A Bajnokok Ligája-nyolcaddöntőt megelőző utolsó tétmérkőzését játszotta kedden este női kézilabdacsapatunk az elmúlt hónapokban többször is edzőpartnerként szolgáló Vác otthonában. Nem volt épp problémamentes a felkészülés, elvégre Andrea Lekics betegsége miatt nem edzhetett a társakkal, de legalább a padra leülhetett, Dragana Cvijics viszont csak civilben nézhette az összecsapást.

Amelynek első öt percében talán harminc másodpercet töltöttünk az ellenfél térfelén, ami két dolgot jelentett: egyrészt a hazaiak lassan, körülményesen támadtak, másrészt mi néhány passz után ziccerbe kerültünk. Az eredményjelzőn mégis 2-0 állt, miután rossz döntéseket hozott Kisfaludy Anett – két lövését védte Csizmadia Fanni, a kettő között pedig egyszer helyzetből passzolt tovább. Janurik Kinga védései sokat jelentettek a következő periódusban, ezeknek köszönhetően nem lépett meg jobban a Vác, sőt, a következő öt percet 4-0-ra nyertük, vagyis gyorsan fordítottunk (2-4).

Az előnyt megszereztük, de a gördülékeny játék még nem jött meg, pontosabban nagyon sok volt a hiba, az elszórt labda, a belemenés, vagy nem sokkal később Angela Malestein felesleges kiállítása is ebbe a sorba illett. A kétgólos előnyről nehezen tudtunk továbblépni, a huszadik percben jött össze először a közte három (6-9), de mire megnyugodhattunk volna, ismét egyre zárkózott ellenfelünk. Pedig nem tűnt komplikáltnak a támadójáték: ha kicsit széthúztuk a hazaiak belső embereit, akkor szinte már csak annyi kellett, hogy Emily Bölk lendületből érkezzen arra a területre, német válogatottunk könnyedén lőtt gólokat ilyen szituációkból.

A játékrész vége jól sikerült viszont, a védekezésünk egységes volt, Janurik Kinga ötven százalék fölötti hatékonysággal védett (a hetesekre Bíró Blanka jött háromszor is), elöl pedig belőttük a helyzeteinket, így újra futottunk egy 4-0-t.

A szünetre már szinte mindenki elkönyvelte, hogy ötgólos vezetéssel megyünk, ám az utolsó másodpercben az egyébként parádésan teljesítő Janurik szerencsétlenül nyúlt a labdáért, ami így a hálóba csorgott (10-14).

A fordulás utáni első percre se emlékszünk majd örökké – eladott labda, majd a túloldalon hetes és kiállítás következett, mindezeket kihasználva pedig a harmincötödik percben már a mínusz egyért támadott a Vác. Szerencsére nem élt a lehetőséggel, sőt, hárommal feleltünk rá, megtaláltuk a megfelelő ritmust, és innentől már nem is nagyon engedtük lőtávolba a hazaiakat.

Öt, hat, majd hét gólra növeltük a különbséget, s ebben tevékeny részt vállalt Kukely Anna, aki lendületesen és bátran kézilabdázott – igaz, góljai után olykor kissé előkészítetlenül is kísérletezett. A nagy különbségű győzelem elmaradt, amit a rengeteg elrontott lövésnek tudhatunk be, de a meccs jelentős részében kézben tartottuk az eseményeket. Szerdától pedig készülhetünk a szombati, podgoricai BL-összecsapásra – ott azért ennél pontosabb játékra lesz szükség.