Vasárnapra igazi álomdöntő jött össze az U21-es férfi kézilabda-világbajnokságon, hiszen aki végigkövette a tornát, annak nem lehet kérdéses, hogy a társrendező német és a történelmet író magyar válogatott kiemelkedett a mezőnyből. Mindkét együttes hétből hét győzelemmel, azaz százszázalékos mérleggel jutott el a fináléig, s mivel a másikhoz hasonló játékerőt képviseli riválissal eddig egyik fél sem találkozott, a meccs előtt nehéz volt esélyeket latolgatni.

Talán a németek mellett szólt a hazai pálya, és az is, hogy a több mint tízezer fő befogadására alkalmas Max-Schmeling-Halléban nekik szurkoltak többen. Viszont az a higgadt profizmus és közben példás csapatszellem, amit a magyar csapattól láttunk az elmúlt bő másfél hétben, azt mondatta velünk, hogy igenis lesz keresnivalónk a berlini döntőben.

Mindkét csapat kemény védekezéssel és hosszú támadásvezetésekkel kezdett, előfordultak hibák itt is, ott is, így hoztuk ikszre az első tíz percet (3-3). Először a tizenharmadik perc végén Krakovszki Zsolt góljával szereztük meg a vezetést, közben pedig a kapuban Palasics Kristóf nagyon fontos bravúrokat mutatott be, tartósan azonban így sem tudtunk előnybe kerülni a félidő hajrájáig (7-7). A következő percekben megtorpantunk, és a mérkőzésen először elmentek kettővel a németek, az öltőzőbe 14-11-es előnnyel vonulhattak be, s megállapíthattuk, hogy a szünetben a kevesebbet hibázó csapat vezet.

A folytatásra is óriási tempóban érkezett a házigazda, közéraktak még két gólt, Sótonyi Lászlónak pedig öt perc után időt kellett kérnie, mert olyan különbség kezdett kialakulni, ahonnan már nagyon nehéznek tűnt felzárkózni (18-13).

Sikerült rendezni a sorokat, és mínusz hatról pillanatok alatt már csak háromgólos hátrányban voltunk, ahhoz azonban ezen a napon túl jó volt ez a német csapat, hogy legyen esélyünk az egyenlítésre. Az utolsó bő negyedórára 23-17-es hazai vezetéssel fordultunk, és kisebb csodára lett volna szükség a győzelemhez vagy a hosszabbításhoz. A csoda pedig ezúttal elmaradt, a német kapuban Späth szinte mindent védett, s végül 30-23-mal ellenfelünk teljesen megérdemelten ünnepelhetett világbajnoki aranyérmet.

S ugyan vereséggel zárult az elmúlt két hét fantasztikus menetelése, valamennyi magyar játékos felemelheti a fejét, és nagyon büszke lehet erre a tornára, amelyen csaknem 50 éve nem látott bravúr ért el a nemzeti együttes. Tegyük hozzá Imre Bence és Ónodi-Jánoskúti Máté mellett még három FTC-nevelésű játékossal, Karai Miklóssal, Lukács Péterrel és Ludmán Marcellel. Meg persze azt is lehet ízlelgetni, hogy az U21-es korosztályban pillanatnyilag a magyar a világ második legjobb válogatottja.

És az sem kérdéses, hogy az utolsó korosztályos tornáján szerepelt csapat vb-rajt előtt emlegetett utolsó nagy dobása igen szép ívet rajzot. 

View this post on Instagram

Shared post on Time