„Sziasztok!

Túlvagyunk az edzőtábor első napján, amely máris nagyon sűrű és tartalmas volt, de a végén még egy kis keresztrejtvényfejtés is belefért. Nagyon szeretem ezekkel eltölteni a szabadidőm, és most már a szobatársam, Keti is vett magának egy rejtvényújságot. A körülmények egyébként nagyszerűek, négyfős apartmanokban lakunk, mindegyikben egy nagy nappali és két hálószoba található, de a kaja is rendben van, nagy a választék és finom is.

Kettőt edzettünk ma, délelőtt futással kezdtünk, ami elég kemény volt, de Tordi (Tord Ellingsen erőnléti edző - a szerk.) azt mondta, hogy nagyon jó eredmények születtek, utána pedig még egy konditermi edzéssel folytattuk a munkát. Délután a Debrecennel közösen edzettünk, szerintem jó iramban, végig pörgős volt, küzdő játékok voltak, köztük az egyik térfélen a Debrecen támadott és mi védekeztünk, a másikon meg fordítva. A mai edzést Gábor tartotta, de természetesen előre egyeztetett mindent a debreceni stábbal is.

Az edzés és a vacsi után nekünk nem ért még véget a nap, mert Danick kitalált és megszervezett egy nagyon jó csapatépítő játékot. Vagyis sok játékot: például a legnehezebben az ügyességi feladat sikerült, teniszlabdát kellett a falnak ütni húszszor úgy, hogy csapatonként egy ütő volt csak, azt ütésenként kézről kézre kellett adni, és nem mehetett el a labda közben. Aztán tematikus, a Fradival, a kézilabdával kapcsolatos kérdésekből összerakott keresztrejtvényt kellet megfejtenünk, például tudnunk kellett, hogy ki volt az ellenfele Európa-bajnoki döntőben a junior válogatottunknak, és Gábor kisfiának a nevét is. Volt egy ügyességi feladat a vízben is, ezt egyértelműen a mi csapatunk nyerte, a legviccesebb pedig az volt, amikor két embernek fülhallgatóval a fülén kellett szájról olvasnia…

Nagyon jól sikerült tehát a program, mindenki beleélte magát a játékokba, mindenki nyerni szeretett volna, végül ez a Vica-csapatnak sikerült. Sűrű nap volt, és szerintem a többi is ilyen lesz, kedden például már edzőmeccset játszunk!”