Megesett már, hogy női kézilabdacsapatunk Odensében zárta a Bajnokok Ligája-csoportkört, és most is ez volt a helyzet. A különbség annyi volt 2023-hoz képest, hogy akkor helyezések nem múltak már az eredményen, míg ezúttal nagy jelentősége volt a végkifejletnek: a második, a harmadik, a negyedik és az ötödik hely is nyitott volt még a kezdés előtt a mieink számára. Három évvel ezelőtt Böde-Bíró Blanka lett a mezőny legjobbja, vezérletével 28-25-re nyertünk, és ezúttal is vele kezdtük a mérkőzést, váltótársa pedig Laura Glauser volt. Az elmúlt hetekben hiányzó játékosok közül Dragana Cvijics ugyan leült a padra, de csak a mentalitásával támogathatta a többieket, Orlane Kanor ugyanakkor megint nem lehetett a keret tagja – francia átlövőnk a Podravka ellen elszenvedett agyrázkódása után hiába tért vissza a múlt héten, újra jelentkeztek a tünetek, ezért nem vállalta az utazást. Hiányzó akadt a hazai oldalon is – Louise Burgaarddal, Ingvild Bakkeruddal és Andrea Aagot Hansennel nem kellett számolni.

Ősszel, a csoportkör első fordulójában is óriási csatát hozott ez a párosítás, és már az első percekben látszott, hogy megint az lesz. Egy picit mi kaptuk el jobban a rajtot, még úgy is, hogy Bordás Réka a gólja után a második percben megkapta az első kiállítást is (1-3), de aztán a hazaiak kiegyenlítettek. Jó volt látni, hogy mennyire él a csapat, minden sikeres megoldást extázisban ünnepeltek a játékosok és a helyszínen lévő mintegy ötven-hatvanfős szurkolótábor is. Emily Vogel vállalt sokat a játékrész derekához közeledve, és szerencsére ismét az ősszel látott energikus, precíz játékot láthattuk tőle. Fej-fej mellett haladtak a felek, de csak egyszer álltak jobban a hazaiak, ezt leszámítva mi vezettünk. Darja Dmitrijeva jól szállt be, komoly taktikai csata dúlt így, hogy számos hiányzó nehezítette az edzők dolgát, nálunk láthattunk beálló nélküli játékot és hét a hatot is. Hatékonyak voltunk támadásban, közben pedig óriási energiát tettünk a védekezésbe, és egy-egy alkalommal meg is jött ennek az eredménye: hol elbizonytalanítottuk a dánokat, hol Böde-Bíró védett, mindenesetre ezzel építhettük a vezetésünket. A szünethez közeledve Mette Tranborg bő két perc alatt háromszor is betalált, a különbség is épp háromra duzzadt, és ebből kettőt a pihenőre is megőriztünk.

Pokolian nehéz második félidőre számíthattunk, és az izraeli játékvezetők is pakoltak rá egy kis súlyt még, könnyű síppal fújtak két percet Vogelre húsz másodperccel az újrakezdés után. De óriási volt az elszántság, és Simon Petra kétszer is villant támadásban, vagyis tartottuk magunkat. A hazaiak láthatóan elkezdték erőltetni a lerohanásokat, ezért nekünk is váltani kellett, leginkább a visszafutás tempóján. A legjobbkor jöttek a kapuba álló Glauser védései, mert támadásban kissé megtorpantunk, negyed óra alatt csupán öt gólt szereztünk (21-22). Minden centiméternek jelentősége volt, minden előnyért meg kellett küzdeni, hihetetlen csata dúlt a pályán, és ahogy elhagytuk a második félidő felét, megint mintha picit mi kerültünk volna fölénybe egy-egy klasszis villanásnak köszönhetően. Malestein, Simon, Hársfalvi és Glauser tett hozzá sorrendben, közben pedig már csak tíz perc maradt a lefújásig (24-27).

A háromgólos előnyből azonban sajnos gyorsan hátrány lett – eladtunk két labdát, közben pedig hiába kértünk számon egy elmaradt hetest, a hazaiak kihasználták a megingásunkat, és négyszer találtak be zsinórban (28-27). Időt kértünk, a támadás végén pedig Hársfalvi higgadtan ejtett a kapuba. Aztán a vezetést is visszavettük, és ezt már senki nem bírta ülve a csarnokban. Minden támadásunkat éles füttyszó kísért, gól pedig se itt, se ott nem esett, amikor az utolsó perchez értünk (28-29).

Halilcevic lövése a kapufáról kifelé pattant, negyven másodperccel a vége előtt megkaptuk a labdát. Nagyon gyorsan passzívra emelték a játékvezetők a kezüket, Tranborg lövése után azonban Dmitrijevához került a labda, ő pedig eldöntötte a mérkőzést.

Elképesztő csata után nyertünk, ezzel pedig - miután CSM nem botlott az Ikast ellen - a csoport harmadik helyén zártunk, és a Dortmunddal vagy a Storhamarral találkozunk majd a playoffban.