Két hét telt el női kézilabdacsapatunk legutóbbi bajnokija óta, s bár játékosaink időközben megjárták a válogatott edzőtáborokat, és néhányan még pályára is léptek, a Győr elleni diadal emlékei továbbra is élénken élnek. Annál is inkább, mert jelentős hatása volt az idény hátralévő részére: versenyben maradtunk a bajnoki aranyért, a tavaly megkaparintott cím megvédéséért.

Vesztett pontok tekintetében ugyanis utolértük az ETO-t, és ha papírforma szerint mindkét csapat hozza a hátralévő meccseit, akkor a gólkülönbség dönt majd. E tekintetben jelentős, nyolcvangólos a hátrányunk, de három mérkőzéssel többet játszhatunk – ezek közül az elsőn pénteken, Kisvárdán lépünk pályára.

Ellenfelünk a tabella hetedik helyén áll, huszonkét bajnokijának épp a felén maradt pont nélkül, kilencszer győzött, kétszer pedig döntetlenre végzett. Az eredményei alapján kimondottan stabil csapatnak tűnik, elvégre tíznél nagyobb különbségű vereséget csupán egyszer, Győrben szenvedett (31-15). A Siófok legyőzésére (35-34) ugyanakkor kimondottan büszke lehet, illetve az ETO elleni hat, vagy épp a mi ellenünk elért ötgólos vereséggel se kell szégyenkeznie. A legeredményesebb játékosa Tamara Radojevic, aki 106 gólt lőtt idáig, őt Dombi Luca 90, Udvardi Laura pedig 65 góllal követi.

A kisvárdaiakkal december 30-án játszottunk az Elek Gyula Arénában, és azon a mérkőzésen is érezhető volt, hogy ha hagyunk teret ellenfelünknek, akkor kihasználja a lehetőséget. Jól kezdtünk, de az első félidő közepére leadtuk a háromgólos vezetésünket, és a szünetig újra építkeznünk kellett. Ez jól ment, illetve a fordulás után hét gólra is távolodtunk, végül azonban „csak” öttel nyertünk.

Szucsánszki Zita a mérkőzés felvezetéseként kiemelte, hogy csak magunkkal kell foglalkoznunk, és nem szabad azt hajszolni magunkban, hogy minél több góllal kell nyernünk, mert az biztosan kapkodáshoz és hibákhoz vezet. Sokkal inkább a védekezésünket kell nagyon jól megszerveznünk, hiszen a labdaszerzések, esetleg a kivédekezett támadások után gyorsabban szerezhetünk könnyű gólokat.

Különleges meccs lesz, ráadásul furcsa körülmények között kell majd játszani, hiszen a Kisvárda egy nagyon szűk, összesen háromszáz fő befogadására alkalmas sportcsarnokban fogad bennünket (az összes belépő elfogyott). Így vagy úgy, de győznünk kell, és bízunk benne, hogy a számos nehézség ellenére nemcsak pontszámban, hanem a gólkülönbség terén is (jelentősen) közeledünk az ETO-hoz.