Nemcsak a mérkőzések, a rangadók is fogynak női kézilabdacsapatunk számára a bajnokságban, csütörtökön este pedig újabb ilyen találkozóhoz érkezett. A Vác elvégre rendre a „nagyok” mögött zár az utóbbi években, hazai pályán különösen veszélyes, az elmúlt hétvégén pedig a Győr otthonából is kis híján ponttal térhetett haza. Nem is csoda, hogy óriási érdeklődés kísérte a találkozót, a vendégszektorba már a kezdés előtt egy órával se lehetett belépőhöz jutni, a kezdésre pedig talpalatnyi hely se volt a lelátón.
Kellett néhány perc, hogy megtaláljuk a ritmust, pontosabba, hogy valamelyik játékosunk először túljárjon Bukovszky Anna eszén. Klujber Katrin, Angela Malestein és Dragana Cvijics is rontott, Emily Bölk aztán felavatta a hazai kapust, és bár a hetedik percig, 3-3-ig minimális hátránnyal követtük ellenfelünket, ezt követően fordítottunk. A játék képe sokat nem változott, kissé talán mindkét fél kereste a tempót, egy-két gólnál távolabb nem távolodtunk, sőt, 6-6-nál egyszer egyenlített is Ballai Borbála, de úgy tűnt, a védekezés jól áll a lábán, ez pedig bizakodásra adott okot.
A huszadik perchez közeledve sikerült is ritmust váltani, négy gólt lőttünk zsinórban, öttel léptünk el, és máris nyugodtabban kézilabdázhattunk (7-12). Emily Bölk vállalt magára vezér szerepet, cselei és lövései is ültek, harminc perc alatt hét gólt szerzett, vagyis oroszlánrészt vállalt magára abból, hogy a játékrész hajrájában hétre növeltük a fórt. A szünetre kettőt lecsípett ebből a Vác (12-17), de ennél rosszabb hír volt, hogy Béatrice Edwige bokája megsérült, és az ápolás után se tért már vissza.
Hiányában változtatni kellett a védekezési terveinken, gyakorlatilag csak Kisfaludy Anett és Dragana Cvijics maradt hármas pozícióban bevethető, ráadásul meglehetősen ritkán került elő ez a felállási forma az idény eddigi részében. Nem is találtuk a stabilitást, a csereként beszálló Janurik Kinga védései nagyon kellettek, a Vác azonban így is kettőre közeledett a negyvenötödik percre.
Vagyis újra élessé vált a meccs, a hazaiak érezték a lehetőséget, de küzdöttek a mieink is, még ha nem is volt olyan gördülékeny a játék, mint az első félidőben. Malestein fontos pillanatban talált be, nem hagytuk, hogy egyre olvadjon az előny, Lekics hetesével pedig nyolc és fél perccel a vége előtt újra néggyel álltunk jobban. Hét a hatra váltott a Vác, de Malestein rögtön üres kapus góllal büntette, s bár ezt követően két gólt kaptunk zsinórban, holland jobbszélsőnk hetesgólja lezárta a két pont kérdését (24-29).

Meg kellett küzdeni a váci sikerért úgy, ahogyan vártuk, de újabb két ponttal gazdagodtunk, s továbbra is hibátlan mérleggel menetelünk a bajnokságban.