. percre el is fogyott, izgalmas hajrába léptünk tehát (22-22).

Győri a harmadik büntetőt is megfogta, és ha borzasztó nehezen is, de megint elléptünk két góllal a svédektől, a kapuba visszatérő Borbély pedig kulcspillanatban fogott szélsőziccert, másfél perccel a vége előtt kettővel vezettünk (29-31). Nem tudtuk azonban megtartani az előnyt, de még maradt időnk, tizenhárom másodperccel a vége előtt kértünk időt. Tökéletesen játszottuk le a játékot, az utolsó pillanatban Debreczeni Dávid belőtte a meccslabdát, 32-31-es sikerrel búcsúztunk az Európa-ligától.

Szerdán ismét hosszú út vár a csapatra, ezúttal már Budapest irányába, majd szombaton este jön a szigetszentmiklósi bajnoki mérkőzés.