Miután szerdán Debrecenben újfent bebizonyosodott, hogy a Ferencváros női kézilabdacsapata amolyan középlángon nem igazán tud teljesíteni, az előttünk lévő időszakban biztosan nem is próbál rá erre még egyszer. Emlékezhetünk, a Loki otthonában kiváló hangulatú összecsapáson megéltük a mennyet (héttel vezettünk már az első félidőben, hattal a szünetben), majd a poklot is (mínusz kettőre álltunk negyed órával a zárás előtt), mígnem az utolsó hét percet iszonyatosan mélyről előhúzott energiatartalékokkal 5-0-ra nyertük és megszereztük a két pontot.

Valami hasonló lenne a cél szombaton este is – mármint, a két pont megszerzése –, csak, ha lehet, a szerdaihoz hasonló infarktusos percektől ezúttal megkímélhetnének minket lányaink. A szombati ellenféllel, a Dunaújvárossal ebben az idényben kétszer találkoztunk már, előbb ősszel vertük őket idegenben nagyon magabiztosan 36-23-ra, majd a Magyar Kupa-elődöntőjében, alig két héttel ezelőtt valamivel szűkösebben, de ugyancsak simán 33-26-ra. Ez utóbbi mérkőzés egyébként azért hagyott nyomot így is a játékosainkban, ugyanis a DKKA szokatlanul kemény, inkább már-már durva harcmodort választott, de végül megúszta a hatvan percet két piros lappal – mi meg sérülés nélkül.

A lényeg, hogy győzni kell szombaton, és jó volna ezt olyan teljesítménnyel megtenni, amelyből bizonyos elemeket átmenthetünk akár már a jövő vasárnapi Bajnokok Ligája-negyeddöntőre is. Persze, ahhoz valamivel hosszabb felkészülési idő jól jött volna – szerdán éjszaka ért haza a csapat, csütörtökön a regenerációé volt a főszerep, s csak pénteken nyílt alkalom teljes értékű munka végzésére.

Ezért is van nagy szükség a szurkolóink támogatására, s mint az a jegyeladásokból kitűnik, a hangulattal biztosan nem lesz gond. Az ülőjegyek elfogytak, de a mérkőzés napján online és személyesen is lehet még álló belépőt váltani.