Lépésről lépésre közeledik női kézilabdacsapatunk a bajnoki címhez, de hibázni továbbra sem szabad – ezzel a lelkülettel vághatott neki együttesünk az utolsó előtti hazai mérkőzésnek. Miként azt Hársfalvi Júlia a meccs előtt elmondta, elsősorban védekezésben várt javulást az Alba ellen januárban játszott bajnokihoz képest, de a kezdésnél ebből még nem sok minden látszott.

Nyolc gólt kaptunk negyed óra alatt, és bár vezettünk ennek ellenére is, érezhető volt, hogy ez még nem az üzemi hőfok. A nem túl feszes védekezés mellett elöl is voltak hibák, Angela Malestein két gólja mellett négyszer is rontott, például, ezeknek volt betudható, hogy „csak” három-négy találat volt az előnyünk. Márton Gréta ugyanakkor tartotta az „egyensúlyt” a szélek között, hatból hatszor betalált, s jelentős érdemeket szerzett abban, hogy a játékrész második felében megnyugtatóvá vált a differencia. 13-10-nél váltottunk ritmust, az első félidő utolsó tíz percét 8-3-ra hoztuk, vagyis a pihenőre már plusz nyolccal mehettünk (21-13).

A szünet után a játék képe nem változott, talán a hangulat lett eggyel ünnepibb: szurkolóink boldogan énekeltek, buzdították a csapatot, és alighanem még nagyobb elánnal készülnek a szerdai, Vasas elleni bajnokira, valamint a szezonzáró, DVSC elleni meccsre. Itt is felhívjuk bérletes szurkolóink figyelmét, hogy ha esetleg nem tudnak kilátogatni az Elek Gyula Arénába, éljenek a bérlet átruházás lehetőségével, hogy azok is bejuthassanak a sportcsarnokba, akik jegyet nem tudtak venni.

Az Alba nem tudott közelebb férkőzni, legalábbis számottevően nem – a legszűkebb különbség hat gól volt a második játékrészben, a legnagyobb pedig tizenegy. Egészen a véghajráig, akkor ugyanis még egy jó periódust futott a csapat, Simon Petra és Klujber Katrin villogott, így a lefújásra tizenhárom gólra hízott a differencia.

Az újabb magabiztos győzelem azt is jelenti, hogy immáron egy sikerre, valóban karnyújtásnyira van a bajnoki cím - május 22-én, a Vasas elleni idegenbeli találkozón ezzel a célall lépünk pályára!