Pénteken reggel utoljára kelt útra 2019-ben női kézilabdacsapatunk – a lányok szombaton Metzben lépnek pályára, majd a világbajnokságot követően egyetlen hazai mérkőzésük lesz már csak, az is hazai pályán, az ETO ellen. Lotaringia székhelyére, vagyis Metzbe kétszeri átszállással, Zürichen és Luxemburgon keresztül ért el együttesünk különösebb probléma nélkül, igaz, a Budapest-Zürich táv jelentős részén a repülést rosszabbul viselők közel sem érezhették magukat komfortosan. Később már ennyi izgalom se jelentkezett, az együttesünket a luxemburgi reptérről szállító busz 16 óra előtt nem sokkal parkolt le a hotel előtt.

A mérkőzés helyszínén pénteken este és szombaton délelőtt is edz a csapat, amely szombaton 19:30-tól megpróbál kisebbfajta csodát tenni azzal, hogy pontot szerez a tavalyi BL-negyedik otthonában. Ritkán fordul elő ilyesmi a Ferencvárossal, de némiképp nyomás nélkül játszhatnak majd női kézilabdázóink – bár égető szükség volna pontokra, hogy a középdöntőt kedvezőbb helyzetből indítsuk, nem várható el a mostani Fraditól, hogy győzzön Metzben. Igaz, saját csarnokában épp a mieink tudták legutóbb két vállra fektetni Emmanuel Mayonnade csapatát, még 2017 januárjában (25-28).

Érdekesség, hogy a metziek kedden váratlanul pontot veszítettek a francia bajnokságban csupán a középmezőnyhöz tartozó Bourg De Peage ellen, ugyanakkor félő, hogy épp emiatt ellenünk kettőzött akarással és maximális koncentrációval lépnek majd pályára. Ami a mieinket illeti, a Vácon kibrusztolt győzelem után Kovacsics Anikó és Bánfai Kíra se vallhatja magát teljesen egészségesnek, az ő szereplésük egyelőre kérdéses az idei utolsó BL-mérkőzésen.

Az ellenben fix, hogy néhány tucatnyi szurkolónk ott lesz a lelátón és megpróbálja belehajszolni a lányokat a jó teljesítménybe. Mert az azért ugyancsak borítékolható, hogy ha lesz három-négy játékosunk, aki kimagasló produkciót nyújt, akkor meglephetjük a francia bajnokot is.