Nem szerda koraestére várhattuk női kézilabdacsapatunk idénybeli legszínvonalasabb mérkőzését, de ettől még fontos célokat találhattunk a Vasas elleni bajnokira. Az elmúlt hetet a keretünk jelentős része a válogatottaknál töltötte, ezért túl azon, hogy meg kellett nyerni ezt a találkozót, arra is kihasználhattuk a hatvan percet, hogy újra felvegyük a ritmust a hétvégi, Metz elleni Bajnokok Ligája-negyeddöntő előtt.

Darja Dmitrijeva, Emily Vogel és Orlane Kanor se volt a keret tagja, a harmadik percben pedig Mette Tranborgnak kellett kiállnia, miután egy lövés után továbblendülő kar eltalálta az orrát. Ez sem sokat segített, illetve eleve lassú és körülményes volt a játék, jó negyed óra kellett hozzá, hogy átlendüljünk ezen a holtponton. Addig hol az egyik, hol a másik csapat vezetett, ezt követően azonban fokozatosan leszakítottuk magunkról a hazaiakat. Mint legtöbbször, ezúttal is a védekezés kellett hozzá, hogy hízzon a különbség – a tizenkilencedik percig nyolc gólt kaptunk, míg az újabb nyolchoz csaknem fél órára volt szükség. A szünetben hattal vezettünk (10-16), a fordulás után pedig hat perc alatt még négyet hozzátettünk ehhez (12-22), vagyis bejött, hogy fokozatosan egyre javult a csapat.

Simon Petra jól irányított hét a hatban is, Angela Malestein precízen értékesítette a helyzeteit, de Szeibert Anna is felnőtt a feladathoz, nagyon eredményesen kézilabdázott. Miután eldőlt a mérkőzés, a védekezésünk valamelyest puhult, ezért a hajrában újra több gólt kaptunk, de a támadásokat kihasználtuk gyakorlásra, és amennyire lehetett, az energiatakarékosságra is odafigyelt Jesper Jensen.

Biztos kézzel, végül tizenegy góllal nyerte meg a csapat a találkozót, és készülhet a Metz elleni csatára.