Bajnoki főpróbát tartott női kézilabdacsapatunk pénteken kora délután, hiszen a jövő pénteki szezonrajt előtt a DVSC elleni volt az utolsó felkészülési mérkőzés. Kíváncsian várhattuk ezt az összecsapást, elvégre a Loki már az előző évben is a harmadik legerősebb magyar csapatnak számított, a nyáron pedig talán még tovább bővült a kerete.

Ellenfelünk a nyáron kétszer is legyőzte a Nagybányát, valamint egyszer-egyszer a Mosonmagyaróvárt, a Kisvárdát és a Michalovcét, de jó negyed óra játék után úgy tűnt, hogy a Népligetben nem folytatódik a sorozata. Kilenc percen át nem kaptunk gólt, vagyis a Béatrice Edwige és Alicia Stolle által irányított védelem meglehetősen jól tette a dolgát, de Janurik Kinga is rendre tökéletesen mozdult. Jó ideig az lehetett az érzésünk, hogy szinte csak a szélekről tud helyzetet kialakítani a Debrecen, de a játékrész közepén az onnan érkező lövéseket is ragyogó százalékkal hatástalanította a tavaszi formáját hozó Janurik, így fokozatosan nőtt az előnyünk.

A tizenötödik percben, 7-3-as állásnál Kukely Anna, Szöllősi-Zácsik Szandra, Kovács Anett és Dragana Cvijics csomagban érkezett a pályára, de velük is megmaradt a lendület, sőt. Négy perccel később másodszor is időt kért Szilágyi Zoltán, aki hét mezőnyjátékossal küldte támadásba övéit, de erre két Szöllősi-Zácsik Szandra-góllal feleltünk (10-3). A vendégek legjobbja egyértelműen a kapus Cathrine Gabriel volt, s talán rajta, na meg a sorozatos kiállításokon múlt, hogy az első félidő hajrájában közelebb zárkózott a Debrecen, igaz, a szünetre így is ötgólos vezetésünk tudatában mehettünk, miután Klujber Katrin és Márton Gréta parádés összjátékát követően utóbbi még a dudaszó előtt betalált (13-8).

Amennyire elégedettek lehettünk az eddig látottakkal, annyira váratlan lehetett, hogy a fordulás után az öltözőben ragadtunk.

Négy gólt kaptunk zsinórban, Elek Gábor pedig időt kért, és vehemensen hívta fel a játékosok figyelmét rá, hogy ez a tempó közel sem az, amivel harminc percen át kézben tartottuk a meccset. Mintha csak ennyin múlt volna, gyorsan összekapta magát a csapat, és ismét öt gólra távolodott, csakhogy újabb fordulat jött. Érthetetlen hibákat vétettünk, illetve úgy tűnt, a DVSC jobban alkalmazkodik a nagyon gyenge játékvezetéshez is, és 20-19-nél átvette a vezetést.

A hajrá különösen zaklatott játékot hozott, fordítottunk, majd többször is az oldalvonalon kívülre dobtuk a labdát, közben Janurik újabb védéseket hozott, s az utolsó percben Angela Malestein döntetlennél lőtt hetesgólja megint előnyt jelentett. Illetve, csakúgy, mint Besztercén, megint győzelmet is.

Rendkívül fordulatos meccsen végül győzelemmel zártuk a felkészülést, vagyis összességében jó szájízzel várhatjuk a jövő pénteki, Mosonmagyaróvár elleni rajtot.