Hornyák Dóra május 26-án adott életet gyermekének, Bendegúznak, az elmúlt hetekben pedig már teljes intenzitással végzi az edzéseket, sőt, az MTK elleni edzőmérkőzésen pályára is lépett. A válogatott átlövőnkkel erről, illetve a közelgő első, anyaként megélt karácsonyról is beszélgettünk.

Hogy bírod a terhelést?
Hornyák Dóra: Egészen jól, az eleje volt nehéz, de akkor sem a fizikai része, hiszen azt már rég óta csináltam, a kondi és a futás már jó ideje megy. A specifikus mozgásokra, a kitámasztásokra és a csapatjátékra azonban sokkal jobban kellett figyelnem.

Mennyire tudod kikapcsolni az anyai ösztönöket edzés közben?
H. D. Nagyon furcsa volt eleinte, hogy otthon kell hagynom Bendit, hogy jön mindig néhány óra, amikor nincs velem, de tudom, hogy jó helyen van, ezért nem ezen jár az agyam, amíg a pályán vagyok. Gerivel (az apával, a korábbi ferencvárosi kézilabdázóval, Pál Gergellyel – a szerk.) is tök jól elvan otthon, nincs okom félni – csak az a fontos, hogy legyen mit ennie, meg mivel játszania.

Amíg nem vagy otthon, amolyan férfi lakomákat csaphatnak…
H. D. A töltött káposzta még nincs a menüben, de már kinézi a falatot a szánkból… Egyelőre a pépes ételeket eszi csak, az édesek jobban csúsznak neki, de ha megbarátkozik az ízekkel, akkor a többivel sincs gondja.

Rajta se látszik, hogy nagyon hiányolna, amikor otthon hagyod?
H. D. Nagyon pici, még csak fél éves múlt, nem tudja, hogy hol vagyok. Rajta azt látjuk, hogy mindegy, kivel van, csak valaki foglalkozzon vele.

Éjszaka is igényli ezt?
H. D. Lekopogom, de alszik általában! Persze, van rosszabb éjszakája, amikor többször is felébred, de szerencsére hagy minket pihenni.

Van még erőd játszani, foglalkozni vele, amikor hazaérsz az edzések után?
H. D. Amíg nem született meg Bendegúz, azt hittem, hogy fáradt vagyok egy-egy edzést követően, hogy sokszor már semmihez sincs energiám, de mióta Bendi megérkezett, ez teljesen megváltozott. Nem is ücsörgök órákon át az öltözőben, hanem sietek hozzá haza, és feltölt, amikor együtt lehetünk, egyáltalán nem érzem fárasztónak, hogy játszani kell vele, vagy meg kell etetni.

Visszakanyarodva a kézilabdához, hol jársz a korábbi önmagadhoz képest?
H. D. Még messze, de ez majd akkor derül ki igazán, ha visszajönnek a válogatottak is, akkor látom, érzem majd, hogy mennyire vagyok lemaradva. Érzésem szerint erőnlétben nem állok rosszul, de a csapatjátékban még fejlődnöm kell, hogy sokkal gyorsabban ismerjem fel, mikor mit kell csinálni. De egyáltalán nem vagyok elkeseredve a lemaradástól, mert érzem magamban az erőt.

Hiányzott már a meccsek hangulata?
H. D. Még csak edzőmeccsen léphettem pályára, de igen, hiányzott. Furcsa érzés volt bennem előtte, kicsit izgulós, kicsit gyomorideges, de jó volt, hogy megint meccsre készülődhettem. (Cikkünk végén rövid videót láthat Hornyák Dóra MTK-nak lőtt egyik góljáról - a szerk.)

És az első olyan karácsonyra is készülődhettek, ahol már Bendegúz is veletek van.
H. D. Várjuk már, tényleg készülődünk. Például, eddig nem nagyon volt nagy karácsonyfánk, szóval emiatt is más lesz ez a karácsony, most magunkat kicsit háttérbe szorítottuk, Bendi van a középpontban.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Megjött az első Hornyák Dóra-gól is! 🤞👌🤗 Pénteken délután az MTK ellen játszott edzőmérkőzést a válogatottjait nélkülöző női kézilabdacsapatunk! ✌️ ▪️▪️▪️ @dorahornyak92 ▪️▪️▪️ #ftckezilabda #EgyüttErőVagyunk #HornyákDóra #back #mom #Fradi #FTC #Ferencváros #handball #hndbl #goal #handballpassion #handballplayer

FTC-Rail Cargo Hungaria (@ftc_kezilabda) által megosztott bejegyzés, Dec 13., 2019, időpont: 6:39 (PST időzóna szerint)