Mint arról beszámoltunk, női kézilabdacsapatunk rendívül fontos győzelemmel zárta az előző hétvégét: túl azon, hogy a megszerzett két ponttal nagyon közel kerültünk a továbbjutáshoz, a játékos- és szurkolólelkeknek is rengeteget jelentett az idegenbeli siker.

„Elképesztő erő van ebben a klubban – mondta még a meccs lefújását követően Elek Gábor. – Szintén szombaton a vízilabdások Marseille-ben játszottak Szuperkupa-döntőt, a futballisták rangadót hazai pályán a Mezőkövesddel, de így is kétszáz szurkolónk utazott el Kaproncára. Óriási pluszt adott ez a csapatnak, amelyre egyébként azért vagyok büszke, mert bár nem játszott jól, küzdött, harcolt, és végül nyert is.”

S mert győztek lányaink, az A-csoportban a vasárnap Metzben vereséget szenvedő Vipers elé ugrottak a tabellán. A „továbbjutáshoz nagyon közel kerültünk” megállapítás egyébként egészen pontosan a következőt jelenti: ha az előttünk álló hétvégén nem szerzünk kevesebb pontot, mint a Metzet fogató Podravka, akkor már biztosan középdöntősnek vallhatjuk magunkat.

Ezzel együtt természetesen merészebb álmaink is lehetnek, vagyis, a hátralévő két fordulóban pontokat kellene gyűjteni ahhoz, hogy a középdöntőben maradjon reális esély a legjobb nyolcba kerülésre. Erre elsőként szombaton este nyílik lehetőség, méghozzá telt ház előtt – szerdán már csak néhány állójegy érhető el a mérkőzésre. Vagyis a körítés kétség kívül kiváló lesz, és ha végre három-négy kulcsjátékosunk tud egyszerre átlag feletti teljesítményt nyújtani, akkor képesek lehetünk a bravúrra. Merthogy a tavalyi BL-bronzérmes norvég bajnok legyőzése bravúr lenne. De ha egy évvel ezelőtt emlékezetes végjátékban, Kovacsics Anikó utolsó másodperces góljával sikerült győzni a Vipers ellen, akkor ezúttal is képesek lehetünk rá.