Az idény eddigi meglepetéscsapatának otthonában lépett pályára szerdán este női kézilabdacsapatunk – az Alba Fehérvár hosszú évek óta nem kezdte ennyire jól a bajnokságot, hat meccséből ötöt megnyert, és komoly fegyvertény, hogy a legyőzött ellenfelek között van a Vác (23-29), a Mosonmagyaróvár (25-27) és a Szombathely (25-24) is.

Ezek alapján nem lehetett meglepetés, hogy megtelt a mieink elleni bajnokira a Köfém Sportcsarnok, igaz, hangban így is a vendégszektor volt erősebb. A keretben, majd később a pályán ismét újoncot is köszönthettünk, ezúttal Táder Luca csatlakozott a csapathoz, míg Hársfalvi Júlia, Laura Glauser, Mette Tranborg és Tomori Zsuzsanna nem tarthatott a társakkal.

Noha három perc alatt két komoly fegyelmezetlenséggel két könnyű gólt adtunk a hazaiaknak, azt mondhattuk, hogy jó védekezéssel indítottuk a meccset. Felállt fallal hatékonyan szűrtük meg a támadásokat, de mert elöl többször is rosszul döntöttünk, szorosan alakult a meccs első periódusa. Azt remélhettük, hogy pontosabbá válunk a labdával, és akkor nőhet a különbség, és alighanem az Alba edzője, Suzana Lazovics is ezt akarta megelőzni, amikor 5-4-es vezetésünknél kért időt. Mi jöttünk ki jobban a játékmegszakításból, mert egyebek mellett Simon Petra góljainak is köszönhetően a tizenkilencedik percben már ötgólos előnynek örülhettünk (5-10). Védekezésben mindkét oldalon kemény ütközéseket láthattak a nézők, csak míg a mieink talpon kihordták ezeket, addig a vendégek több esése után is kiállítást ítéltek a játékvezetők. A játékrész hajrájához közeledve két emberhátrány jött három percen belül, és ezt az időszakot ki is használta a Fehérvár, egyre faragta a különbséget, a szünetre pedig 11-13-as állásnál mehettek a felek.

Éles volt a csapat az újrakezdésnél, Klujber Katrin pedig különösen jó periódust produkált, így nemcsak a korábbi ötgólos előnyt sikerült visszaépíteni gyorsan, hanem 19-13-nál a harminchetedik percben már hattal léptünk el. A hazaiak hét támadóval próbálták tartani a lépést, ez váltakozó sikert hozott nekik, de jól látszott, hogy fenn kell tartani a koncentrációt. A védelmünk közepén Bordás Réka végzett nagy munkát, és ha nincsenek a könnyű síppal fújt hetesek, az utolsó negyed órához közeledve már-már eldőltnek tekinthettük volna a két pont sorsát.

Ha erre még kellett is várni, a siker nem forgott veszélyben, az utolsó tíz percre plusz hattal fordultunk, Emily Vogel jóljával hétre is nőtt egyszer a különbség, végül pedig öt góllal nyertünk.

Szombaton újra hazai Bajnokok Ligája-mérkőzés következik, a csoportban velünk egyenlő ponttal álló Ikast Handboldot fogadjuk az Érd Arénában.