Csütörtökön este, Szlovákia ellen kezdte meg az alaposan átalakuló és ezer sebből vérző magyar női kézilabda-válogatott a világbajnoki szereplését. Északi szomszédunkkal nem túl rég, október 10-én találkoztunk legutóbb, s bár akkor a vártnál nagyobb ellenállásba ütköztünk, végül 30-28-ra győztünk. A problémák, a betegségek, sérülések miatti hiányzók és a legutóbbi szoros összecsapás ellenére is győzelmet remélhettünk az együttestől, de fontosnak érezhettük, hogy jól kezdjük az összecsapást, elvégre a fiatal, rutintalan játékosok így könnyebben belelendülhetnek.

A nyitány aztán felemás lett: a támadásainkat nem sok rossz szó érhette, rendszerint gyorsan, könnyedén lőttük a gólokat, de a védekezésünkön látszott, hogy messze nincs még készen, illetve, hogy hiányzik belőle a rutin. Potyogtak a gólok, a csapatok pedig fej-fej mellett haladtak, és bár jobbára mi vezettünk, arra is volt példa, hogy a szlovákok álltak jobban. Háfra Noémi volt elöl a legveszélyesebb, illetve Márton Gréta célzott hibátlanul, ha helyzetbe került, de így is csak döntetlennél mehettünk pihenőre (16-16). Egyértelmű volt, hogy a második félidőre hátul kellene valahogyan stabilizálni a csapatot, és szerencsére sikerült is a fordulás után ebben előre lépni.

Valamivel szorosabb lett a fal, valamint Szikora Melinda is fogott néhány labdát, ezzel a második félidő elején sikerült megnyugtató különbséget kiépíteni (23-18). Ezt követően egyszer sikerült még faragnia a hátrányon a szlovákokoknak, de összességében nem forgott már veszélyben a győzelem. Klujber Katrin és Háfra Noémi egyaránt 7-7 gólig jutott, vagyis kettejük vezérletével a magyar női kézilabda-válogatott begyűjtötte első pontjait a spanyolországi világbajnokságon.