Két szoros meccsel tért vissza a Bajnokok Ligájába az előző idény Európa-liga-győztese, a Storhamar Handball Elite, ezzel pedig, ha volt is kérdés valakiben, gyorsan bizonyította, hogy helye van a sorozatban. A Metz ellen már-már megnyert meccset adott döntetlenre (29-29), a CSM Bucuresti vendégeként pedig végig lőtávolon belül volt, s csak néggyel kapott ki (32-28).

A mieink két győzelemmel indítottak, és bár minden játékosunk, valamint Allan Heine is nehéz mérkőzésre számított, a harmadik siker megszerzése volt a cél. Az előzetesen felvázolt taktika a meccs napján módosult, miután Andrea Lekics rosszul érezte magát, s ezért nem tudta vállalni a játékot. Darja Dmitrijeva kapott így helyet a kezdőben, de a legfontosabb a védekezés volt, épp ezért vezetőedzőnk a norvégok 182 centi magas balátlövőjével, Kjerstin Boge Solaasszal szembe Tomori Zsuzsannát állította kettes pozícióba. Működött is a terv fantasztikusan, Béatrice Edwige és Orlane Kanor középen volt erős, a hazaiak a tizedik percben találtak be először, de Laura Glausernek addig még védenie se kellett. Támadásban eleinte a klasszis megoldások jöttek inkább, de egyáltalán nem bántuk mindezt, Dmitrijeva, majd Orlane Kanor is passzívnál lőtt közbe, Angela Malestein pedig szinte helyzet nélkül talált be.

5-0-lal nyitottunk, nem is csoda, hogy már a tizedik percben elővette Finn Kenneth Gabrielsen a hét a hat elleni taktikát. Némileg váratlan volt, hogy a hazaiak nem igazán siettették a játékot, ahogyan az a norvég csapatokra jellemző, a kapuscserétől pedig eleve lassult a támadásépítés, de a következő periódusban helyzetekig már elértek, és állandósult az öt-hat gólos különbség. Kanor a védőmunkája mellett elöl is villogott, betörésből és átlövésből is jól célzott, mind a hat próbálkozásából gól született, vezérletével már a plusz hétért is támadhattunk, ám a szünet előtti perceket elrontottuk. Négyet kaptunk zsinórban, vagyis kettőre olvadt az előnyünk, úgyhogy nagyon jól jött, hogy a dudaszó előtt Simon Petra ragyogó bejátszását gólra váltotta Dragana Cvijics (11-14).

Utólag is sajnálhattuk ezt a periódust, mert a fordulás után jóval élesebbé vált a meccs, nem találtuk a ritmust, kétszer is emberelőnyben játszhattunk, mégis egyre zárkózott a Storhamar (14-15). Janurik Kinga fontos pillanatokban mutatott be nagy védéseket, elöl pedig Valerija Maszlova szállt be a padról egy bombagóllal, így egyenlíteni nem tudott az El-címvédő, sőt, a negyvenhetedik percben újra négyre hizlaltuk a fórt (15-19).

Szűk tíz perc volt hátra, amikor Kanor kiharcolt hetesét Malestein értékesítette (16-21), az ötgólos vezetés pedig újra nyugalmat adhatott. Felváltva estek a gólok a következő percekben, a hazai találatokra rendre holland szélsőnk válaszolt, és ez nekünk így, hogy közben pergett az idő, teljesen jó volt.

Noha a mérkőzés közepén volt egy kisebb hullámvölgy, végig vezetve és összességében magabiztosan nyerte meg harmadik Bajnokok Ligája-csoportmérkőzését is női kézilabdacsapatunk, amely a sorozatban legközelebb hazai pályán a Beszterce ellen lép majd pályára október 5-én - jegyvásárlás a meccsjegy.fradi.hu-n.