„Még a Kecskemétet jó lenne legyőzni…” – mondta egy hete Simics Judit, a felnőtt másodosztályban szereplő női kézilabda ificsapatunk vezetőedzője, majd hozzá is tette rögtön, hogy bár a tabellán mögöttünk áll a két éve még az élvonalban szereplő együttes, bőven akad minőségi játékosa.

Ez aztán a múlt szombati bajnokin meg is látszott, mint ahogyan az is, hogy fiataljaink pedig a számos nehézség ellenére is kiváló csapatot alkotnak. A meccs első tíz percében egymás mellett haladt a két fél, egynél nagyobb különbséget egyik sem tudott kialakítani. Negyed óra játék után Palotás Fanni góljával a meccs során először kettővel vezetett a Kecskemét, de a mieink zsinórban szerzett három góllal válaszoltak és megfordították az állást. Néhány perccel később újra vendég előnyt láthattunk (13-14), mire ezúttal négyet rámoltak be egyhuzamban a Fradi tehetségei. Ettől kicsit meg is akadt a vendégek szekere, hat gólra távolodtunk, s a szünetre is maradt öt gól az előnyből.

A pihenő után erősen hullámzó lett a játék képe rendre közeledett a Kecskemét, majd sikerült ismét visszaállítani az öt-hat gólos differenciát, aztán megint kettőre olvadt az előny, később meg újra négyre. Úgy tűnt, hogy minden akarata ellenére sem tud visszakapaszkodni riválisunk, de a hajrában mégis sikerült egyenlítenie. Pontosan kettő perccel a lefújás előtt kért időt vezetőedzőnk, 37-37-es állásnál, igen nehéz szituációban, hiszen a papíron rutinosabb, erősebb ellenfél már a lélektani előnyt is megszerezte. Ehhez képest már csak két Fradi-gól maradt a végéig, előbb Ballai Borbála, majd Ludvig Krisztina köszönt be, a csapat pedig így behúzta a két pontot.

„Talán most először fordult elő a szezon során, hogy egyik kapusunk sem kapta el a fonalat, ezért is kellett ekkorát küzdeni a végén – magyarázta Simics Judit. – Az első félidő hajrájában megfutottuk őket, sorban szereztük a lerohanás gólokat, és az itt szerzett előnyt őriztük egészen az 58. percig. Nagy tett, hogy a Kecskemét egyenlítése után is meg tudtuk nyerni a meccset, hiszen az ellenfél igen jó játékosokból állt. Az idei utolsó, Kispest elleni mérkőzéstől függetlenül büszke vagyok a csapatra, hiszen hazai pályán csak a listavezető Egertől kaptunk ki, és egyébként is gyűjtöttünk olyan pontokat, amelyekre előzetesen nem számíthattunk. Annak is nagyon örülök, hogy látszik a fejlődés, a lányok meccsről meccsre bátrabbak, most például már a passzív támadásainknál is láttam, hogy meg merik csinálni, amit ilyen szituációban kell.”

Az U19-es csapatunk egy fordulóval az őszi szezon zárása előtt az ötödik helyen áll, mindössze kettő ponttal lemaradva a harmadik Kispest mögött, és nyolccal megelőzve a tizedik, még bent maradást érő helyen álló Balmazújvárost.