Szegény embert még az ág is húzza… Női kézilabdacsapatunk eleve három kulcsembere nélkül utazott a hétvégén Németországba, hogy aztán ott nemcsak a meccset, de további két játékosát is elveszítse. Dragana Cvijics, Szucsánszki Zita és Tomori Zsuzsanna már Ludwigsburgban sem léphetett pályára, Alicia Stolle és Kukely Anna pedig a Bietigheim ellen dőlt ki a sorból – csak bízhatunk benne, hogy nem hosszú időre. Hozzátehetjük azt is, hogy a felnőtt kerethez tartozó Kármán Luca az ifi NB I/B-s meccsén sérült meg, és akkor már végképp érthető, hogy kis túlzással miért maradhatott minden cserejátékosunk között egy szék üresen a kispadon az Érd elleni bajnokin.

Amelyet kedden este rendeztek, és amelyen felemelt fejjel kellett ismét kifutni a parkettre. Vagyis fel kellett állni a padlóról, hiszen az élet nem állt meg, sőt, tulajdonképpen a célokról sem kell lemondani – remélhettük, hogy a hétvégi csalódást keltő teljesítmény dacot, plusz motivációt szül a játékosokban.

Az értékmérőnek elsősorban nem is ezt, az Érd elleni bajnokit tekinthettük, hanem a soron következő Bajnokok ligája-találkozókat, de ettől még annak örülhettünk, hogy jól indítottunk kedden koraeste.

Az első öt gólunkat öt különböző játékosunk szerezte, közben a vendégek csupán egyszer tudtak túljárni a védelmünk és Janurik Kinga eszén, hat és fél perc alatt megnyugtató fórt alakítottunk ki. A következő bő tíz percben nem változott jelentősen a különbség, 11-7 után azonban Hadfi Gréta védései ellenére is nyílt az olló. Látszott a mieinken, hogy szeretnének bizonyítani a szurkolóknak, ugyanakkor az is, hogy a felszabadultság nagyon távolra került egyelőre.

Ellenfelünk legjobbja az első félidőben korábbi kapusunk, valamint a heteseket hibátlanul értékesítő Kopecz Barbara volt, de a szünetig így is eldöntöttük a mérkőzést (17-9).

Három érdi góllal indult a második félidő, vagyis ötre közeledett Horváth Roland együttese, de nem tartott tovább a felzárkózás, és egy időkérés, valamint néhány perc után visszaállítottuk a közte nyolcat, majd először a meccs során kilencre is távolodtunk (27-18).

Bár nem volt túl bő a keretünk, amennyire lehetett, elosztotta a terhelést Elek Gábor, a többiekhez képest egyedül Klujber Katrin kapott több pihenőt. Az utolsó negyedórában Sass Kincső védte a kapunkat, a hajrában pedig pályafutása során először a tizennyolc éves Buzsáki Bodza is pályára léphetett az élvonalban.

Ezzel együtt valamelyest vissza is esett a teljesítményünk, az érdiek nagyon sok hetest kaptak, szám szerint tizet, és mindet be is lőtték, de a különbség nem változott. Nyolcgólos győzelmmel zártuk a hétközi bajnokit, és készülhetünk a Brest elleni, szombati összecsapásra.