Nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar női kézilabda-válogatott kihozta a maximumot ebből a hétből – legalábbis edzésmunkában biztosan. Elvégre hétfőn kora délután már a konditeremben volt jelenése a lányoknak, vasárnap pedig még a japán elleni felkészülési mérkőzés is szerepelt a programban. Stílszerűen megállapíthatjuk, hogy ez így nem egy leányálom, főleg arra tekintettel, hogy a keret jelentős részének múlt vasárnap még a Magyar Kupa helyosztóin volt jelenése, szerdán pedig már újra bajnoki fordulót rendeznek.

A hétzáró meccs első félideje aztán tökéletes lenyomata volt a fent leírtaknak, fáradtan, lassan, rengeteg hibával játszott Kim Rasmussen együttese a nem túl veretes Japán ellen, amelyet pénteken a B-válogatottunk is kilenc góllal múlt felül. Tiszta helyzetek tömkelegét hibáztuk el, miként a labdák is sorban landoltak a reklámtábla mögött, úgyhogy ha a kapusunk, Triffa Ágnes nem véd olyan hatékonysággal, ahogyan azt tette, könnyedén jelentősen hátrányba kerülhettünk volna (Bíró Blankának ezúttal pihenőt adott a szövetségi kapitány). Így viszont csak egyszer, 3-2-nél jegyezhettünk fel japán vezetést, de épp ezután jó szériát futottunk, és 6-3-nál már három volt az előnyünk. Innen még egyenlíteni tudott az egészen speciális, gyakorlatilag csak az ázsiai kézilabdára jellemző nyitott védekezést alkalmazó Japán (tíz-tizenkét méterig is bátran fellépnek a játékosaik), később azonban már nem volt visszaút számára. A szünetben 12-8-ra vezettünk, s az még feltétlenül az első játékrész krónikájához tartozik, hogy góllal debütált a felnőtt válogatottban a Ferencváros 19 éves jobbátlövője, Klujber Katrin, a szintén most először válogatott Horváth Dóra pedig a kispadon foglalt helyet.

A második félidőt jóval pontosabban kezdtük, 5-2-es szériát futottunk és 17-10-nél úgy tűnt, ennél közelebb már nem is engedjük ellenfelünket. A japánok azonban nem akarták elengedni a meccset, próbáltak kapaszkodni, és kissé váratlanul jó tíz percen át sikerült is tartaniuk, illetve egy-egy támadás erejéig szűkíteniük a differenciát. Klivinyi Kinga villogott nálunk ebben a periódusban – egyik leggyorsabb játékosunk kiválóan élt a nyitott védekezéssel szemben, és rendre okosan tette el a labdát a vendégek kapusa mellett. A második félidőben megérkezett a pályára Horváth Dóra is, közben pedig az utolsó tíz percben már valóban nyílt az olló, a blokkolt lövések és a lelesett átadások után jó ritmusban indultunk, nem is nagyon hibáztunk már helyzetet, így végül kiütöttük a japánokat.

Vagyis játékosaink pozitív szájízzel térhetnek vissza klubjukhoz, amellyel szerdán már Debrecenben van jelenésük.