Szemerey Zsófi 2018 nyarán igazolt a Ferencvároshoz, a mostani szezon végén pedig távozik, a Mosonmagyaróvár színeiben kezdi a következő szezont. Kapusunkkal beszélgettünk arról, hogy hogyan tölti a kényszerszünet alatt a napjait, illetve összegeztük is az Fradiban töltött majd’ két évét.

Hogy bírod az elmúlt heteket?
Szemerey Zsófi: Itthon vagyok szinte végig, Székesfehérváron, csak egyszer-egyszer bevásárolni merészkedek ki… Az első hét jól esett, a másodikat is élveztem még, mert a nővéremék itthon voltak Angliából, de most már azért szívesen visszaállnék a szokásos ritmusra. Az első héten vettem egy futópadot, azon edzek, illetve szerencsére van kertünk, ahol feltalálom magam, ügyködök kint. Apukám ebben az időszakban is sokat dolgozik, úgyhogy a kertben zajló felújításokat is nyomon követem, segítek, ahol tudok.

Lezártad már magadban a szezont, s ezzel együtt a Fradinál töltött periódust?
Sz. Zs. Még nem, talán nem is fogtam fel, hogy vége van ennek az évnek, és ennek az időszaknak is, amit a Fradinál töltöttem. Hetek óta itthon vagyok, de olyan érzésem van, mintha kisebb szünet, valamilyen pihenő lenne, aztán mehetnénk vissza. Azért is lehet ez szerintem, mert az elején hittünk benne, hogy így lesz, hogy lesz folytatás, de most már tudjuk, hogy lezárták a bajnokságot. Remélem, azért arra lesz lehetőség, hogy a csapattal és a szurkolókkal is lezárjuk az évet.

Így viszont hirtelen összegzésre kérünk – milyen volt a Ferencváros játékosának lenni?
Sz. Zs. Nagyon jó volt belekóstolni ebbe a miliőbe, jó volt a Fradi tagjának lenni. Hiányozni fognak a lányok és a szurkolók is, óriási volt átélni, hogy milyen hangulatot teremtenek a csarnokban. Az első év jobban sikerült, a Bajnokok Ligájában ott voltunk a FINAL4 kapujában, idén viszont több pontot veszítettünk, mint azt elvártuk magunktól.

Van olyan élmény, emlék, amit ki tudsz emelni?
Sz. Zs. A Bietigheim elleni idegenbeli meccset, az első év őszén játszottuk, a mai napig megvan bennem, mert azt tekintem az első igazi Fradis BL-mérkőzésemnek. Nem számítottam rá, hogy játszani fogok, de végül sokat voltam pályán és sikerült is segíteni a csapatnak, hogy győzelemmel zárjuk az összecsapást. Ez megmaradt bennem nagyon, de a hazai BL-meccsek, főként a magyar-román párharcok hangulata is élénk emlék. Jó élmény továbbá, hogy a Rosztov-Don ellen is minden alkalommal pályára léphettem.

Miben változtál, fejlődtél legtöbbet a Népligetben?
Sz. Zs. Biztosan rengeteget változtam és tanultam, de nem összegeztem még ezt magamban, a többiek kívülről jobban láthatják rajtam a változást. Sokkal türelmesebb lettem, azt tudom, bár talán ez a korral is jár, de az amúgy is érdekes volt számomra, hogy itt a tapasztaltabbak, az idősebbek közé tartoztam, ezáltal más szerepet töltöttem be, mint például előtte Siófokon. Ha évek múltán visszatekintek majd a pályafutásomra biztos, hogy jó szájízzel gondolok erre a két évre. BL-mérkőzéseken játszhattam, s ez nem mindenkinek adatik meg, de barátokat is szereztem Budapesten, szóval mindenképp pozitív az összkép bennem.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Szemerey Zsófi két szezont összegez a Fradi.hu-n olvasható beszélgetésben - itt pedig tíz különleges pillanatot mutatunk kapusunk Fradiban töltött időszakából. ☺️📸 A cikkre mutató linket megtaláljátok a bioban! 👌 ▪️▪️▪️ @szemyzsofi ▪️▪️▪️ #ftckezilabda #SzemereyZsófi #Fradi #FTC #Ferencváros #hndbl #handballpassion #handballplayer #photo #photooftheday #album #handballgirls

FTC-Rail Cargo Hungaria (@ftc_kezilabda) által megosztott bejegyzés, Ápr 20., 2020, időpont: 10:16 (PDT időzóna szerint)